Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Angelina Jolie, a világhírű színész a rendelkezésre álló adatok szerint elidegenítést folytatott szülőtársával, Brad Pittel szemben. Az alábbiakban a people.com „hírességek családi dinamikája” című rovatában, valamint a theblast.com-on újfent 2018-ban megjelent cikkeket szemlézzük.

People.com: Mit jelent az új bírósági döntés Brad Pitt és Angelina Jolie gyermekelhelyezési ügyében?

A családjogi ügyvéd, David Glass elmagyarázza, miért ritka Jolie és Pitt legújabb gyermekelhelyezési vitája.

Alec Baldwin Michael McCormackkal és Mark Tabbal beszélget a szülői elidegenítéssel kapcsolatos tapasztalatairól, amelyeket válása után élt át. A CNN Larry King Live című műsorának középpontjában az áll, hogy a jogrendszer milyen negatív hatással van azokra a szülőkre, akik közös felügyeletet szeretnének, és beszélnek az elidegenedés leküzdésének nehézségeiről is. A beszélgetés hangsúlyozza, hogy ez a probléma nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is érinti.

Az alábbiakban a Queen’s University Faculty of Law által kiadott 47 oldalas jogi tanulmányt publikáljuk, A szerzők, Nicholas Bala (a Queen's University jogi karának professzora), Rachel Birnbaum (a King's University College emeritus professzora), és Jessica Farshait (a Queen's University joghallgatója) a szülői elidegenítést (PA) vizsgálták a nagy konfliktussal járó válási ügyekben, elemezve annak meghatározását, azonosítását és a gyermekekre gyakorolt hatását.

A cikkünk végén letölthető, a Health and Quality of Life Outcomes című szakfolyóiratban 2019-ben megjelent angol nyelvű tanulmány egy kutatás eredményeit foglalja össze, amely a gyermekkori szülői elidegenítés (PA) viselkedéseinek észlelt kitettsége, a depresszió, valamint az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL) közötti kapcsolatot vizsgálta felnőttkorban. Az Olaszországban végzett kutatás empirikus bizonyítékokat szolgáltatott a PA mentális egészségre és az általános jólétre gyakorolt hosszú távú negatív következményeiről.

A Children and Youth Services Review című szakfolyóirat 2023. novemberi, 154. kiadásában jelent meg a Lisszaboni Egyetem Pszichológiai Karán működő kutatóintézet, a Research Center for Psychological Science tanulmánya, mely 43, a szülői elidegenítéssel kapcsolatos tudományos kutatást elemzett.

A tanulmány szerzői:

A Journal of Affective Disorders című szakfolyóiratban 2024. december 15-én megjelent tanulmány a szülői elidegenítés (továbbiakban: PA) elemek beillesztését vizsgálja a Hátrányos Gyermekkori Élmények (továbbiakban: ACE) skálája vonatkozásában. A 30 oldalas kísérleti kutatás – amelyet egyetemi hallgatók körében végeztek – négy potenciális PA-elemet analizált, és azonosított egyet, amely erőteljesen korrelált a meglévő ACE-mérőeszközökkel, és javította a skála prediktív érvényességét.

2024. április 30-án a román államfő aláírta a 272/2004-es törvény módosítását, amely a gyermekek jogainak védelmét és előmozdítását célozza Romániában. Ez az első alkalom, hogy a szülői elidegenítés fogalmát szabályozták Romániában, és konkrét intézkedéseket vezettek be a lelki erőszak ellen. A módosítás egyértelműen rögzíti és szankcionálja azokat a rosszindulatú szülőket, akik a gyermekeket a másik szülő elleni zsarolásra vagy „büntetésre” használják. A román parlament a gyermek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló, 272/2004.

A parentifikáció a szülő és a gyermeke közötti szerepcserét jelenti, melyben a szülő olyan mértékű felelősséget tesz a gyermekre, ami érettségét és életkorát meghaladja. Szakemberek szerint a szerep-visszafordítás legfőképp azoknál a gyermekeknél figyelhető meg, akiknek elsődleges gondozója nem tud biztonságos bázist nyújtani gyermeke számára a világ megismeréséhez.

Miben nyilvánulhat meg a parentifikáció?
Milyen hatást eredményez ez a viselkedésforma?
Hogyan védekezik a gyermek, miként védhetjük meg a gyermekeinket?

A diagnózis felállítása és a kezelés is sok buktatót rejt. Útmutató a csapdák elkerülésére és tippek a kezeléshez

Ha az egyik szülő elidegeníti a másik szülőjétől a gyermeküket, akkor ez a folyamat annyira káros a gyermekre nézve, hogy gyermekbántalmazásnak kell tekinteni. A bíróságok azonban sok esetben félreértelmezik ezeket az eseteket és nem védik meg sem a gyermeket, sem az elidegenített szülőt ettől a bántalmazástól. Milyen változásokat kellene a bírósági rendszerben eszközölni, hogy ezeket az eseteket hatékonyabban kezelje?