Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Egyesületünk tagjai gyakorta számolnak be arról, hogy a kapcsolattartási idejükre szülőtársuk különféle indokokkal – vagy épp indok nélkül – programot szerveznek, mellőzve bármilyen egyeztetést. A Fonyódi Járásbíróság mint elsőfokú, és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság döntött abban az ügyben, melyben édesapa azt sérelmezte, hogy szülőtőtársa a kapcsolattartási idejére lovaglást szervezett.

A Budapest Környéki és a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróságok azon döntéseit adjuk közre, melyek arról szólnak, hogy a teljes nyári szünetet időszakos kapcsolattartási időnek kell-e tekinteni azzal összefüggésben, hogy a nyári szünetben a folyamatos kapcsolattartás szünetel. A törvényszék határozottan kifejti, hogy időszakos kapcsolattartásnak csakis a szabályozásban foglalt azon időszak tekinthető, ami a szabályozásban meg van jelölve.

Korábban adtunk hírt tagunk, Zoltán azon ügyéről, melyben a Siófoki Járásbíróság elrendelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését a kapcsolattartás sikeres lefolytatása érdekében. Zoltán ezúttal a Kaposvári Törvényszékről kapott jó hírt, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben 100 ezer Ft bírságot szabott ki a kapcsolattartást akadályozó gondozószülőre. A másodfokú bíróság egyértelműen jelezte a szülői felügyeleti jogot tárgyaló bírónak azt is, hogy alkalmatlan a gondozószülő a gyermek nevelésére.

Egyesületünk kérésére – támogatás keretében – fordították le azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntést (a CÎNȚA kontra Románia esetet), mely arról szól, hogy a román édesapa kapcsolattartási jogát pszichiátriai betegsége miatt úgy korlátozták az édesanya felügyelete alatt lévőre, hogy a román hatóságok mellőzték a kérelmező gondozási képességeinek, és annak vizsgálatát, hogy veszélyezteti-e a négy éves kislányát.

A 18/06/2020. sz. 28 oldalas EJEB-ítélet a cikk alján letölthető, a verdiktből az alábbiakat emeljük ki.

Anyuka „robbantotta” a családot: elköltözött a közös otthonból és úgy gondolta, hogy viszi magával a két gyermeket is, amihez a családsegítő hathatós segítségét kérte, mondván, hogy ideje elkezdeni azonnal a gyermekek „átszoktatását” a szeretett otthonukból az új „helyükre”… (Ezzel egyidejűleg beadta a válókeresetet.)

Tagunk kérelmének helyt adva elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság a kapcsolattartás pótlását, és kötelezte a gondozószülő-édesanyát arra, hogy saját költségén a Magyarországra hozza a gyermeket.

A Budai Központi Kerületi Bíróság főbb megállapításai:

A történetet azon a ponton érdemes talán elkezdenünk, amikor anyuka rájött, hogy a férje egyébként egy átlagos közalkalmazott fizetésének legalább a négyszeresét kitevő, minden tekintetben hivatalos, törvényes keresete nem elég neki, hiszen volna ennél sokkal előnyösebbnek tűnő lehetősége is.

Megszületett az első olyan bírósági döntés, mely a kapcsolattartás végrehajtása ügyében további jogkövetkezmény alkalmazásáról szól. A Siófoki Járásbíróság 4.Pk.50.044/2021/5. sz. végzése tagunk ügyében született. Mivel a kérelmezett-édesanya 2021. március 15. napjáig nem biztosította az elmaradt kapcsolattartások pótlását, a bíróság elrendelte a végrehajtó útján – rendőrség bevonásával – történő kapcsolattartás pótlását.

A kormányhivatalok törvényességi eljárása során keletkezett közérdekű adatok megismerhetőségéről kért állásfoglalást a NAIH-tól Budapest Főváros Kormányhivatala.

A NAIH szerint

Az egyik hazai gyermekvédelmi intézmény állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól azon tárgykörben, hogy a birtokukba került, gyermekbántalmazást igazoló video- és hangfelvételt miképp használhatják fel.

A NAIH szerint