Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Korábban adtunk hírt tagunk, Zoltán azon ügyéről, melyben a Siófoki Járásbíróság elrendelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését a kapcsolattartás sikeres lefolytatása érdekében. Zoltán ezúttal a Kaposvári Törvényszékről kapott jó hírt, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben 100 ezer Ft bírságot szabott ki a kapcsolattartást akadályozó gondozószülőre. A másodfokú bíróság egyértelműen jelezte a szülői felügyeleti jogot tárgyaló bírónak azt is, hogy alkalmatlan a gondozószülő a gyermek nevelésére.

Egyesületünk kérésére – támogatás keretében – fordították le azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntést (a CÎNȚA kontra Románia esetet), mely arról szól, hogy a román édesapa kapcsolattartási jogát pszichiátriai betegsége miatt úgy korlátozták az édesanya felügyelete alatt lévőre, hogy a román hatóságok mellőzték a kérelmező gondozási képességeinek, és annak vizsgálatát, hogy veszélyezteti-e a négy éves kislányát.

A 18/06/2020. sz. 28 oldalas EJEB-ítélet a cikk alján letölthető, a verdiktből az alábbiakat emeljük ki.

Anyuka „robbantotta” a családot: elköltözött a közös otthonból és úgy gondolta, hogy viszi magával a két gyermeket is, amihez a családsegítő hathatós segítségét kérte, mondván, hogy ideje elkezdeni azonnal a gyermekek „átszoktatását” a szeretett otthonukból az új „helyükre”… (Ezzel egyidejűleg beadta a válókeresetet.)

A történetet azon a ponton érdemes talán elkezdenünk, amikor anyuka rájött, hogy a férje egyébként egy átlagos közalkalmazott fizetésének legalább a négyszeresét kitevő, minden tekintetben hivatalos, törvényes keresete nem elég neki, hiszen volna ennél sokkal előnyösebbnek tűnő lehetősége is.

Megszületett az első olyan bírósági döntés, mely a kapcsolattartás végrehajtása ügyében további jogkövetkezmény alkalmazásáról szól. A Siófoki Járásbíróság 4.Pk.50.044/2021/5. sz. végzése tagunk ügyében született. Mivel a kérelmezett-édesanya 2021. március 15. napjáig nem biztosította az elmaradt kapcsolattartások pótlását, a bíróság elrendelte a végrehajtó útján – rendőrség bevonásával – történő kapcsolattartás pótlását.

Egyesületünk alapító tagja, Kalmár László György 2021. április 6-án Salgótarjánban sikeresen őrizetbe vetette azt az édesanyát, aki a bíróság végzésével szembe menve nem adta át a gyermeket édesapa számára. Kalmár László György cikke.

Újfent egyesületünk tagja ügyében született egy fontos döntés, miszerint a gyámhatóságnak tájékoztatni kell az itthon maradt szülőt arról, hogy miként hajthatja végre a kapcsolattartását abban az államban ahova kiengedik a gyermeket, illetve a szülői felügyeleti jog rendezése per – értelemszerűen az újra rendezése is – előkérdése a tartózkodási hely kijelölése eljárásnak, avagy addig az amíg nem dönt a bíróság a szülői felügyeletről, fel kell függeszteni a gyermek külföldi tartózkodási helyének engedélyezése iránti eljárást.

Újabb, ezúttal ideiglenes intézkedés keretében meghozott bírósági döntést ismertetünk, s mely ügy szereplője, a felperes-édesapa egyesületünk tagja. Édesapa is azon tagjaink közé tartozik, aki felhasználta az egyesületi tagsággal járó előnyöket, s annak ellenére, hogy ügyvéddel járt el, ismereteit egyesületünk Tudástárával is bővítette – erőfeszítései végül a másodfokú bírósági eljárásban eredményre vezettek.

„Három év után lezárult az én történetem, legalábbis az itt leginkább releváns része, így szeretnék erről röviden-hosszan beszámolni, hátha van olyan tapasztalat, ami mások hasznára válhat. Röviden: nálam maradhatott a kisfiam, lezárultak a perek, s nálam maradt a szülői felügyeleti jog” – e sorokkal kezdi történetét egyesületünk tagja. Édesapa azon tagjaink közé tartozik, akik tanácsainkat megfogadták, nem haboztak azokat alkalmazni – hőbörgés helyett cselekedtek. Íme Zoltán saját szavaival előadott története.

Az AI nélkül hétvégi apuka lennék

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület megalakulása óta konzekvensen képviseli azon álláspontot, miszerint gyermeket kizárólag gyermek szakképesítéssel rendelkező klinikai gyermek szakpszichológus vizsgálhat, felnőttek esetében pedig klinikai felnőtt szakpszichológusi végzettség szükséges a szakszerű vizsgálat, illetve szakvélemény elkészítéséhez.