Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Húsz rendőr-főkapitányságtól kértük ki, hány eljárás indult feljelentésre, és hányat szüntettek meg bűncselekmény hiányában a legsúlyosabb, tizenkét év alatti hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt. A számok öt évet fognak át. Hat hétbe, két körbe és negyvennél több hivatalos levélbe került, mire összeálltak – és három megye adata ma is hiányzik.

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület önkéntese, Antal Béla 2025. március 25-én azonos szövegű közérdekű adatigénylést küldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és mind a tizenkilenc vármegyei rendőr-főkapitányságnak. Azt kértük, évenkénti bontásban adják meg, hány büntetőeljárást szüntettek meg bűncselekmény hiányában – még a nyomozati szakban – 2020. március 25. és 2025. március 25. között két bűncselekmény miatt indult ügyekben: a Btk. 197. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, tizenkettedik életévét be nem töltött hozzátartozó vagy nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak, valamint a Btk. 196. § szerinti, tizennégy év alatti hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés gyanúja miatt.

A kérdés egyszerű, a mögötte lévő probléma nem az. Ezek azok a bűncselekmények, amelyekre a legsúlyosabb büntetési tételek vonatkoznak, és amelyek gyanúja – megalapozottan vagy sem – egy szülő életét azonnal és visszafordíthatatlanul megváltoztatja: a kapcsolattartás megszűnik, a gyermek elhelyezése eldől, a környezet ítél. Ha az eljárás utóbb bűncselekmény hiányában zárul, az a papíron egy sor a statisztikában. Azt akartuk látni, hány ilyen sor van.

Az infografika az itt tárgyalt adatokat mutatja be megyénkénti bontásban. Az infografika teljes méretben új ablakban is megnyitható.

Először csak a fél kép

Az első válaszok egységesen április 25-én érkeztek, mind a tizenkilenc válaszoló hatóságtól ugyanazon a napon, azonos sablonnal, azonos táblázattal. Ez önmagában is beszédes: a válaszokat az Országos Rendőr-főkapitányság egységes bűnügyi statisztikai rendszeréből (ENyÜBS) központilag állították össze, a főkapitányságok lényegében továbbították azokat. A huszadik, Veszprém vármegye, olvasási visszaigazoláson kívül semmit nem küldött – sem határidő-hosszabbítást, sem választ.

Az országos kép: a Btk. 197. § szerinti szexuális erőszak gyanúja miatt indult ügyekben 88 eljárást szüntettek meg bűncselekmény hiányában az öt év alatt. Évente 13, 18, 14, 16, majd 2024-ben 23 ilyen megszüntetés született, 2025 első két hónapjában további 4. A szexuális kényszerítés két alakzatára együtt 39 megszüntetést mutat a tábla.

Csakhogy egy megszüntetés-szám önmagában értelmezhetetlen. Nyolcvannyolc lezárt ügy sok vagy kevés? Ahhoz, hogy ezt tudjuk, azt is látni kell, hány eljárás indult. Ezért április 26-án kiegészítő igénylést küldtünk mind a húsz hatóságnak: hány feljelentésre indult eljárásban regisztráltak ilyen bűncselekményt ugyanebben az időszakban.

A második kör: 34 százalék

A kiegészítő kérésre tizenhét főkapitányság válaszolt, döntő többségük május 26-án, a hosszabbított határidő utolsó napján. Náluk öt év alatt 231 alkalommal regisztráltak feljelentés alapján a Btk. 197. § szerinti szexuális erőszakot, ugyanezen tizenhét hatóságnál pedig 79 eljárást szüntettek meg bűncselekmény hiányában. Ez 34 százalék: nagyságrendileg minden harmadik ügy úgy zárul, hogy a nyomozó hatóság szerint bűncselekmény nem történt.

A két szám nem pontosan ugyanazt méri, és ezt fontos kimondani. A rendőrség „regisztrált bűncselekményt” számol, nem eljárást – egy eljárásban több cselekmény is szerepelhet. A megszüntetés pedig jellemzően nem abban az évben történik, amelyikben a feljelentés érkezett, így az éves arányok ingadoznak; az ötéves összesítés a megbízhatóbb. Az arány tehát tájékoztató jellegű, de a nagyságrendet jól mutatja – és sehol nem látszik, hogy a megszüntetések kivételes, elszigetelt esetek volnának.

A megyék közötti különbség pedig kiugró. Pest vármegyében 21 regisztrált bűncselekményre 18 megszüntetés jut (86 százalék), Bács-Kiskunban 21-re 15 (71 százalék). Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban pontosan annyi eljárást szüntettek meg, ahány cselekményt regisztráltak; Komárom-Esztergomban többet is (öt regisztrált, hét megszüntetett), ami csak úgy lehetséges, hogy a lezárt ügyek egy része a vizsgált időszak előtt indult. A skála másik végén Győr-Moson-Sopron 20 regisztrált ügyből egyet sem zárt le bűncselekmény hiányában, Vas 14-ből egyet sem, a fővárosban 31-ből 4-et. Ekkora szórás mögött aligha csak az ügyek különbözősége áll: valószínűbb, hogy a nyomozó hatóságok gyakorlata tér el megyéről megyére abban, mikor és milyen alapon zárnak le egy ilyen ügyet.

Ami hiányzik – és ami nem stimmel

Három megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Veszprém – második köri adata nincs meg. Borsod az első körre válaszolt, a kiegészítő kérésre viszont sem hosszabbítást, sem választ nem küldött. Fejér május 13-án jelezte a határidő hosszabbítását, de a hosszabbított határidő lejárta után sem válaszolt. Veszprém egyik körben sem szólalt meg.

A megszüntetési adatokat ugyanakkor mindhárom megyéről ismerjük, méghozzá váratlan forrásból: a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei főkapitányság a második köri válaszához olyan Excel-táblát csatolt, amely nem csupán a saját, hanem mind a húsz hatóság első köri adatait tartalmazza, az ORFK összesítő sorával együtt. Ez a tábla egyébként megnyugtató: az egyedi válaszok számai sorról sorra egyeznek vele.

Van azonban egy ellentmondás, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Az első körben mind a tizenkilenc hatóság adatot adott a Btk. 196. § szerinti szexuális kényszerítésről – két külön oszlopban, a (3) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja szerinti bontásban. A második körben, ugyanerre a bűncselekményre, tizenhat hatóság szó szerint azonos mondattal közölte:

„a kért bontásban nem rendelkezik az adatokkal”

Egyedül Szabolcs adta meg a számot. Az a bontás, amely áprilisban létezett, májusra nem tűnhetett el; a válasz inkább arról árulkodik, hogy a központi sablont ezúttal így írták meg.

Mit jelent mindez

Nem állítjuk, hogy minden bűncselekmény hiányában megszüntetett eljárás hamis vádon alapult. Az ilyen döntés mögött állhat bizonyíthatatlanság, félreértés, vagy olyan cselekmény, amely nem éri el a tényállás szintjét. Azt viszont a rendőrség saját adatai mutatják, hogy a legsúlyosabb, gyermek elleni szexuális bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárások mintegy harmada – egyes megyékben a nagy többsége – úgy ér véget, hogy a hatóság szerint nem történt bűncselekmény. Ezek az eljárások hónapokig, olykor évekig tartanak, és a meggyanúsított szülő ez idő alatt jellemzően elveszíti a gyermekével való kapcsolatot. A számoknak ezért nem a végén, hanem az elején kellene beszélgetést indítaniuk: milyen alapon indul feljelentésre eljárás, milyen gyorsan születik döntés, és mi történik addig a családdal.

Dokumentáció

A cikk teljes dokumentációja – a két közérdekű adatigénylés szövege, valamint a húsz rendőr-főkapitányság elektronikusan aláírt válaszlevelei és mellékleteik, hatóságonként és körönként rendezve, tájékoztató PDF-fel és összesítő táblázattal – egyetlen ZIP-fájlban letölthető innen (33 MB, 110 rendőrségi dokumentum).

A dokumentumok az Infotv. alapján kiadott közérdekű adatok, a forrás – Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület – megjelölésével szabadon felhasználhatók.

Módszertan: az adatok a húsz rendőr-főkapitányság 2025. április 25. és június 2. között kelt, elektronikusan aláírt válaszleveleiből származnak, amelyek az ENyÜBS (Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika) 2020. III–XII. havi, 2021–2024. évi és 2025. I–II., illetve I–III. havi adatait tartalmazzák. A megszüntetett eljárásokra vonatkozó adatsor a 2025. I–II., a regisztrált bűncselekményekre vonatkozó a 2025. I–III. hónapot fedi le.