Kúria döntése a nagyszülői kapcsolattartásról
A nagyszülőket megilleti az unokájukkal való kapcsolattatás a szülői kapcsolattartás szabályozásától függetlenül - mondta ki a Kúria

A nagyszülőket megilleti az unokájukkal való kapcsolattatás a szülői kapcsolattartás szabályozásától függetlenül - mondta ki a Kúria

"A kapcsolattartás elmaradása miatti panasz esetében a gyámhatóság nem tagadhatja meg az önhiba vizsgálatát és az indokolt intézkedések megtételét azon az alapon, hogy időközben megváltozott a kapcsolattartás rendje. Ez utóbbi körülménynek a kapcsolattartás pótlása körében lehet csak jelentősége, de a változás nem teszi szükségtelenné a hatósági vizsgálatot."

Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatással egyszerűen, ingyenesen hitelesíthetünk bármilyen elektronikus dokumentumot. Így nincs szükség arra, hogy az iratokat kinyomtassuk és kézzel aláírjuk, emellett nincs szükség két tanúra sem, írja a magyarorszag.hu
Mit jelent az, hogy hitelesített dokumentum?

Évek óta terrorban tartotta az alkoholista anya a gyermekét, a Csepeli Gyámhivatal nem tett semmit sem – a BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitánysága avatkozott közbe, kiemelték a gyermeket a bántalmazó anyától, írja a szegyenpad.com

A Kúria helyben hagyta a másodfok - 1 évről 45 napra csökkentett - ítéletet, így nem példa nélküli, hogy a kapcsolattartás akadályozása szabadságvesztéssel is büntethető!

A koronavírus járvány alatt különösen fontossá vált, hogy miként tudunk elektronikusan kommunikálni a hatóságokkal, különösképpen hogyan tudunk médiafájlokat csatolni a beadványainkhoz (pl. hang, kép, videó).
Ehhez adunk most pár tippet.

A különélő szülők és a gyermekeik kapcsolatát az aktuális helyzet befolyásolhatja, amennyiben a gyermek gondozói környezetében vagy a külön élő szülő környezetében fent állnak a járvánnyal kapcsolatos rizikófaktorok, fertőzések.

A diagnózis felállítása és a kezelés is sok buktatót rejt. Útmutató a csapdák elkerülésére és tippek a kezeléshez

Figyelem!
Megváltozik 2020. március 1. napjától a gyermekkel való kapcsolattartások végrehajtása. Bírósági hatáskörbe kerül.

Ha az egyik szülő elidegeníti a másik szülőjétől a gyermeküket, akkor ez a folyamat annyira káros a gyermekre nézve, hogy gyermekbántalmazásnak kell tekinteni. A bíróságok azonban sok esetben félreértelmezik ezeket az eseteket és nem védik meg sem a gyermeket, sem az elidegenített szülőt ettől a bántalmazástól. Milyen változásokat kellene a bírósági rendszerben eszközölni, hogy ezeket az eseteket hatékonyabban kezelje?