A kapcsolattartás akadályozása, kiskorú veszélyeztetését meríti ki.
BH2007. 35.Kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja,
BH2007. 35.Kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg az a szülő, aki a kiskorú bírósági ítéleten alapuló elhelyezését önkényesen megváltoztatja,
1/2009. számú KJE határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
1/2009. KJE
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2009. március 16. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Közigazgatási Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
j o g e g y s é g i h a t á r o z a t o t
1735/2007. számú közigazgatási elvi határozat
1735
A gyermeknek a nagyszülőkkel való kapcsolattartása önálló jog, a szülőkkel való rossz viszony miatt nem, csak a gyermek érdekében korlátozható [149/1997. (IX. 10.) Korm. r. (Gyer.) 30. §].
A felperesi nagyszülők 2005. augusztus 10-én kérelmet terjesztettek elő a 2002. július 9-én született kk. F. G. unokájukkal való kapcsolattartás szabályozása iránt.
Panyik Magyarország elleni ügye (12.748/06.)
Panyik Tibor Magyarország elleni ügye (12.748/06. sz. ügy)1
A gyermekelhelyezés megváltoztatásának van helye, ha a szülő a másik szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását hosszabb időn át, hatósági intézkedések ellenére meghiúsítja, a különélő szülőt alaptalanul a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel vádolja és lejáratásába a gyermeket is bevonja (Csjt. 72/A. §).
Németh Zoltán Magyarország elleni ügye (29.436/05. sz. ügy)
Óriási a szakadék a jogszabályok és a valóság között, a magyar rendszer nem képes megvédeni a bántalmazástól a gyerekeket – egyebek mellett emiatt számíthat kellemetlen percekre a kormány az ENSZ gyermekjogi bizottsága jövő heti riportján.
I. Apatalálkozó – 2015. január 8-án, Budapesten
(rendhagyó beszámoló)
320/2000. számú polgári elvi határozat
A gyermeket nevelő szülő a kapcsolattartás jogellenes meghiúsításával okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik [Csjt. 92. §, Ptk. 339. §, 1997. évi XXXI. tv. 7. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 7. § (4) bek.].