Apák az Igazságért Kh. Egyesület

2024. április 30-án a román államfő aláírta a 272/2004-es törvény módosítását, amely a gyermekek jogainak védelmét és előmozdítását célozza Romániában. Ez az első alkalom, hogy a szülői elidegenítés fogalmát szabályozták Romániában, és konkrét intézkedéseket vezettek be a lelki erőszak ellen. A módosítás egyértelműen rögzíti és szankcionálja azokat a rosszindulatú szülőket, akik a gyermekeket a másik szülő elleni zsarolásra vagy „büntetésre” használják. A román parlament a gyermek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló, 272/2004.

Világméretű tendencia, hogy a fejlett országokban nagyon magas a házasságkötésekre jutó válások száma. Magyarországon több mint a házasságok fele végződik válással. Minden válás egy fájdalmas folyamat. Elsősorban a gyerekek sérülnek, hiszen érzelmileg, egzisztenciálisan ők a legkiszolgáltatottabbak ebben a folyamatban, de emellett a szülők is egy fájdalmas gyászfolyamaton mennek keresztül.

Bár hazánk már 1993-ban kihirdette a Római Egyezmény az alapvető emberi jogok elfogadásáról és vállalta a jogharmonizációt, egészen addig, ameddig a 2013. évi CCLII. törvény be nem építette a korábbi polgári perrendtartásba a 2. § (3) bekezdését, hazánkban egyáltalán nem volt lehetőség a Római Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény – az ésszerű időn belüli elbíráláshoz való alapvető emberi jog – sérelme esetén elégtételt követelni, ami által eleve sérült a Római Egyezmény 13.

Tanulságos, s egyben hiánypótló döntést hozott a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban. A 2.Pkf.20.108/2024/5. számú végzés lényege, hogy minden esedékes kapcsolattartás vonatkozásában eleget kell tenni az akadályközlési kötelező értesítésnek, ennek hiányában ha a jogosult érdekkörében merül fel az akadály, a pótlásra nem tarthat igényt.

A Veszprémi Törvényszék szerint

Jogerős lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.205/2023. sz. azon döntése, melyben a gondozószülő felróhatóságát állapította meg, mivel a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.636.684/2023/5. sz. végzésével többek közt azzal egészítette ki az első fokú bíróság döntését, hogy nem szolgálja a gyermek érdekét ha a kedve szerint megy kapcsolattartásra, a gondozó szülőt felkészítési kötelezettség terheli.

dr. Varga-Schmuczer Bernadett – állítólag bírósági titkár (nem tudni, melyik bíróságon) – egy tanulmányt készített az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet, családjogi szakjogász képzésén történő felhasználás céljával „Gyermeki akarat ellenében kikényszerített kapcsolattartás” címmel, ami a napokban megjelent a Jogi Fórumon.

Fontos és időszerű állásfoglalást osztott meg egyesületünkkel azon neve elhallgatását kérő édesapa, akit miután elmondása szerint a volt felesége kizáratott az iskolai Facebook-csoportból, s a helyi Tankerületi Központtól sem kapott segítséget, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Dr. Aáry-Tamás Alajos oktatási biztos szerint ha és amennyiben az iskolai Facebook-csoportot az iskola készítette, és azon keresztül teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét a szülők irányába, úgy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2023.

Kúria Kfv. 37.281/2022/7. számú, nagyszülői kapcsolattartás ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott döntést azon jogvitában, melyben az anyai nagyszülő nyújtott be a gyámhivatalba kapcsolattartás szabályzása kérelmet. A nagyszülő és lánya közt a viszony megromlott, ugyanakkor a nagymama álláspontja szerint az unokájával születése óta kifejezetten jó, illetve kiváló kapcsolata volt.

A házasság felbontása és járulékai jogvitában döntött a Kúria Pfv.20.858/2022/4. számú ítéletében. melynek lényege, hogy „2020. augusztus 25-ig a szülők felváltva gondoskodtak a [3 és a 2 éves] gyermekükről, ekkor azonban a felperes [édesapa] a nála töltött hét után a gyermekeket az alperesnek [édesanyának] nem adta át.

„Nem akarok veled menni, apa!” – e szavakkal zárult 2016. nyarán azon jász-nagykun-szolnok vármegyei édesapa kapcsolattartási kísérlete, akit gyermeke jelenlétében szülőtársa, az édesanya többek közt a „Mit keresel itt, te patkány?” kifejezésekkel szidalmazta. A Szolnoki Törvényszék segítségével alant közreadjuk a Szolnoki Járásbíróság 5.B.240/2019/43/I. számú jogerős ítéletét, melyben a bíróság az édesanyát bűnösnek találta kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk. 208. § (1) bekezdés), és kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétségében (Btk. 210.