Apák az Igazságért Kh. Egyesület

A modern pszichológia és az igazságügyi klinikai szakpszichológia egyik legösszetettebb kihívása a kisgyermekek emlékezeti beszámolóinak hitelesítése, különösen traumatikus események, például bántalmazás esetén. Halász Erna és Király Ildikó tanulmánya rámutat, hogy a gyermekek emlékezete nem egyfajta „miniatűr felnőtt emlékezet”, hanem egy sajátos fejlődési utat bejáró rendszer, amelynek alapvető jellemzői közé tartozik a sémákra való támaszkodás és az érzelmi töltetű események egyedi feldolgozása.

Fontos precedenst teremtett a Kúria: nem lehet kizárni a közös szülői felügyeletet csak azért, mert a különélő szülők üzenetben tartják a kapcsolatot. A döntés új irányt mutat azoknak az ügyeknek, ahol a kommunikáció hiányára hivatkozva próbálják háttérbe szorítani az egyik szülőt.

Nagyon fontos és hiánypótló döntés született egyesületünk közreműködése kapcsán. A Budapest Környéki Törvényszék mint közigazgatási bíróság megsemmisítette a Pest Vármegyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának védelembe vételi határozatát, és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot. A döntés szerint a hatóság nem írhat elő azonos kötelezettségeket mindkét szülő számára, és nem hagyhatja tisztázatlanul, kinek milyen magatartása vezetett a gyermekek veszélyeztetettségéhez. A mérlegelés indokait minden esetben konkrétan és okszerűen kell megfogalmazni.

dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa 2025. június 12.

Egyesületünk elnöke, Szaniszló Csaba állásfoglalás-kéréssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz a tartásdíj-fizetési kötelezettséggel összefüggő, a nagykorú gyermek tanulmányait érintő tájékoztatás kapcsán. A NAIH számára feltett kérdés a következő volt: „Mi történik akkor, ha a gyermek – mint önálló felnőtt – megtiltja az oktatási intézménynek azt, hogy a szüleinek az intézmény adatot adjon ki?

„A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény(a továbbiakban: Dáptv.) 119. §-nak (2) bekezdése alapján az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használata 2024. december 31. napjáig biztosított. Ezen AVDH szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható” – írja az Igazságügyi Minisztérium.

Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója a Manna FM műsorában a modern apaságról és az apák hátrányos megkülönböztetéséről beszél. A Csendes Apa forradalom című könyv szerzőjét arról kérdezték a műsorvezetők, hogy mi motiválta arra, hogy a modern apaság kérdésével kezdjen el foglalkozni, és létrehozza az Apa Akadémiát. Léder László többek közt arról is beszél a Manna FM „Valódi Nők” című műsorában, hogy mit tud hozni a családi dinamikában az, ha elkezd működni az apaszerep.

Az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszéke egy 48 oldalas, ingyenes interaktív munkafüzetet adott ki a nehezebben kezelhető gyermekek szüleinek. „Ajánljuk ezt a szülőtréning programot minden szülőnek, akinek nehezebb temperamentumú gyermeke van (például impulzív, állandóan mozgásban van, gyenge a figyelme, nehezen szabályozza az érzelmeit és a viselkedését). Az ilyen gyerekek neveléséhez extra tudásra van szükség. Az ő szüleiknek jár ez a tudás!” – írja az egyetem a Facebook-oldalán.

A programfüzet letölthető az alábbi linken:

Bár hazánk már 1993-ban kihirdette a Római Egyezmény az alapvető emberi jogok elfogadásáról és vállalta a jogharmonizációt, egészen addig, ameddig a 2013. évi CCLII. törvény be nem építette a korábbi polgári perrendtartásba a 2. § (3) bekezdését, hazánkban egyáltalán nem volt lehetőség a Római Egyezmény 6. Cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény – az ésszerű időn belüli elbíráláshoz való alapvető emberi jog – sérelme esetén elégtételt követelni, ami által eleve sérült a Római Egyezmény 13.

A Pécsi Ítélőtábla Kúria által helybenhagyott döntése szerint „a kapcsolattartás akadályozása akkor sérthet személyiségi jogot, ha az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, visszaélésszerűen nem biztosítja a különélő szülő jogát a gyermekével való kapcsolattartásra, és ennek eredményeként a kapcsolattartási jog lényeges célja – így az, hogy a különélő szülő a gyermek mindennapi életének részese maradjon, vele szeretetteljes, bensőséges kapcsolatot tudjon ápolni, törekvéseit, céljait megismerhesse, a maga eszközeivel azok előmozdításában közreműködjön, a problémák, nehézségek meg