Fotó: Fazekas István

Gyermekbántalmazás Magyarországon

Hónapok óta erőszakoskodott már a „családi barát” egy kilencéves kisfiúval Szekszárdon, mire az anya megtudta a történteket és feljelentést is tett az ügyben. A 36 éves elkövető a bizonyítékokkal szembesülve beismerte a tettét, és már előzetes letartóztatásban várja az ellene indult büntetőeljárás végét. Ez nem szokványos út, mert bár egyre több hasonló esetre derült fény – a gyermekvédelmi statisztikák szerint Magyarországon tavaly 371 gyereket ért szexuális bántalmazás –, még mindig óriási a latencia. Csak 25 évvel a történtek után derült ki például az egyik fővárosi elit gimnázium népszerű tanáráról, hogy molesztálta a diákjait. Sipos Pál még az idő tájt lebukott, ám a szülők csupán távozásra bírták, feljelentést nem tettek ellene. (A férfi a közmédiánál helyezkedett el, amely most felhívással keresi az egykori kolléga további áldozatait.)

Az Európa Tanács legutóbbi, 2011-es kutatása szerint a szexuális erőszak valamilyen formájával minden ötödik gyerek találkozik (nemcsak fizikai kapcsolat értendő ezen, hanem például az is, ha valaki gyermek jelenlétében pornót néz). Magyarországon 100 esetből viszont csupán 10 derül ki, és mindössze egyetlen miatt indul büntetőeljárás. A gyermekvédelem statisztikái szerint évente 20 ezer gyerek válik valamilyen – lelki, fizikai, szexuális – bántalmazás áldozatává. A kutatásokkal bizonyított magas latencia miatt csak e szám többszörös szorzója mutatja meg a valós helyzetet. Kiskorú veszélyeztetése miatt mégis évente csupán 1500–2000 büntetőeljárás indult a legutóbbi évtizedben.

Nem csak a felderítésre, a veszélyben lévő gyerekek megvédésére és az elszenvedett trauma enyhítésére, reparálására sem igazán képes a magyar gyermekvédelmi rendszer. Egyebek mellett emiatt várnak nehéz órák a kormányra, amely ötévente köteles beszámolni az ENSZ gyermekjogi bizottsága előtt arról, hol tart a még 1989-ben, New Yorkban aláírt nemzetközi egyezmény előírásainak végrehajtásában. A következő raport szeptember 9-én esedékes Genfben, amire népes, 29 fős delegációval készül a kormány.

Papíron jól teljesít Magyarország a gyermekjogokat illetően. Az ENSZ Gyermekjogi Konvencióját már 1991-ben ratifikálta a magyar parlament, és a gyermekvédelmi törvényt is Európa egyik legjobbjának mondják. Az ENSZ-megközelítés szerint bántalmazásnak minősül az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a nemi erőszakot is – bármilyen formája. A képet árnyalja, hogy a fizikai bántalmazás valamennyi formáját tiltó rendelkezés Magyarországon csak 2005 óta hatályos. A késlekedés pedig utalhat arra is, hogy a gyermekekkel szembeni erőszak megítélése nem egyértelmű. Jelentősen torzítja az adatokat, hogy a különböző megyékben az ott dolgozó gyermekvédelmi szakemberek az adott cselekményt hová sorolják. Jól szemlélteti a bizonytalan megítélést a testi fenyítés alkalmazásának tilalma is: 2005 óta tilos ugyan a pofon, ám ezt a tájékoztató kampányok híján a szülők közül is csak kevesen tudják. A családon belüli fenyítés megítélése még a bíróknak sem egyértelmű, mivel azt nem a büntető törvénykönyvben, hanem a gyermekvédelmi törvényben szabályozták, és szankció sem kötődik hozzá.

Évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében Magyarországon, de ennél jóval többen – a gyermekvédelmi statisztikák szerint néhány százas nagyságrendben – szenvednek el ütlegeket és egyéb erőszakot. Fokozottan veszélyeztetettek a fiúgyermekek, a fogyatékkal élők, a csecsemők és a háromévesnél fiatalabb gyerekek. Érzelmi bántalmazást, lelki terrort tavaly 4070-en esetben regisztráltak, míg elhanyagoltsága miatt csaknem 15 ezer gyerek került nyilvántartásba.

Súlyos, az életet közvetlenül veszélyeztető bántalmazás vagy az erkölcsi fejlődést jelentősen és helyrehozhatatlanul károsító veszélyeztetés esetén lehetőség van a gyermek azonnali „kiemelésére”. Ez azonban gyakran csak elmélet marad, mert az esetek többsége ki se derül: mint például annak a másfél éves agárdi kisfiúnak a története, akit a saját szülei éheztettek halálra. Az ügyben indult ugyan büntetőeljárás, ám a gyermekvédelmi rendszer tétlenségéért senkit sem vontak felelősségre.

Az illetékesek dühítő teszetoszasága fokozta három szigetszentmiklósi gyerek szenvedéseit is. A brutális szüleik által rendszeresen megkínzott és megerőszakolt, elhanyagolt testvérek ügyében 2005-től 2012-ig tartott, mire kimentették őket. Szexuális bántalmazásra utaló jeleket a velük naponta találkozó pedagógusok nem észleltek, de az orvos és a védőnő sem, az elhanyagolás és fizikai bántalmazás miatt pedig nem léptek időben. A gyerekek azóta már nevelőszülőkhöz kerültek, gyermekpszichológus segít nekik feldolgozni a traumát. És ők még szerencsésnek mondhatók, mert például gyerekpszichológus nincs minden megyében. A szigetszentmiklósi esetnek sincs felelőse: csak egy családgondozónak kellett – miniszteri utasításra elrendelt fegyelmi eljárás nyomán – távoznia.

Röviddel a történtek után, március 15-ével rapid módon megváltoztatták a gyermekvédelmi törvényt, s azóta a bejelentők adatait nem fedik fel, ha bántalmazásra, elhanyagolásra gyanakodva fordulnak a hatóságokhoz, a gyermekvédelemhez. A jelzőrendszernek elvben része mindenki, aki a gyermekkel kapcsolatba kerül, köztük például a védőnő, az orvos, az óvónő, a tanító, a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat. Ombudsmani ajánlásra nemrég módszertani útmutató is készült, amely segít a bántalmazás jeleinek korai felismerésében. Az egészségügyi államtitkárság pedig az orvosokat tájékoztatja majd külön arról, milyen esetekben kell eljárniuk. „A legkönnyebb és legolcsóbb megoldás jogszabályokat alkotni” – értékelte a következményeket Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi szakértő, hozzátéve: gyakorlati útmutatóból 1997 óta több is készült, sok újdonság azonban a legújabb változatban sincs.

Az elhanyagolás nem csak a gondatlan szülőket jellemzi. E szakterület állami lefokozását jelzi, hogy a gyermekvédelemben a tavaszi kormányváltás nyomán megszűnt az egységes irányítás: a terület egyik része a szociális, a másik a családügyi államtitkársághoz került.

PÁLMAI ERIKA

Forrás: HVG

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

ÚJ KÖNYV Amy Baker & Paul Fine: EXtelen döntések


 EXtelen döntések

Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt.
De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben?
Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

A könyv segít felismerni az elkövetett hibákat és új mederbe tudja terelni kapcsolatodat az elidegenített gyermekeddel.

2.990 Ft helyett most 2.840Ft-ért megrendelhető a libri.hu oldalán
A könyvbe a kiadó oldalán bele is lehet olvasni


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!