Az osztrák parlamentben már törvényjavaslattal védenék a gyermekeket a PAS szindróma ellen - nálunk még el sem ismerik létezését

Az osztrák parlamentben már törvényjavaslattal védenék a gyermekeket a PAS szindróma ellen - nálunk még el sem ismerik létezését

Az osztrák parlamentben benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami bűncselekményként határozná meg a szülői elidegenítést (PAS).

www.parlament.gv.at

Magyarországon sajnos a pszichológusok számára még nem is előírás a PAS (Szülői Elidegenítési Szindróma) vizsgálata a gyermekeken:

"Mindennek alapján, összefoglalóan megállapítható, hogy sem a jelenleg létező nemzetközi diagnosztikai kézikönyvek, sem a hazai jogszabályok, és a jelenleg rendelkezésre álló módszertani levelek sem említik meg a PAS-t, nem rendelkeznek annak vizsgálhatóságának feltételeiről, kompetencia köréről. Így kijelenthető, hogy a hazai szakértői és jogalkalmazási gyakorlattól idegen fogalom a szülői elidegenítési tünetegyüttes." Forrás

Létezik-e egyáltalán PAS?

Ily módon kettős ártalmat is jelent a köztudatban az a tény, hogy egyes szakértők bizonyítják, míg mások cáfolják a PAS jelenségét és folyamatát. A PAS hihetetlen károsodást okoz a gyermekek pszichés fejlődésében, így azáltal, hogy szakértők tagadják a létezését, ezeken a gyermekeken segíteni nem tudunk. Ugyanakkor igaz és valós tény az: aki hamisan, mentségként hivatkozik a PAS meglétére, ámbár ő maga a valódi elkövető, szintén hatalmas károsodást okoz az abuzált gyermek pszichés fejlődésében. De mivel a PAS-t bizonyító szakmai tanulmányok is rendelkezésünkre állnak, ily módon, ezeken a gyermekeken sem tudunk segíteni. Forrás

Az osztrák parlamenthez benyújtott törvényjavaslatot érdemes lenne a hazai jogalkotóknak is áttanulmányozniuk!

Alább olvasható magyarul:

Törvényalkotási indítvány
benyújtva Mag. Stefan képviselő
és más képviselők által

A javaslat célja egy törvény létrehozása a szülői elidegenítés szindrómáról = Parental Alientation Syndrom (PAS) 2011 februárjában a gyermekjogok bekerültek az osztrák alkotmányba. Már 2011.1.13-án hangsúlyozta a gyermekek jogaival foglalkozó Alkotmányügyi Bizottság egy szakértői meghallgatás során annak a szükségességét, hogy érvényesíteni kell ezeket a jogokat a gyermekek fejlődése érdekében, ahogyan ezt kiemelték az orvospszichiátriai szakértők, és amiért a felelősök (gyerekvédelem, bírósági szakértők, igazságügy) minőségbiztosítást követeltek sürgősen.

Tartalmilag a következő, széles körben ismeretlen és gyakran figyelmen kívül hagyott témáról van szó:
- a lelki erőszak (gyermekek jogairól szóló 5. cikk),
- a gyermek joga mindkét szülőhöz (gyermekek jogairól 2. cikk).
a PAS esetében a 2. és 5. cikk egyaránt összefonódnak.

A mentális gyermekbántalmazást nem ismerik fel, nehéz felismerni - figyelmen kívül hagyják.

A mentális gyermekbántalmazást / mentális visszaéléseket széles körben nem ismerik fel, nehéz felismerni, de gyakran figyelmen kívül is hagyják és tolerálják. Az ily módon bántalmazott gyerekek a külső megfigyelő számára nem mutatnak látható tüneteket, gyakran csendesek és visszahúzódóak, és nem tudják magukra felhívni a figyelmet.

A német rendőrség honlapján úgy írják le a lelki bántalmazást, mint aminek a felismerése nehéz, de aminek ugyanolyan súlyos következményei vannak, mint más gyermekbántalmazási formáknak [1]:

"A mentális erőszak ugyanolyan kegyetlen, mint a verés, ha nem még rosszabb, mert nem látható, nem érzékelhető úgy, mint más gyermekbántalmazási formák."

Romboló következmények / károsodások

A lelki erőszak következményei ugyanolyan rombolóak lehetnek, mint a fizikai bántalmazás vagy szexuális erőszak!
A drámai károsodások a szemlélő számára láthatatlanul, a gyermek belső világában keletkeznek, és pusztító következményekkel járnak, valamint súlyos mentális és testi rendellenességekkel, mint például krónikus betegségek, autoimmun betegségek, idegrendszeri betegségek, rák, szív- és érrendszeri betegségek.

Személyes és társadalmi károk

U. T. Egle (Pszichoszomatikus klinika Gengenbach) leírja a 6. általános orvosi szemináriumban a nehéz gyermekkor következményeit: [2]

Depresszió, reuma, szívinfarktus és rák. Stressz gyerekkorban, betegség felnőttkorban!

Körülbelül minden harmadik német szenved egy kezelésre szoruló lelki vagy pszichoszomatikus betegségben.

A betegek 30-60 százaléka, akiket a háziorvosi praxisokban kezelnek, mentális vagy pszichoszomatikus betegségben szenvednek (BNO-10: F-diagnózisok). [3] Ezek a betegségek képezik a második leggyakoribb okát a betegszabadságoknak és a leggyakoribb okát a korai nyugdíjazásoknak.

Az elmúlt évek neurobiológiai kutatásai azt mutatják, hogy a korai stressz-tapasztalat egy életre szóló hajlamosságot eredményez számos rendellenességre, beleértve a depressziót, a poszttraumás stressz rendellenességeket, a szorongásos rendellenességeket, a szomatoform rendellenességeket és a drog / alkohol használatát. De fizikai betegségeknél is - mint a COPD, a garat és a tüdő rosszindulatú daganatai, a reumatoid artritisz, a 2. típusú cukorbetegség, szívkoszorúér-betegség és a stroke - bizonyított az összefüggés a korai stresszel.

Alacsonyabb várható élettartam:

Egy epidemiológiai amerikai tanulmányban, több mint 17.000 résztvevővel felmérték a gyermekkori stressz tényezőit, mint például a fizikai és érzelmi bántalmazás (verbális szidalmazás és megalázás, fizikai és érzelmi elhanyagolás). Azt találták, hogy ezek a tényezők jelenléte a gyermekkorban egy közel 20 ével csökkentett várható élettartammal jár.

Az elsődleges megelőzés arra kell irányuljon, hogy megakadályozza a gyerekkorban ezeknek a stresszfaktoroknak a kumulatív hatását, nyilatkozta a szakértő.

A másodlagos megelőzés keretében fontosak a hatékony, kompenzációs védő tényezők, mint például a tartós, jó kapcsolat az elsődleges gondozóval, vagy szociális fejlesztés.
K Varvik [4], az Osztrák Gyerek és Ifjúságvédelmi Társaság fejlesztési és pediátria munkacsoportjának vezetője így hangsúlyozza ki a lelki visszaélések által okozott pusztító károkat:

Mentális kegyetlenség: A gyermekek számára a lelki kegyetlenség és a súlyos elhanyagolás a szülő által különösen jelentős, pusztító hatással van, főleg akkor, ha a nagyon korai gyermekkorban kezdődik és ismételten megtapasztalják. Jellemző tünetei a trauma zavaroknak a kifejezett elhárító viselkedés és eltitkolás.

A gyerekek és fiatalok tünetei gyakran nem egyeznek meg a szokásos poszt-traumás stressz zavar (PTSD) BNO-10 szerinti tüneteivel, ezért a trauma rendellenességek bizonyos esetekben sokáig észrevétlenül maradnak és krónikussá válhatnak.

A bántalmazó szülőket is néha nehéz diagnosztizálni (Pöstlingberg, Amstetten, stb), akiknek a viselkedése gyakran gyermekkori bántalmazásra vezethető vissza.

Szülő elidegenítés szindróma (Parental Alientation Sydrome, PAS), egy speciális formája a mentális gyermekbántalmazásnak

A mentális gyermekbántalmazás egy speciális formája a szülői elidegenítés szindróma (Parental Alientation Sydrome, PAS).

A Nemzetközi Szakirodalomban mintegy 30 ország 500 tanulmánya található meg, és ezek kimutatják, hogy a PAS-t úgy lehet leírni, mint egy súlyos mentális és kezelést igénylő zavart. Az érintett gyermekek tünetei megtalálhatóak a WHO nemzetközi osztályozásában (BNO-F), és egyes esetekben szorongással és pánikbetegséggel kapcsolatosak, vagy fejlődési rendellenességekkel, érzelmi és magatartási zavarokkal, valamint negatív gyermekkori élmények által kiváltott zavarokkal (Z61), és családi felbomlás zavarral, ami különélés és válás által következik be (Z63.5).

Nemzetközi munkacsoportok próbálnak a PAS-nak is egy külön kategóriát létrehozni (Bernet W, 2010).

Törvénytervezeteket ezzel kapcsolatban benyújtottak Olaszországban, és Brazíliában a PAS (mind az elidegenítés, mind a másik szülő elleni hadjárat) már bűncselekménynek számit. Ezt a gyakorlatot követte két mexikói állam is, és más országokban dolgoznak jogszabálytervezeteken.

A szülői elidegenítés (PA). A jelenség lényegében egyfajta emberrablás.

1. fázis. Az egyik szülő kijelenti, hogy a "gyermek az ő tulajdona", és megpróbálja a gyerek mély érzelmi kapcsolatát a másik szülővel tönkretenni, pszichikai erőszakkal (kapcsolattartás akadályozása, agymosás, fenyegetés, zsarolás, megfélemlítés, ROGERS 1992: az érzelmi erőszak minden formája), és kirekeszteni a másik szülőt, és a gyermeket fegyverként használni a másik szülő ellen.
2. fázis. A hatóságok inkompetenciája esetén ezek átveszik a második szakaszban a gyermek bántalmazását és a másik szülő kizárását.

A következmények

A következmények sokkal súlyosabbak, mint egyik szülő halála esetében, mert általában egy mély, emocionális kapcsolat áll fenn, amely gyakorlatilag megsemmisül, és a gyermek alapvetően vágyakozik mindkét szülő után.

Erőszakkal teszik tönkre a gyerek belső képét az apáról , vagy az anyáról, vagy a gyermek maga kell ezeket a képeket megsemmisítse vagy negatívra átértékelje, ami kínzó, és messzemenő következményekkel jár a gyermek fejlődésére és a későbbi életminőségére.

Ahogy sok új tanulmány bizonyította, az érzelmi környezetünknek óriási és tartós hatása van a fejlődésünkre, és a klinikai betegségek minden formájára. Bauer bemutatja, ahogyan érzelmek feldolgozásra kerülnek a limbikus rendszerben és maradandó neurális mintákat képeznek (Bauer, Tükörneuronok, 2006). Amerikai tanulmányok szerint maradandó károsodást okoznak az immunrendszerben a korai visszaélések, anélkül, hogy a visszaélések szélsőséges formái fennállnának (Pollak, University of Wisconsin, újabb kiadványok - PNAS, online). A kora gyermekkori élmények, mint a gyermekbántalmazás, úgy tűnik, hogy epigenetikai változásokat is okoznak (John Graff. Március 4, 2009, Neue Zürcher Zeitung, NZZOnline).

Az apa elvesztése mai tanulmányok szerint azonos súlyú károsodást okoz, mint az anya elvesztése (Perti, Berlin).

PAS nem a szülők vitája, hanem a gyermekbántalmazás egyik formája.

Ellentétben a sajtóban megjelenő, a hatóság képviselői (GYH, GYEJO) által ismételten hangoztatott „szülői vitával” vagy „rózsák háborújával”, ez egy 20 éve az orvosi szakirodalomban pontosan leírt formája a gyermekbántalmazásnak, amit az egyik szülő követ el, aki rejtett agresszióval él mind a gyermek, mind a másik szülő ellen, és a hatóság és az igazságszolgáltatás segítségével súlyos visszaélést és bántalmazást követ el.

A hatóságok, a szakértők és a bírók inkompetenciája esetén a második szakaszban az illetékes hatóságok veszik át a gyermekbántalmazó szerepet, mert az elkövetőt (elidegenítő szülőt) nem ismerik fel. Az elidegenítő szülő borderline személyiségzavarának felismerése nélkül (Andritzky 2002) a hatóságok nem ismerik fel a báránybőrbe bújt elidegenítőt, mert megtévesztő az áldozat szerepe, és a képessége, hogy másokat becsapjon, megtévesszen.

Egy ilyen szociopata könyörtelenül viselkedik a gyermek ellen, és folyamatosan megpróbálja a másik szülőt lejáratni a hatóságok és az igazságszolgáltatás segítségével. Ő mindig akkor lép fel aktívan, ha a másik szülő szintén fenntartja magának a jogot, hogy a kapcsolata legyen a gyermekkel (Andritzky 2002).

Modellezés: Bizonyos értelemben a PA Szindromát egy pszichológiai autoimmun betegségnek lehet tekinteni.

Csakúgy, mint az autoimmun folyamatok esetében az immunrendszer túlreagálása és téves működése miatt a szervezet hirtelen a saját szövetei ellen fordul és elkezdi azokat tönkretenni, úgy a pszichológiai szinten is félretájékoztatás és túlreagálás történik az egyik szülő (az elidegenítő) részéről, aki önző módon a közös gyermeket kisajátítja, és hadjáratot (megsemmisítési folyamatot) vezet a másik szülő ellen.

A Minisztérium lelki erőszakkal kapcsolatos szakirodalma megtévesztő

Ausztriában valószínűleg nagy félreértés van az egészségügyi szakmáknak ajánlott irodalomban, "a gyermekek ésfiatalok elleni erőszak" témában (Útmutató a gyermekek védelme érdekében, az egészségügyi szakmákban dolgozóknak, kiadva az akkori Szövetségi Egészségügyi, Család- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMGFJ) által.

Ebben vannak rövid megjegyzések a pszichológiai erőszakról, amiből két pontot érdemes kiemelni:
1 .. Visszaélés lenne, ha a szülők a gyermeket használják tárgyként a szülők vitájához és
2 .. Pszichésen beteg szülők gyerekei magas kockázatú páciensek (ami általánosan elismert)

Szakértők becslése szerint a lakosság 1%-át érinti a PAS .

Ezek az állítások megtévesztőek, és nem tükrözik az orvostudomány aktuális állását (500 tanulmány 30 országból a PAS-al kapcsolatban). A PAS jelensége és a mechanizmusa nem szerepel itt, figyelmen kívül maradt, és nem utaltak a gyermekbántalmazásra a szülői elidegenítés és agymosás által. Becslések szerint a lakosság 1% -át érinti PAS (Bernet 2010), különösen magas arányban a konfliktusos válás-ügyekben (Andritzky 2002)!

A GYH képviselői, akik szakértőnek számítanak, és konfliktusos válóperekben a gyermeket képviselik a bíróság előtt, a sajtóban még mindig csak a szülők veszekedéséről és rózsák háborújáról beszélnek, de csak ritkán az elidegenítés által elkövetett gyermekbántalmazásról. Felmerülhet a gyanú, hogy "a gyermek hangjának" értékelésekor az állandó pszichikai erőszakot (PAS) nem veszik figyelembe (Stockholm Syndrome, PAS-szindróma), mert a PAS-t nem diagnosztizálják.

A bíróságok is úgy tűnik, hogy nem tudnak különbséget tenni az elkövetők és áldozatok között!

Szakmai inkompetencia esetén az elkövetőt (elidegenítő szülőt) támogatja a hatóság és bíróság.

PAS mindig egy mentálisan beteg szülőhöz kapcsolódik, aki nagyon hozzáértő abban, hogy másokat megtévesszen, és a saját érdekében felhasználjon.

Ennek érdekében gátlástalanul viselkedik.

Nem csak a gyermek megtévesztésére képes, hanem a megjátszott áldozatszerepével a szociális munkásokat, orvosokat, pszichológusokat, bírókat is ki tudja használni a saját érdekeire.

Ez a rejtett pszichésen beteg szülő nyilvánítja a gyermeket magas kockázatú betegnek.

Következmények, amiket el lehetne kerülni:
- Lelki gyötrelem, fejlődési zavarok, egészségügyi károk (szorongás és pánikbetegség, fejlődési és érzelmi zavarok, stb., lásd WHO ICD, F-), a betegség továbbadása a következő generációnak.
- A társadalomra gyakorolt hatás: hatalmas egészségügyi és gazdasági károk.
- A bírósági rendszer ésszerűsítése: több 1000 oldalas bírósági iratok megtakarítása, a gyors diagnózis esetében.

A gyerek védelme.

A jelenlegi, még aktuális állapot Ausztriában

Hogy megakadályozzák a szülői elidegenítési folyamatoknál a hatóság, a szociális munkások, a bírósági szakértők,pszichológusok és a bírók tudatlanságát vagy szakmai inkompetenciáját, és felhívják a figyelmet a súlyos visszaélésekre, ezért megalakultak úgynevezett apák egyesületei. A több ezer szenvedő, kapcsolattartásban korlátozott gyerekre és kizárt szülőkre hívják fel a figyelmet, és próbálnak harcolni ezen állapotok ellen.

Martina Fasslabend, "a sirály" nevű gyermekvédelmi szervezettől, bírálta a képzés hiányát a pedagógusoknál, és figyelmeztet arra, hogy a rejtett erőszakot nem ismerik fel. [5]

"Az elkövetők és az áldozatok sajátos viselkedését nem lehet felismerni, és helyesen értelmezni, ha valaki nem részesült alapos képzésben" mondja Fasslabend. "De ilyen képzést nem kínálnak Ausztriában, mert a felelősök nincsenek tudatában a gyerekek szükségleteinek."

Azt kéri, hogy legyenek kötelező gyermekvédelmi képzések tanároknak és nevelőknek.

Követelések, ajánlások

Már 2011 januárjában a szakértői meghallgatáson azt nyilatkozták, hogy egy pszichodinamikai szakértő tudására van szükség, hogy értékelni és egyáltalán felmérni lehessen egy gyermek helyzetét. Ehhez egy szakmailag képzett eset-elemzés elengedhetetlen. Minden képzett gyermekpszichiáter vagy pszichológus tisztában van azzal, hogy ezen a területen gondosan kell eljárni (Kapfhammer, Vavrik).
(Valójában azonban számtalan szülő részére még azt is megtagadták, hogy a GYH és más illetékes szerveknél kihallgatást kérjenek, miközben ezek a szervek orvosi jelentéseket és szakvéleményeket állítatnak ki, amelyekhez a különélő szülőnek a hozzáférést megtagadták!)

Az orvosi törvény is előírja, az 54. § mellett, a kiskorúak bántalmazása és a visszaélések esetében, hogy az eset és annak fejleményei dokumentálva legyenek.

A PAS ismertető jelei:

Előzetesen is felismerheti minden szociális munkás a PAS-t, két tünetről azonnal:
- a gyermeket tulajdonként birtokolják (kapcsolattartás akadályozása, elidegenítés)
- hadjárat a másik szülő ellen (hamis vádak, lejáratás)

Beavatkozások, ellenhatások

Ha felismerik a felelősök az elidegenítési folyamatot, akkor a gyermek jólétének érdekében a lehető leghamarabb helyre kell állítani kapcsolatot a másik szülővel.

Az emberi jogok tiszteletben tartása megköveteli a diagnózis felállítását PAS esetében Európai Emberi Jogi konvenció - EJEE 3,8,14 cikkével:
- 3. cikk: embertelen és megalázó bánásmód
- 8. cikk: jog a magán- és családi élet tiszteletben tartásához (mindkét szülő, gyermek)
- 14. cikk: A diszkrimináció (gyermekkel és szülővel szemben)

A gyermek jogairól szóló egyezmény (KR 1,2,5 cikkek):
- 1. cikk: A lehető legjobb neveléshez való jog
- 2. cikk: A gyermek joga mindkét szülőhöz
- 5. cikk: Fizikai és lelki erőszak tiltása

Nyitott társadalmakban, mint Brazíliában, oda vezetett a szülő elidegenedés szindrómával (PAS) kapcsolatos információ, hogy a jogrendszerbe integrálták, és mind az elidegenítés, mind a másik szülő elleni hadjárat büntető eljárás tárgya lehet. Más államok is követték ezt, úgy mint Brazília. Hasonló a helyzet Kaliforniában, és a téma újragondolása több amerikai államban folyamatban van. Más országokban, például Olaszországban alkotmánymódosítás tervezete is beadásra került a parlamentben. A minta modell, amelyet az egész világon elismernek, az a Cochemer-modell a Német Szövetségi Köztársaságban. Brazília - egy nagy lépés előre

A brazil parlament 2010 augusztus 26-án azonnali hatállyal ratifikálta a szülői elidegenítés elleni törvényt. A törvény a szülői elidegenítést a gyermekbántalmazás formájaként határozza meg. Ez lehetővé teszi a brazil bíráknak és a bíróságoknak, hogy hét intézkedéssel lépjenek fel szülői elidegenítés esetén, beleértve a bírságot és ráhatást a szülői felügyeleti és a gyerekelhelyezési határozatoknál.

Az alábbiakban az új brazil törvény szövegének fordítása következik:

"A 12318-as brazil törvény - elfogadott törvény, amely meghatározza a szülői elidegenítést és büntetés alá
helyezi.”

12318 számú törvény, 2010. augusztus 26-i dátummal, szülői elidegenítés témában, mint módosítása a 8069.13. számú törvény 236. cikkének:

A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE kihirdeti a kongresszus döntése alapján a következő törvényt:

1. cikk Ez a törvény szabályozza a szülői elidegenítést.

2. cikk A szülői elidegenítést egy olyan befolyásoló cselekményként határozzuk meg, amely a gyermek vagy fiatal személy pszichológiai fejlődésére hat, amelyben a felügyelettel rendelkező szülő vagy nagyszülő lenéző, gyakran leértékelő magatartása negatív hatást gyakorol a gyerek viselkedésére, és ezáltal a gyermek vagy fiatal személy másik szülőhöz fűződő kapcsolatára is hatással van.

Példák a szülői elidegenítés formáira, amelyek megalapozottan a bíróság vagy szakértő által meghatározva, vagy harmadik fél tanúskodása által megerősítve fennállhatnak:

I - szülő felügyelettel rendelkező fél által indított rágalmazási kampány;
II - a szülői jogok gyakorlásának akadályozása;
III - a gyermek vagy fiatal személy másik szülővel való kapcsolattartásának akadályozása;
IV - olyan szabályozás, ami ellentmond a családi élethez való jognak;
V - tudatos elhallgatása olyan fontos, személyes, a gyermeket vagy fiatal személy érintő információnak a másik szülővel szemben, beleértve az oktatási, az egészségügyi és a kapcsolódó információk, valamint lakcímváltozások;
VI - hamis vádak a másik szülő vagy családja vagy a nagyszülők ellen, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a gyermekkel vagy fiatalkorúval kapcsolatos felügyeleti vagy elhelyezési eljárást
VII - a lakhely, lakcím indokolatlan megváltoztatása, hogy megakadályozzák a gyermek vagy fiatalkorú tartózkodását a másik szülőnél, vagy a családjánál vagy a nagyszülőknél.

3. cikk Az a szülői elidegenítés tényállása megsérti a gyermek vagy fiatalkorú alapvető jogát az egészséges családi élethez, akadályozza a szülői és a családi kapcsolatokat, és így bántalmazást jelent morális síkon, ami a szülői felügyeletből eredő kötelezettséggel összeférhetetlen.

4. cikk Jelen törvény alkalmazható a meglévő bizonyítékok és dokumentumok alapján bármikor az eljárás során, vagy a bíróság határozata alapján - az ügyész meghallgatását követően -, hogy kellő sürgősséggel a gyermek vagy fiatalkorú "pszichológiai integritását" megvédjék, és a bizalom megmaradjon a másik szülő iránt, vagy, hogy egy valódi közeledés létrejöjjön a kettőjük között . A bíróság biztosít a gyermeknek vagy fiatalkorúnak és szüleinek egy garantált minimális láthatási alkalmat, kivéve azokat az eseteket, amikor a gyermek vagy fiatalkorú közvetlen testi vagy lelki sérülésének veszélye áll fenn, amit az illetékes láthatási jogok bírája által kinevezett képzett szakértő megerősített.

5. cikk Az alábbi bizonyítékokat lehet a bio-pszichológiai következményekkel járó szülői elidegenítés tényállására a bíróságnak bemutatni:

1. Szakértői vélemény, ami egy átfogó pszichológiai és biopsychoszociális értékelésen alapszik, és szükség esetén a felekkel való személyes beszélgetést, az eset dokumentációjának vizsgálatát, a felek kapcsolatának történetét, az események kronológiáját, az érintett személyek és körülmények vizsgálatát tartalmazza, amelyek között a gyermekben vagy a kiskorúban kialakulhattak a szülői elidegenítés tünetei.

2. Minden esetben szakértő vélemény kell beszerezni, vagy egy interdiszciplináris csapatot felkérni megfelelő tudományos vagy szakmai képesítéssel, aki jogosult a szülői elidegenítés diagnosztizálására.

3. A szakvélemény részletes magyarázatokkal 90 napon belül kell elkészüljön a szakértő vagy a megrendelt interdiszciplináris csapat által, és csak bírósági jóváhagyással megújítható.

6. cikk A bíróság polgári- és/vagy büntetőeljárásban léphet fel szülői elidegenítésre jellemző manipulatív tevékenységekkel szemben vagy olyan viselkedéssel szemben, ami megnehezíti az együtt élést a másik szülővel, és megteheti a szükséges intézkedéseket ezek következményeinek enyhítéséhez.

Az eset súlyosságától függően a bíróság:
I - a szülői elidegenítés tényállását megállapítja és a szülőket tájékoztatja;
II - intézkedéseket hoz, hogy jobban integrálja az elidegenített szülőt a családban;
III - bírságot szab ki az elidegenítő szülő ellen;
IV - biopszichoszociális tanácsadást rendel el;
V - kezdeményezi a közös felügyelet megváltoztatását vagy annak visszavonását;
VI - meghatározza a gyermek vagy fiatalkorú lakhelyét;
VII - felfüggeszti a szülői felügyeletet.

Önkényes lakcímváltozás vagy a család elfogadhatatlan helyzetbe hozása esetén, a bíróság elrendelheti, hogy a gyermeket bizonyos időszakokra kiemeljék a szülői lakóhelyről.

7. cikk a szülő felügyeleti jog megvonása vagy megváltoztatása esetében azt a szülőt kell előnyben részesíteni, aki jobban biztosítja a gyermek vagy fiatalkorú együttélését a másik szülővel, ha egy váltott elhelyezéses megoldás nem lehetséges.

8. cikk A gyermek vagy serdülő tartózkodási helyének megváltoztatása nem releváns az illetékesség megállapításához a Családjogi törvényből eredő követelések kapcsán, kivéve, ha ez a szülők közötti megállapodás eredménye vagy bírósági döntés eredménye.

9. cikk (vétó)

10. cikk (vétó)

11. cikk Ez a törvény a kihirdetését követően lép hatályba.”

Kívánatos lenne, ha Ausztriában is azonnal és tartósan megakadályozható lehetne a gyermekbántalmazás ilyen formája, hogy elhárítsuk a súlyos fejlődési károkat és egészségügyi kockázatokat az érintettek számára és elkerüljünk nagy társadalmi károkat.
Az alulírott képviselők ezért benyújtják a következő törvényalkotási indítványt:

A parlament hozzon döntést:
"Felkérjük a kormányt, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő a parlamentben egy kormányrendelet, amely a "szülői elidegenítést" (PA - parental alienation) meghatározza, és mint egyfajta gyermekbántalmazást bűncselekményként kezeli"
[1] Polizeiliche Kriminalprävention der Länder und des Bundes abrufbar unter: http://www.polizei-beratung.de/themen-und-tipps/gewalt/kindesmisshandlun...
[2] MEDICAL TRIBUNE 30-34/2011).
[3] International Classification of Diseases
[4] Serie Pädiatrie: VAVRIK K, Wien - online
[5] Die Presse 22.10.2011.

A törvényjavaslatot fordította: Hegedűs János

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

ÚJ KÖNYV Amy Baker & Paul Fine: EXtelen döntések


 EXtelen döntések

Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt.
De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben?
Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

A könyv segít felismerni az elkövetett hibákat és új mederbe tudja terelni kapcsolatodat az elidegenített gyermekeddel.

2.990 Ft helyett most 2.840Ft-ért megrendelhető a libri.hu oldalán
A könyvbe a kiadó oldalán bele is lehet olvasni


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!