Szaxon József Attila válóperének elhúzódása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a polgári peres eljárások elhúzódása okán a Pevtv.-vel bevezetett vagyoni elégtételre irányuló eljárás hatékony hazai jogorvoslatnak minősül, amit a kérelmező elmulasztott kimeríteni. Ez pedig akadálya az eredményes strasbourgi jogérvényesítésnek – írja az ejeb.atlatszo.hu.
Ügyháttér
Tagjaink közt gyakorta kérdés, hogy mi minősül lakó- és tartózkodási helynek. A kérdésre a Kúria a BH2022. 113. sz. döntésében adja meg a választ, miszerint „a lakóhely – ideértve ebben az esetben lakóhely hiányában a szokásos tartózkodási helyet is – nem szűkíthető le az Nytv. szerinti lakóhelyre, hanem azon minden olyan helyet érteni kell, ahol a természetes személy fél a rendszeres, huzamos tartózkodás céljával ténylegesen él, vagy tartózkodik”.
Megsemmisítette a Győri Törvényszék bírója, Dr. Járfás András úr a Tatabányai Tankerületi Központ mint alperes azon döntését, miszerint a közös szülői felügyeleti joggal nem rendelkező különélő szülőnek azért nem biztosítható Kréta-hozzáférés, mivel nem csak a gyermek tanulmányi előremenetéhez, hanem más adatokhoz is hozzáférne.
A Győri Törvényszék mint közigazgatási bíróság 1.K.700.287/2024/12. sorszámú ítéletének főbb pontjai
A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírója, Bíróné dr. Farkas Enikő példaértékű döntést hozott egyesületi tagunk ügyében. A bíróság úgy rendelt el váltott gondoskodást, hogy egyrészt az alperes-édesanya azt ellenezte, másrészt Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszony – felülkerekedve a felek közti konfliktusos viszonyon – a gyermek érdekére hivatkozott ítéleti indoklásában. Egyesületi tagunknak gratulálunk, Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszonynak jó egészséget kívánunk az ilyen és ehhez hasonló, valóban a gyermek mindenek felett álló érdekét előtérbe helyező további döntéseihez.
Tanulságos, s egyben hiánypótló döntést hozott a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban. A 2.Pkf.20.108/2024/5. számú végzés lényege, hogy minden esedékes kapcsolattartás vonatkozásában eleget kell tenni az akadályközlési kötelező értesítésnek, ennek hiányában ha a jogosult érdekkörében merül fel az akadály, a pótlásra nem tarthat igényt.
A Veszprémi Törvényszék szerint
Jogerős lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.205/2023. sz. azon döntése, melyben a gondozószülő felróhatóságát állapította meg, mivel a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.636.684/2023/5. sz. végzésével többek közt azzal egészítette ki az első fokú bíróság döntését, hogy nem szolgálja a gyermek érdekét ha a kedve szerint megy kapcsolattartásra, a gondozó szülőt felkészítési kötelezettség terheli.
Fontos és időszerű állásfoglalást osztott meg egyesületünkkel azon neve elhallgatását kérő édesapa, akit miután elmondása szerint a volt felesége kizáratott az iskolai Facebook-csoportból, s a helyi Tankerületi Központtól sem kapott segítséget, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Dr. Aáry-Tamás Alajos oktatási biztos szerint ha és amennyiben az iskolai Facebook-csoportot az iskola készítette, és azon keresztül teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét a szülők irányába, úgy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2023.
Kúria Kfv. 37.281/2022/7. számú, nagyszülői kapcsolattartás ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott döntést azon jogvitában, melyben az anyai nagyszülő nyújtott be a gyámhivatalba kapcsolattartás szabályzása kérelmet. A nagyszülő és lánya közt a viszony megromlott, ugyanakkor a nagymama álláspontja szerint az unokájával születése óta kifejezetten jó, illetve kiváló kapcsolata volt.
A házasság felbontása és járulékai jogvitában döntött a Kúria Pfv.20.858/2022/4. számú ítéletében. melynek lényege, hogy „2020. augusztus 25-ig a szülők felváltva gondoskodtak a [3 és a 2 éves] gyermekükről, ekkor azonban a felperes [édesapa] a nála töltött hét után a gyermekeket az alperesnek [édesanyának] nem adta át.
„Nem akarok veled menni, apa!” – e szavakkal zárult 2016. nyarán azon jász-nagykun-szolnok vármegyei édesapa kapcsolattartási kísérlete, akit gyermeke jelenlétében szülőtársa, az édesanya többek közt a „Mit keresel itt, te patkány?” kifejezésekkel szidalmazta. A Szolnoki Törvényszék segítségével alant közreadjuk a Szolnoki Járásbíróság 5.B.240/2019/43/I. számú jogerős ítéletét, melyben a bíróság az édesanyát bűnösnek találta kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 208. § (1) bekezdés), és kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétségében (Btk. 210.
Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.
