A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás nem pusztán magánjogi technikai kérdés, hanem alkotmányos jelentőségű jogviszony, amely egyszerre érinti a gyermek alapvető jogait és a szülő családi élethez való jogát. Ezt a tételt erősíti meg a Kúria Kfv.IV.37.720/2021/5.
„A kapcsolattartás helyszínének mindenki számára nyitva álló, nyilvános térben való bírói kijelölése sérti a kapcsolattartási alapjogot, a szülő-gyermek kapcsolat bensőséges és személyes jellegének törvényi meghatározását, indokolatlan beavatkozást jelent a szülő-gyermek viszonyba. A bíróság nem írhatja elő, hogy a jogosult a kapcsolattartást hol és milyen programmal gyakorolja. A korlátozást önmagában nem alapozza meg, hogy a per alatt a kapcsolattartásnak ez a módja működött” – írja Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit, a Kúria Pfv.II tanácsának elnöke a Pfv. 21.152/2020/7.
A Balatonfüredi Református Iskola és Óvoda főigazgatója elutasította az egyesületi tagunk Kréta-hozzáférés iránti kérelmét. Édesapa a határozat ellen panasszal élt, a Fenntartói Igazgatótanács megsemmisítette az elutasító döntést, és az intézményt új eljárás lefolytatására utasította.
A Bátki Dávid Géza református lelkipásztor által jegyzett határozat szerint:
Szaxon József Attila válóperének elhúzódása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a polgári peres eljárások elhúzódása okán a Pevtv.-vel bevezetett vagyoni elégtételre irányuló eljárás hatékony hazai jogorvoslatnak minősül, amit a kérelmező elmulasztott kimeríteni. Ez pedig akadálya az eredményes strasbourgi jogérvényesítésnek – írja az ejeb.atlatszo.hu.
Ügyháttér
Tagjaink közt gyakorta kérdés, hogy mi minősül lakó- és tartózkodási helynek. A kérdésre a Kúria a BH2022. 113. sz. döntésében adja meg a választ, miszerint „a lakóhely – ideértve ebben az esetben lakóhely hiányában a szokásos tartózkodási helyet is – nem szűkíthető le az Nytv. szerinti lakóhelyre, hanem azon minden olyan helyet érteni kell, ahol a természetes személy fél a rendszeres, huzamos tartózkodás céljával ténylegesen él, vagy tartózkodik”.
Megsemmisítette a Győri Törvényszék bírója, Dr. Járfás András úr a Tatabányai Tankerületi Központ mint alperes azon döntését, miszerint a közös szülői felügyeleti joggal nem rendelkező különélő szülőnek azért nem biztosítható Kréta-hozzáférés, mivel nem csak a gyermek tanulmányi előremenetéhez, hanem más adatokhoz is hozzáférne.
A Győri Törvényszék mint közigazgatási bíróság 1.K.700.287/2024/12. sorszámú ítéletének főbb pontjai
A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírója, Bíróné dr. Farkas Enikő példaértékű döntést hozott egyesületi tagunk ügyében. A bíróság úgy rendelt el váltott gondoskodást, hogy egyrészt az alperes-édesanya azt ellenezte, másrészt Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszony – felülkerekedve a felek közti konfliktusos viszonyon – a gyermek érdekére hivatkozott ítéleti indoklásában. Egyesületi tagunknak gratulálunk, Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszonynak jó egészséget kívánunk az ilyen és ehhez hasonló, valóban a gyermek mindenek felett álló érdekét előtérbe helyező további döntéseihez.
Tanulságos, s egyben hiánypótló döntést hozott a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban. A 2.Pkf.20.108/2024/5. számú végzés lényege, hogy minden esedékes kapcsolattartás vonatkozásában eleget kell tenni az akadályközlési kötelező értesítésnek, ennek hiányában ha a jogosult érdekkörében merül fel az akadály, a pótlásra nem tarthat igényt.
A Veszprémi Törvényszék szerint
Jogerős lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.205/2023. sz. azon döntése, melyben a gondozószülő felróhatóságát állapította meg, mivel a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.636.684/2023/5. sz. végzésével többek közt azzal egészítette ki az első fokú bíróság döntését, hogy nem szolgálja a gyermek érdekét ha a kedve szerint megy kapcsolattartásra, a gondozó szülőt felkészítési kötelezettség terheli.
Fontos és időszerű állásfoglalást osztott meg egyesületünkkel azon neve elhallgatását kérő édesapa, akit miután elmondása szerint a volt felesége kizáratott az iskolai Facebook-csoportból, s a helyi Tankerületi Központtól sem kapott segítséget, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Dr. Aáry-Tamás Alajos oktatási biztos szerint ha és amennyiben az iskolai Facebook-csoportot az iskola készítette, és azon keresztül teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét a szülők irányába, úgy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2023.
Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.
