Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Egyesületünk elnöke, Szaniszló Csaba állásfoglalás-kéréssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz a tartásdíj-fizetési kötelezettséggel összefüggő, a nagykorú gyermek tanulmányait érintő tájékoztatás kapcsán. A NAIH számára feltett kérdés a következő volt: „Mi történik akkor, ha a gyermek – mint önálló felnőtt – megtiltja az oktatási intézménynek azt, hogy a szüleinek az intézmény adatot adjon ki?

„A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény(a továbbiakban: Dáptv.) 119. §-nak (2) bekezdése alapján az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használata 2024. december 31. napjáig biztosított. Ezen AVDH szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható” – írja az Igazságügyi Minisztérium.

Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója a Manna FM műsorában a modern apaságról és az apák hátrányos megkülönböztetéséről beszél. A Csendes Apa forradalom című könyv szerzőjét arról kérdezték a műsorvezetők, hogy mi motiválta arra, hogy a modern apaság kérdésével kezdjen el foglalkozni, és létrehozza az Apa Akadémiát. Léder László többek közt arról is beszél a Manna FM „Valódi Nők” című műsorában, hogy mit tud hozni a családi dinamikában az, ha elkezd működni az apaszerep.

Az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszéke egy 48 oldalas, ingyenes interaktív munkafüzetet adott ki a nehezebben kezelhető gyermekek szüleinek. „Ajánljuk ezt a szülőtréning programot minden szülőnek, akinek nehezebb temperamentumú gyermeke van (például impulzív, állandóan mozgásban van, gyenge a figyelme, nehezen szabályozza az érzelmeit és a viselkedését). Az ilyen gyerekek neveléséhez extra tudásra van szükség. Az ő szüleiknek jár ez a tudás!” – írja az egyetem a Facebook-oldalán.

A programfüzet letölthető az alábbi linken:

Bár hazánk már 1993-ban kihirdette a Római Egyezmény az alapvető emberi jogok elfogadásáról és vállalta a jogharmonizációt, egészen addig, ameddig a 2013. évi CCLII. törvény be nem építette a korábbi polgári perrendtartásba a 2. § (3) bekezdését, hazánkban egyáltalán nem volt lehetőség a Római Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény – az ésszerű időn belüli elbíráláshoz való alapvető emberi jog – sérelme esetén elégtételt követelni, ami által eleve sérült a Római Egyezmény 13.

A Pécsi Ítélőtábla Kúria által helybenhagyott döntése szerint „a kapcsolattartás akadályozása akkor sérthet személyiségi jogot, ha az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, visszaélésszerűen nem biztosítja a különélő szülő jogát a gyermekével való kapcsolattartásra, és ennek eredményeként a kapcsolattartási jog lényeges célja – így az, hogy a különélő szülő a gyermek mindennapi életének részese maradjon, vele szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot tudjon ápolni, törekvéseit, céljait megismerhesse, a maga eszközeivel azok előmozdításában közreműködjön, a problémák, nehézségek meg

A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok hosszú évtizedeken keresztül alapvetően a szülők egyetértésén és az együttélésük fennállásán alapultak. Azonban 2022. januárjától Magyarországon jelentős változás történt a szülői felügyelet bírósági rendezésére vonatkozó szabályozásban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy ez a jogszabályi változás hogyan befolyásolja a szülői felügyelet gyakorlását, és hogy a jogszabályi környezet megváltozása milyen hatással van a bírósági döntésekre.

Az európai családjogi trendek

Állásfoglalást adott ki a Magyar Pszichológiai Társaság a jogosulatlan pszichológusi szakvéleményekről. Egyesületünk gyakran szembesül azzal, hogy szülői „megrendelésre” – természetesen bírósági vagy gyámhivatali felhasználás céljából – készítenek egyes, szakmai kompetenciával nem rendelkező pszichológusok szakvéleményeket.

Amint azt az alábbi – hat témakörben vázolt – tudományos kutatási eredmények is alátámasztják, az apátlan családokból származó gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek szegények, nagyobb eséllyel lesznek drog- és alkoholfogyasztók, hagyják ott az iskolát, s szenvednek egészségügyi, és érzelmi problémáktól. A fiúk nagyobb valószínűséggel válnak bűnelkövetővé, a lányok pedig nagyobb eséllyel esnek teherbe tizenévesként.

1. Szegénység

Külön élő szülőket érintő problémát orvosolt a jogalkotó: 2023. szeptember 1. napjától lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] módosítása, melynek 41. § (11) bekezdése szerint „Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai a szülő részére továbbíthatóak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szülői felügyeleti jog gyakorlásától függetlenül az adatokat mindkét szülőnek továbbítani kell”.