Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Egy 3 gyerekes édesapa tollából

Ha egy gyermeknek nemcsak édesanyja, hanem édesapja is van, akkor az a gyermek nemcsak a nőies, hanem a férfias tulajdonságokra is megfelelő mintát kaphat. Így ha az apukák nem feltétlenül arra törekszenek, hogy olyan dolgokat valósítsanak meg, amelyre egy anya természete szerint jobb példával tud szolgálni, hanem férfiasabb mintákat adnak át, akkor a gyermek sokkal gazdagabb értékrendet fog tudni követni.

- az Ai. kérdőív tanulságai -

Kérdőívvel fordult tagságához az Apák az Igazságért Egyesület. Ezzel a módszerrel keresett választ arra, hogy melyek tekinthetők a családjog jelenleg legproblémásabb területeinek, valamint arra is, hogy a szervezet milyen segítséget tudhat nyújtani a tagjai számára.

Ragályos kór terjed és teszi tönkre szerető nagyszülők és drága kisunokáik életét. A járványnak számos neve van – nagyszülői elidegenítés, nagyszülői elhanyagolás, nagyszülői bántalmazás, súlyos gyermekbántalmazás, súlyos időskori bántalmazás, családon belüli érzelmi erőszak. Bárminek is nevezzék, társadalmunkban és a fejlődő világ más országaiban is burjánzik. Nemcsak zátonyra futott házasságokban, vagy teenager kori lázadásokban, gyermekkori elhanyagolásoknál vagy megbecstelenítéseknél jelenik meg. Szerető családokban is terjed és pusztít. Bárkivel megtörténhet.

2016. január 23.

Az első szolnoki apatalálkozó pont annyi csúszással indult, ami arra volt elegendő, hogy a résztvevők megismerkedjenek és megosszák egymással folyamatban lévő ügyeiket.

Az Apák az Igazságért Egyesület fontosnak tartja, hogy egy helyre gyűjtse össze mindazon szakirodalmat, mely segítséget nyújthat az apa-gyermek kapcsolatok működései elvének megismeréséhez a válás, a válás utáni kapcsolattartások, a szülői viták hatásainak megismeréséhez, ezek következményeihez. Szeretnénk, ha gyermekeink lelki egészségére együtt vigyázhatnánk. Célunk egészséges, a problémák megoldására fogékony, szerető gyermekekből ilyen felnőttek nevelése.

A szülői elidegenítés alapját egy nemrégiben „A szülői elidegenítés túlélése - a remény és gyógyulás útja” címmel megjelent könyv szolgáltatja...

(E témában, ez az első jelentős szakmunka Norvégiában)

A könyv mind a biológiai, mind a társadalmi apaszerep történetét vizsgálja. Egyik fejezete, az 1970-es évektől vizsgálja az apák szerepét, az új apa és az intimitás demokratizálódása Norvégiában címszó alatt. Ennek kivonatos tartalmát olvashatják a következőkben.

Az 1970-es évek óta már nem elég, hogy a férfi pénzzel lássa el a családot, a pelenkacserékben és a gyerekek nevelésében is részt kell vennie ahhoz, hogy jó apának számítson.

A történet nem a sajátom, az öcsém vált. Az ő szemszögéből azonban nem tudom elmesélni, csak a sajátomból. Ő egyébként nem nagyon beszél róla, így nem is ír. Én mégis úgy gondoltam, megosztom azt a történetet, ami az egész családot megviselte, ám mostanában kezd normalizálódni a helyzet.

Az egyik legfontosabb tapasztalatom, hogy ilyenkor - talán a sokkhatás miatt - nem úgy dolgozik az ember agya, ahogy normálisan tenné, és ha valakinek egyedül kell állnia a sarat egy olyan helyzetben, amikor az egész addig felépített élete felborul, akkor könnyen hibázik.

1/2016

Az újesztendő első apatalálkozója a szokásos budapesti helyszínre hívta a jogi tanácsra és lélekerősítésre igencsak rászoruló apákat az Apák az Igazságért Egyesület.

A találkozó a szokásos rend szerint indult: az új résztvevők bemutatkozásaival, ezt a szülői felügyeleti jogról történő beszélgetés követte.

Az egyesület elnöke, Szaniszló Csaba egy négy éve tartó ügyről számolt be: egy apa, aki már négy éve nem látta a gyermekét, és közben a családban rendőrségi, bírósági ügyek zajlanak.