Egy apa lelkéből
"Reggel, amikor elindulok, mindig bemegyek a kislányom szobájába, puszit lehelek az arcocskájára. Üzenetet küldök a nem velem élő lányomnak. És fájdalmasan küldöm a gondolataim, a velem nem beszélő gyermekeim felé is."
"Reggel, amikor elindulok, mindig bemegyek a kislányom szobájába, puszit lehelek az arcocskájára. Üzenetet küldök a nem velem élő lányomnak. És fájdalmasan küldöm a gondolataim, a velem nem beszélő gyermekeim felé is."
Másodfokú gyámhivatali döntés felülvizsgálatát kérte egy tagunk a Közigazgatási Bíróságon.
Ennek a tünetnek a kapcsán láthatunk egy egykor szeretett nagyszülőt, nagybácsit, nagynénit unokatestvért, akiket az elidegenített gyermek visszautasít.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat nyolcadik része.
A szülői elidegenítés hetedik tünete a „kölcsönvett szövegkönyv” nevet viseli, mely arra utal, hogy a célszülőről szóló hamis és torz jellemzőket, történeteket az elidegenített gyermek magáévá tesz.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat hetedik része.
Ez a tünet a legtöbb esetben a szülői elidegenítés súlyosabb fokozatai esetén jelenik meg, melynek során az elidegenített gyermek haraggal és kritizáló hangnemmel fordul az elidegenített szülő felé.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat hatodik része.
A szülők közötti vitákból a gyermekek igyekeznek mindig kimaradni és egyik szülő pártját sem fogni. Elidegenítés esetén a gyermek az elidegenítő szülő oldalán áll és azonosul a véleményével, a szülő abszurd és következetlen viselkedése ellenére is.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat ötödik része.
A szülői elidegenítés gyermekben megjelenő negyedik tünete a "független gondolkodó jelensége".
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat negyedik része.
A szülői elidegenítés gyermekben megjelenő harmadik tünete arra utal, hogy a gyermek semmilyen érzést nem táplál az elidegenített szülő iránt.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat harmadik része.
A második tünet, melyet Richard Gardner 1984-ben az elidegenítés kapcsán lejegyzett, az a gyermek által kifejezett, a szülő visszautasításának alátámasztására szolgáló gyenge vagy komolytalan indokai.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat második része.
A szülői elidegenítés első fő jellemzője a „befeketítési hadjárat“, mely jelenség a gyermek által elutasított, „utált” szülő iránti látásmódjával kapcsolatos.
A szülői elidegenítés nyolc jellemző tünete és kifejtése cikksorozat első része.