Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Hiába rendelkezett az apa jogerős kapcsolattartási joggal, hiába fordult végrehajtásért a gyámhivatalhoz, közel három évig nem találkozhatott a lányával. Mire a gyámhatósági eljárás véget ért, a gyermek betöltötte a tizennyolcadik életévét, így az ügyet egyszerűen megszüntették. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar hatóságok késlekedése visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, és megsértette az apa családi élethez való jogát.

Bírósági eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő cég pszichodiagnosztikai vizsgálatot végzett, hangfelvételt, tesztkitöltéseket és vizsgálati jegyzőkönyveket készítve. Amikor az érintett 2020 márciusában kérte a szakértőt, hogy küldje meg számára a róla felvett adatok másolatát, a szakértői társaság elutasította a kérelmet. Indoka: az IRM-rendelet szerint a vizsgálat során keletkezett adatokat „csak a törvény által feljogosított személy – így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő – ismerheti meg."

A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás nem pusztán magánjogi technikai kérdés, hanem alkotmányos jelentőségű jogviszony, amely egyszerre érinti a gyermek alapvető jogait és a szülő családi élethez való jogát. Ezt a tételt erősíti meg a Kúria Kfv.IV.37.720/2021/5.

A modern pszichológia és az igazságügyi klinikai szakpszichológia egyik legösszetettebb kihívása a kisgyermekek emlékezeti beszámolóinak hitelesítése, különösen traumatikus események, például bántalmazás esetén. Halász Erna és Király Ildikó tanulmánya rámutat, hogy a gyermekek emlékezete nem egyfajta „miniatűr felnőtt emlékezet”, hanem egy sajátos fejlődési utat bejáró rendszer, amelynek alapvető jellemzői közé tartozik a sémákra való támaszkodás és az érzelmi töltetű események egyedi feldolgozása.

Az alábbiakban Dr. Jonathan E. Prousky, ND, MSc, MA. tanulmányát közöljük kivonatos formában, amely a EURÓPAI ORVOSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG (THE EUROPEAN SOCIETY OF MEDICINE) Medical Research Archives, 12. évfolyam, 11. számában jelent meg.

A szülői elidegenítés (parental alienation, PA) az elmúlt években a családjogi, pszichológiai és társadalmi diskurzus egyik legvitatottabb és legkutatottabb jelenségévé vált. A gyermekek és szülők közötti kapcsolatokban megjelenő elidegenítő magatartások, különösen válás vagy párkapcsolati konfliktusok után, jelentős hatással vannak a gyermekek mentális egészségére, fejlődésére, valamint a jogi és igazságügyi gyakorlatra.

„A kapcsolattartás helyszínének mindenki számára nyitva álló, nyilvános térben való bírói kijelölése sérti a kapcsolattartási alapjogot, a szülő-gyermek kapcsolat bensőséges és személyes jellegének törvényi meghatározását, indokolatlan beavatkozást jelent a szülő-gyermek viszonyba. A bíróság nem írhatja elő, hogy a jogosult a kapcsolattartást hol és milyen programmal gyakorolja. A korlátozást önmagában nem alapozza meg, hogy a per alatt a kapcsolattartásnak ez a módja működött” – írja Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit, a Kúria Pfv.II tanácsának elnöke a Pfv. 21.152/2020/7.

Fontos precedenst teremtett a Kúria: nem lehet kizárni a közös szülői felügyeletet csak azért, mert a különélő szülők üzenetben tartják a kapcsolatot. A döntés új irányt mutat azoknak az ügyeknek, ahol a kommunikáció hiányára hivatkozva próbálják háttérbe szorítani az egyik szülőt.

Nagyon fontos és hiánypótló döntés született egyesületünk közreműködése kapcsán. A Budapest Környéki Törvényszék mint közigazgatási bíróság megsemmisítette a Pest Vármegyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának védelembe vételi határozatát, és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot. A döntés szerint a hatóság nem írhat elő azonos kötelezettségeket mindkét szülő számára, és nem hagyhatja tisztázatlanul, kinek milyen magatartása vezetett a gyermekek veszélyeztetettségéhez. A mérlegelés indokait minden esetben konkrétan és okszerűen kell megfogalmazni.

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pkf.50.355/2024/3. számú végzése cáfolja azon széles körben elterjedt tévhitet, miszerint a három év alatti gyermek csak a gondozószülő lakásában tarthat kapcsolatot a különélő szülőjével: „Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésében tett azon megállapítással, miszerint a bírói gyakorlat három éven aluli gyermek esetén a kapcsolattartás helyeként a gondozó szülő mindenkori lakását jelöli ki. Ilyen bírói gyakorlat nincs: valamennyi esetben a kapcsolattartási jog teljes tartalmából [Ptk. 4:180.