A Kúria Pfv.20559/2022/5. számú precedensképes határozata gyermektartásdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:218. §] Bírók: Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az alábbi döntésében a Kúria rámutat arra, hogy az egyezségen alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásánál a jelentős körülményváltozásnak függetlennek kell lennie a felektől. Amennyiben a körülményváltozással a szülők egyezségének megkötése időpontjában a felperes tisztában volt, illetve azzal is, hogy a körülményváltozást maga idézte elő, a gyermektartásdíjat javára nem lehet módosítani.
Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzésében minden elmaradt kapcsolattartást pótoltatnia is kell!
Egyesületünk a legszéleskörűbb tevékenységet folytatja – többek között - a gyermekek és a tőlük különélő szüleik kapcsolatának minél hatékonyabb érvényesítése érdekében. Ebben a tárgykörben aktívan dolgozunk úgy a szabályozások, mint a heti váltások és a végrehajtások terén.
A kormányhivatalok törvényességi eljárása során keletkezett közérdekű adatok megismerhetőségéről kért állásfoglalást a NAIH-tól Budapest Főváros Kormányhivatala.
A NAIH szerint
Az egyik hazai gyermekvédelmi intézmény állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól azon tárgykörben, hogy a birtokukba került, gyermekbántalmazást igazoló video- és hangfelvételt miképp használhatják fel.
A NAIH szerint
Újfent egyesületünk tagja ügyében született egy fontos döntés, miszerint a gyámhatóságnak tájékoztatni kell az itthon maradt szülőt arról, hogy miként hajthatja végre a kapcsolattartását abban az államban ahova kiengedik a gyermeket, illetve a szülői felügyeleti jog rendezése per – értelemszerűen az újra rendezése is – előkérdése a tartózkodási hely kijelölése eljárásnak, avagy addig az amíg nem dönt a bíróság a szülői felügyeletről, fel kell függeszteni a gyermek külföldi tartózkodási helyének engedélyezése iránti eljárást.
Az egyik legnagyobb taburól, a mérgező anyákról beszélget D. Tóth Kriszta újságíró Orvos-Tóth Noémi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológussal:
Külön élő szülő – ezúttal egy anyuka – tájékoztatási kérelemmel fordult Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzatához azon tárgyban, hogy kaphat-e tájékoztatást az óvodától gyermekei fejlődéséről.
Okozhat-e az apai kötődés hiánya torzulást? Dr. Keresztes Zoltán pszichiáter-pszichoterapeuta előadása
Jelentős mértékben módosította a polgári eljárások szabályait a 2021. január 1. napján hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény, amelyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A bíróságok és más jogalkalmazók jelzései alapján készült törvénymódosítás célja a polgári peres eljárások egyszerűsítése, a bírósághoz fordulás megkönnyítése – írja a birosag.hu
Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.
