Apák az Igazságért Kh. Egyesület

„A kapcsolattartás helyszínének mindenki számára nyitva álló, nyilvános térben való bírói kijelölése sérti a kapcsolattartási alapjogot, a szülő-gyermek kapcsolat bensőséges és személyes jellegének törvényi meghatározását, indokolatlan beavatkozást jelent a szülő-gyermek viszonyba. A bíróság nem írhatja elő, hogy a jogosult a kapcsolattartást hol és milyen programmal gyakorolja. A korlátozást önmagában nem alapozza meg, hogy a per alatt a kapcsolattartásnak ez a módja működött” – írja Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit, a Kúria Pfv.II tanácsának elnöke a Pfv. 21.152/2020/7.

Fontos precedenst teremtett a Kúria: nem lehet kizárni a közös szülői felügyeletet csak azért, mert a különélő szülők üzenetben tartják a kapcsolatot. A döntés új irányt mutat azoknak az ügyeknek, ahol a kommunikáció hiányára hivatkozva próbálják háttérbe szorítani az egyik szülőt.

Nagyon fontos és hiánypótló döntés született egyesületünk közreműködése kapcsán. A Budapest Környéki Törvényszék mint közigazgatási bíróság megsemmisítette a Pest Vármegyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának védelembe vételi határozatát, és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot. A döntés szerint a hatóság nem írhat elő azonos kötelezettségeket mindkét szülő számára, és nem hagyhatja tisztázatlanul, kinek milyen magatartása vezetett a gyermekek veszélyeztetettségéhez. A mérlegelés indokait minden esetben konkrétan és okszerűen kell megfogalmazni.

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pkf.50.355/2024/3. számú végzése cáfolja azon széles körben elterjedt tévhitet, miszerint a három év alatti gyermek csak a gondozószülő lakásában tarthat kapcsolatot a különélő szülőjével: „Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésében tett azon megállapítással, miszerint a bírói gyakorlat három éven aluli gyermek esetén a kapcsolattartás helyeként a gondozó szülő mindenkori lakását jelöli ki. Ilyen bírói gyakorlat nincs: valamennyi esetben a kapcsolattartási jog teljes tartalmából [Ptk. 4:180.

Az alábbiakban a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Pkf.20.530/2025/3. számú végzését adjuk közre. A döntés lényege, hogy a kapcsolattartásra a gyermekeket a gondozó szülőnek kötelessége érzelmileg felkészíteni, és a felkészítés megvalósulását kizárólag az igazolja, ha a gyermekek ténylegesen részt vesznek a kapcsolattartáson és elmennek az édesapával.

A döntés főbb pontjai:

dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa 2025. június 12.

Az Apák az Igazságért Podcast-műsorában Lakatos László egyesületi tagunkkal, a szigetszentmiklósi Kardos Lovasiskola tulajdonosával beszélget Bennó Tamás és Szaniszló Csaba. Lakatos László és Bennó Tamás többek közt arról beszélgetnek, hogy a válás okozta konfliktusokkal terhelt élethelyzettel hogyan békéltek meg, milyen segítséget nyújtott számukra a pszichológus. Lakatos László példaként említi a gyermekpszichológustól kapott egyik tanácsot.

„A kapcsolattartás végrehajtása elrendelése iránti eljárásban a kérelmezettnek kell kimentenie magát a felróhatóság alól, tehát őt terheli annak bizonyítása, hogy a kapcsolattartási kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Jelen esetben az orvosi igazolással a kérelmezett azt bizonyította, hogy a kapcsolattartás időpontjában a kisebb gyermek felső légúti betegségben szenvedett és arra gyógyszeres kezelést kapott, de nem igazolt olyan állapotot, amely a kapcsolattartásnak akadálya lett volna.

Az Apák az Igazságért Podcast-műsorában Bennó Tamás egyesületi tagunk beszélget Szaniszló Csabával és Jaczó Andrással többek közt arról, hogy mit keresnek az édesanyák az egyesületünkben, elvihető-e a beteg gyermek kapcsolattartásra? Szó esik a kényszerláthatásról, a szülők mellérendelti viszonyáról és arról is, hogy a gyermekkel történő kapcsolattartás helyreállításához elegendő-e csupán a bírósági végrehajtás? A beszélgetés végén Bennó Tamás arról beszél, hogy a kislánya iskoláját hogyan vette igénybe az apa-gyermek-kapcsolat helyreállításában.

A Balatonfüredi Református Iskola és Óvoda főigazgatója elutasította az egyesületi tagunk Kréta-hozzáférés iránti kérelmét. Édesapa a határozat ellen panasszal élt, a Fenntartói Igazgatótanács megsemmisítette az elutasító döntést, és az intézményt új eljárás lefolytatására utasította.

A Bátki Dávid Géza református lelkipásztor által jegyzett határozat szerint: