Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Korábban adtunk hírt tagunk, Zoltán azon ügyéről, melyben a Siófoki Járásbíróság elrendelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését a kapcsolattartás sikeres lefolytatása érdekében. Zoltán ezúttal a Kaposvári Törvényszékről kapott jó hírt, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben 100 ezer Ft bírságot szabott ki a kapcsolattartást akadályozó gondozószülőre. A másodfokú bíróság egyértelműen jelezte a szülői felügyeleti jogot tárgyaló bírónak azt is, hogy alkalmatlan a gondozószülő a gyermek nevelésére.

A Kaposvári Törvényszék főbb megállapításai

• A házasság felbontásával vagy a szülők kapcsolatának megszűnésével nem szűnik meg a szülők felelőssége a közös gyermek sorsáért. A gyermeknek joga van arra, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a különélő szülőnek pedig joga és egyben kötelezettsége a kapcsolattartás, valamint a gyermekével való rendszeres érintkezés, míg a gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
• A szülők közti kapcsolattartás megromlása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyermek a szüleinek egyikét elveszítse. Mind a kettő szülőnek. valamint a gyermeknek is törekednie kell a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás fenntartása, mert a gyermeknek ez áll érdekében, hogy továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét.
• Életvitelszerűen jelenleg a felek közös gyermeke a kérelmezettel él, de ez nem jelenti azt, hogy a másik szülőnek azt a jogát és kötelezettségét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszont fenntartsa a szülők közötti kapcsolat megromlása ezt nem befolyásolhatja. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezésről indokolatlanul elzárja és ellene hangolja. Ez a gyermek érzésvilágára károsan és kiszámíthatatlanul hat, ez a szülői magatartás károsan befolyásolja a gyermek fejlődését és alapot adhat arra a következtetésre is, hogy jelen szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére.
• A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a kérelmezettnek a gyermeket a kapcsolattartásra kellő módon fel kellett volna készítenie. Szükséges a kisiskolás gyermeknek a különélő szülői kapcsolattartás fontosságát elmagyarázni és a gyermeket felkészíteni a kapcsolattartásra. A gyermek átadásakor személyesen is köteles a kérelmezettet a kapcsolattartást előmozdítani, mely jelen esetben többször nem történt meg.
• A bíróság vizsgálta az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankciókat is, melyek alkalmazásával, és a kiszabott pénzbírság mértékével a másodfokú bíróság egyetért. A kérelmezett többszörös kötelességszegő magatartása megalapozta az elsőfokú bíróság által alkalmazott mértékben a kötelességszegés szankcionálását.