Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Megsemmisítette a Győri Törvényszék bírója, Dr. Járfás András úr a Tatabányai Tankerületi Központ mint alperes azon döntését, miszerint a közös szülői felügyeleti joggal nem rendelkező különélő szülőnek azért nem biztosítható Kréta-hozzáférés, mivel nem csak a gyermek tanulmányi előremenetéhez, hanem más adatokhoz is hozzáférne.

A Győri Törvényszék mint közigazgatási bíróság 1.K.700.287/2024/12. sorszámú ítéletének főbb pontjai

A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírója, Bíróné dr. Farkas Enikő példaértékű döntést hozott egyesületi tagunk ügyében. A bíróság úgy rendelt el váltott gondoskodást, hogy egyrészt az alperes-édesanya azt ellenezte, másrészt Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszony – felülkerekedve a felek közti konfliktusos viszonyon – a gyermek érdekére hivatkozott ítéleti indoklásában. Egyesületi tagunknak gratulálunk, Bíróné dr. Farkas Enikő bíróasszonynak jó egészséget kívánunk az ilyen és ehhez hasonló, valóban a gyermek mindenek felett álló érdekét előtérbe helyező további döntéseihez.

Egyesületünket rengetegen megkeresik szakértői bizonyítás vonatkozásában és azt tapasztaljuk, hogy annak ellenére, hogy a szakértői vélemény egy a bizonyítékok közül, a gyakorlatban azonban 85%-ban perdöntő és nincs relevanciája egyéb ténynek. tudjuk, hogy a hatóságok nyilvános álláspontja nem ez, de azt is tudjuk, hogy így van ahogy írjuk. Az alábbi videóban beszélgetünk a tapasztalatainkról ami ezt a folyamatot illeti és igyekszünk rávilágítani arra, hogy aki szakértői bizonyításban vesz részt, vagy fog részt venni, mire figyeljen.

A Belügyminisztérium közzétette a 2024/2025. tanév rendjéről szóló rendeletét. A 2024/25-ös tanév első tanítási napja 2024. szeptember 2-án kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2025. június 20-án lesz. Az őszi szünet 2024. október 26-án kezdődik és november 3-án ér véget, a téli szünet 2024. december 21-étől 2025. január 5-éig tart, a tavaszi szünet 2025. április 17-én kezdődik és 27-én fejeződik be, a nyári szünet pedig 2025. június 21-én veszi kezdetét és augusztus 31-ig tart.

2024. április 30-án a román államfő aláírta a 272/2004-es törvény módosítását, amely a gyermekek jogainak védelmét és előmozdítását célozza Romániában. Ez az első alkalom, hogy a szülői elidegenítés fogalmát szabályozták Romániában, és konkrét intézkedéseket vezettek be a lelki erőszak ellen. A módosítás egyértelműen rögzíti és szankcionálja azokat a rosszindulatú szülőket, akik a gyermekeket a másik szülő elleni zsarolásra vagy „büntetésre” használják. A román parlament a gyermek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló, 272/2004.

Világméretű tendencia, hogy a fejlett országokban nagyon magas a házasságkötésekre jutó válások száma. Magyarországon több mint a házasságok fele végződik válással. Minden válás egy fájdalmas folyamat. Elsősorban a gyerekek sérülnek, hiszen érzelmileg, egzisztenciálisan ők a legkiszolgáltatottabbak ebben a folyamatban, de emellett a szülők is egy fájdalmas gyászfolyamaton mennek keresztül.

Bár hazánk már 1993-ban kihirdette a Római Egyezmény az alapvető emberi jogok elfogadásáról és vállalta a jogharmonizációt, egészen addig, ameddig a 2013. évi CCLII. törvény be nem építette a korábbi polgári perrendtartásba a 2. § (3) bekezdését, hazánkban egyáltalán nem volt lehetőség a Római Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény – az ésszerű időn belüli elbíráláshoz való alapvető emberi jog – sérelme esetén elégtételt követelni, ami által eleve sérült a Római Egyezmény 13.

Tanulságos, s egyben hiánypótló döntést hozott a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban. A 2.Pkf.20.108/2024/5. számú végzés lényege, hogy minden esedékes kapcsolattartás vonatkozásában eleget kell tenni az akadályközlési kötelező értesítésnek, ennek hiányában ha a jogosult érdekkörében merül fel az akadály, a pótlásra nem tarthat igényt.

A Veszprémi Törvényszék szerint

Jogerős lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.205/2023. sz. azon döntése, melyben a gondozószülő felróhatóságát állapította meg, mivel a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.636.684/2023/5. sz. végzésével többek közt azzal egészítette ki az első fokú bíróság döntését, hogy nem szolgálja a gyermek érdekét ha a kedve szerint megy kapcsolattartásra, a gondozó szülőt felkészítési kötelezettség terheli.

dr. Varga-Schmuczer Bernadett – állítólag bírósági titkár (nem tudni, melyik bíróságon) – egy tanulmányt készített az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet, családjogi szakjogász képzésén történő felhasználás céljával „Gyermeki akarat ellenében kikényszerített kapcsolattartás” címmel, ami a napokban megjelent a Jogi Fórumon.