Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Fontos és időszerű állásfoglalást osztott meg egyesületünkkel azon neve elhallgatását kérő édesapa, akit miután elmondása szerint a volt felesége kizáratott az iskolai Facebook-csoportból, s a helyi Tankerületi Központtól sem kapott segítséget, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Dr. Aáry-Tamás Alajos oktatási biztos szerint ha és amennyiben az iskolai Facebook-csoportot az iskola készítette, és azon keresztül teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét a szülők irányába, úgy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2023.

Kúria Kfv. 37.281/2022/7. számú, nagyszülői kapcsolattartás ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott döntést azon jogvitában, melyben az anyai nagyszülő nyújtott be a gyámhivatalba kapcsolattartás szabályzása kérelmet. A nagyszülő és lánya közt a viszony megromlott, ugyanakkor a nagymama álláspontja szerint az unokájával születése óta kifejezetten jó, illetve kiváló kapcsolata volt.

A házasság felbontása és járulékai jogvitában döntött a Kúria Pfv.20.858/2022/4. számú ítéletében. melynek lényege, hogy „2020. augusztus 25-ig a szülők felváltva gondoskodtak a [3 és a 2 éves] gyermekükről, ekkor azonban a felperes [édesapa] a nála töltött hét után a gyermekeket az alperesnek [édesanyának] nem adta át.

„Nem akarok veled menni, apa!” – e szavakkal zárult 2016. nyarán azon jász-nagykun-szolnok vármegyei édesapa kapcsolattartási kísérlete, akit gyermeke jelenlétében szülőtársa, az édesanya többek közt a „Mit keresel itt, te patkány?” kifejezésekkel szidalmazta. A Szolnoki Törvényszék segítségével alant közreadjuk a Szolnoki Járásbíróság 5.B.240/2019/43/I. számú jogerős ítéletét, melyben a bíróság az édesanyát bűnösnek találta kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 208. § (1) bekezdés), és kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétségében (Btk. 210.

A gondozó szülőt a nyári időszakos kapcsolattartásra vonatkozó szabályozással azonos időtartamban megilleti a gyermekkel való zavartalan együttlét. A fennmaradó időszakra a különélő szülő folyamatos kapcsolattartása nem zárható ki – ekképp érvelt a Kúria a Pfv.II.20.965/2022/5. számú határozatában abban a jogvitában, melyben a felülbírálati bíróság hatályon kívül helyezte a jogerős bírósági ítéletet azon részét, mely arról rendelkezett, hogy a nyári iskolai szünetben az időszakos kapcsolattartást meghaladóan folyamatos kapcsolattartás a különélő szülőt nem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság 2.

Mintaértékű, s egyben hiánypótló – egyenlőre nem jogerős – döntést hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság titkára, dr. Virág Rudolf úr abban a kapcsolattartás végrehajtása iránti, 40.Pk.500.205/2023. számú bírósági ügyben, melyben a gondozószülő a többek közt a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság főbb megállapításai

Nyolc, jogerősen kiszabott pénzbírság volt szükséges ahhoz, hogy a kapcsolattartást évek óta akadályozó gondozószülőt a bíróság – ezen esetben a Kúria – ténylegesen letöltendő szabadságvesztésre, 45 nap BV-elzárásra ítélje. Az alábbiakban szemlézzük, illetve a cikkünk végén letölthető formában nyilvánosságra hozzuk a Kúria Bfv.III.504/2018/7. számú végzését.

Az első fokú bíróság döntése

Egyesületünk eddigi talán legnagyobb szakmai sikere: az emberi jogok európai bírósága megállapította egy apukánknak a római egyezmény 8. cikkében foglalt alapvető emberi jogának sérelmét, amit 7.000 euro fájdalomdíjjal lát ellensúlyozhatónak a magyar állam részéről, miután az addig nem tette meg a szükséges intézkedéseket az anyai elidegenítéssel szemben, amíg már visszafordíthatatlanul sérült az apa-gyermek családi kapcsolat.

A Pécsi Ítélőtábla Kúria által helybenhagyott döntése szerint „a kapcsolattartás akadályozása akkor sérthet személyiségi jogot, ha az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, visszaélésszerűen nem biztosítja a különélő szülő jogát a gyermekével való kapcsolattartásra, és ennek eredményeként a kapcsolattartási jog lényeges célja – így az, hogy a különélő szülő a gyermek mindennapi életének részese maradjon, vele szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot tudjon ápolni, törekvéseit, céljait megismerhesse, a maga eszközeivel azok előmozdításában közreműködjön, a problémák, nehézségek meg