Nem akart a gyermek kapcsolattartásra menni – pótlást rendelt el a PKKB
Mintaértékű, s egyben hiánypótló – egyenlőre nem jogerős – döntést hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság titkára, dr. Virág Rudolf úr abban a kapcsolattartás végrehajtása iránti, 40.Pk.500.205/2023. számú bírósági ügyben, melyben a gondozószülő a többek közt a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság főbb megállapításai
[37] A bíróság nem vonta értékelési körébe a kérelemmel érintett kapcsolattartások előtt és után történt eseményekre vonatkozó tényelőadásokat. Azok ugyanis a jelen eljárás szempontjából nem bírnak relevanciával. Nincs jelentősége a felek közötti konfliktusoknak sem. A jelen eljárás tárgya kizárólag a kérelemmel érintett két kapcsolattartás, illetve e kapcsolattartások elmaradásával szoros összefüggésben kifejtett kérelmezetti magatartás vagy mulasztás.
[38] Védekezésére tekintettel a bíróságnak a kérelmezett felróhatósága körében kellett állást foglalnia. A bíróság ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a gondozó szülőt a gyermek kapcsolattartásra felkészítése kapcsán fokozott felelősség terheli. Töretlen a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a gondozó szülőnek a gyermeket nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is el kell készítenie a kapcsolattartásra. Képesnek kell lennie arra, hogy a gyermekre olyan hatást gyakoroljon, hogy a másik szülőtől ne idegenedjék el. Olyan nevelési környezetet kell teremtenie, hogy a kapcsolattartás a gyermeknek lelkileg ne legyen megterhelő, a gyermek el akarjon menni a másik szülővel kapcsolattartásra. A gondozó szülő tehát a gyermek ellenkezésére hivatkozással nem mentheti ki felróhatóságát a kapcsolattartás elmaradása miatt. A gyermek magatartása nem mentesíti a gondozó szülőt kötelezettségei teljesítése alól.
[39] Amennyiben a kérelmezett a fent írt – az együttműködési kötelezettség körébe tartozó – kötelezettségeinek nem tud vagy nem akar eleget tenni, annak következményeit saját maga köteles viselni.
[41] A fent kifejtettek szerint, a jelen eljárás szempontjából nem volt jelentősége az előző kapcsolattartásokon történteknek sem, ezek ugyancsak nem végrehajtási kérdések. A kérelmezett – levelezéssel is alátámasztva – maga állította, hogy a nyári kapcsolattartást szerette volna „elengedni”. Ezzel kapcsolatban a bíróság rámutat arra, hogy a gondozó szülőnek – bármilyen konfliktus esetén – a gyermek érdekében minden esetben elő kell segítenie a kapcsolattartás optimális működését, probléma esetén a kapcsolattartás helyreállítását, elmélyítését. A fenti, kapcsolattartás korlátozására irányuló szándék, illetve magatartás ezek ellen hat, ezért jogellenes.
[42] A gyermek és a szülő kapcsolattartását kizárólag törvényben meghatározott esetben – a gyermek érdekében – az erre feljogosított hatóság, illetve bíróság korlátozhatja. Ez semmiképen sem lehet egyik vagy másik szülő egyoldalú döntése.
