Apák az Igazságért Kh. Egyesület

A Pécsi Ítélőtábla Kúria által helybenhagyott döntése szerint „a kapcsolattartás akadályozása akkor sérthet személyiségi jogot, ha az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, visszaélésszerűen nem biztosítja a különélő szülő jogát a gyermekével való kapcsolattartásra, és ennek eredményeként a kapcsolattartási jog lényeges célja – így az, hogy a különélő szülő a gyermek mindennapi életének részese maradjon, vele szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot tudjon ápolni, törekvéseit, céljait megismerhesse, a maga eszközeivel azok előmozdításában közreműködjön, a problémák, nehézségek meg

A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok hosszú évtizedeken keresztül alapvetően a szülők egyetértésén és az együttélésük fennállásán alapultak. Azonban 2022. januárjától Magyarországon jelentős változás történt a szülői felügyelet bírósági rendezésére vonatkozó szabályozásban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy ez a jogszabályi változás hogyan befolyásolja a szülői felügyelet gyakorlását, és hogy a jogszabályi környezet megváltozása milyen hatással van a bírósági döntésekre.

Az európai családjogi trendek

Állásfoglalást adott ki a Magyar Pszichológiai Társaság a jogosulatlan pszichológusi szakvéleményekről. Egyesületünk gyakran szembesül azzal, hogy szülői „megrendelésre” – természetesen bírósági vagy gyámhivatali felhasználás céljából – készítenek egyes, szakmai kompetenciával nem rendelkező pszichológusok szakvéleményeket.

Amint azt az alábbi – hat témakörben vázolt – tudományos kutatási eredmények is alátámasztják, az apátlan családokból származó gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek szegények, nagyobb eséllyel lesznek drog- és alkoholfogyasztók, hagyják ott az iskolát, s szenvednek egészségügyi, és érzelmi problémáktól. A fiúk nagyobb valószínűséggel válnak bűnelkövetővé, a lányok pedig nagyobb eséllyel esnek teherbe tizenévesként.

1. Szegénység

Külön élő szülőket érintő problémát orvosolt a jogalkotó: 2023. szeptember 1. napjától lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] módosítása, melynek 41. § (11) bekezdése szerint „Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai a szülő részére továbbíthatóak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szülői felügyeleti jog gyakorlásától függetlenül az adatokat mindkét szülőnek továbbítani kell”.

A Fővárosi Törvényszéket követően a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság is azon álláspontra helyezkedett, miszerint a kapcsolattartásra a gyermek okmányait a gondozószülő átadni köteles.

A Zalaegerszegi Törvényszék főbb megállapításai:

A Kúria Pfv.20559/2022/5. számú precedensképes határozata gyermektartásdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:218. §] Bírók: Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az alábbi döntésében a Kúria rámutat arra, hogy az egyezségen alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásánál a jelentős körülményváltozásnak függetlennek kell lennie a felektől. Amennyiben a körülményváltozással a szülők egyezségének megkötése időpontjában a felperes tisztában volt, illetve azzal is, hogy a körülményváltozást maga idézte elő, a gyermektartásdíjat javára nem lehet módosítani.

Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzésében minden elmaradt kapcsolattartást pótoltatnia is kell!

Egyesületünk a legszéleskörűbb tevékenységet folytatja – többek között - a gyermekek és a tőlük különélő szüleik kapcsolatának minél hatékonyabb érvényesítése érdekében. Ebben a tárgykörben aktívan dolgozunk úgy a szabályozások, mint a heti váltások és a végrehajtások terén.

A kormányhivatalok törvényességi eljárása során keletkezett közérdekű adatok megismerhetőségéről kért állásfoglalást a NAIH-tól Budapest Főváros Kormányhivatala.

A NAIH szerint