Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Sajnos a családgondozók leterheltsége igen nagy. Egyrészt a gondozási munkában: 25 család vagy 40 gyermek tartozik egy családgondozóhoz, másrészt az óriási adminisztráció miatt. Természetesen ez nem menti fel a gyejó munkatársait a felelősség alól, hiszen lehet súlyozni a feladatok között. A szakmai vezető jó probléma felismerésével és a kollégák közötti munka elosztásával a gyermekjóléti szolgálat továbbra is hatékonyan végezhetné segítő munkáját.

Ötven költözés évente, avagy van-e összefüggés
a váltott elhelyezés és a gyermekek pszichoszomatikus problémái között?

Tanulmány 147 839 gyermek felmérése alapján

Kivonat

Szerzők: Malin Bergström, Emma Fransson, Bitte Modin, Marie Berlin, Per A Gustafsson, Anders Hjern

A tanulmány kiindulási pontja, háttere

Az Apák az Igazságért Egyesület intenzív tevékenysége nyomán immár mondhatni országos szinten rálátással bír a különböző gyámhivatali eljárásokra. Főként kapcsolattartás végrehajtása, valamint védelembe vételi eljárásokat kísérünk figyelemmel, különös tekintettel tagjaink, illetve gyermekeik közvetlen érintettsége okán. Ezekben az eljárásokban egyebek mellett azt is tapasztaljuk, hogy az illeték kérdésében nem egységes a gyakorlat.

Az alábbiakban részleteket közlünk Dr. Szeibert Orsolya 2015 decemberében publikált szakcikkéből.

Számos, szakmailag megalapozott tanulmány, publikáció rögzíti azt az egyébként józan logika és erkölcs által is diktált normát, mely szerint mindkét szülő azonos mértékű jelenléte fontos és szükséges a gyermekek egészséges fejlődésének érdekében. Bár tisztességes ember nem is vitatja, a divattá vált egyszülős modell és a már régen elavult, jellemzően a családból kirekesztett felet - és vele együtt a gyermeket! - sújtó jogalkalmazás messze nem ezt tükrözi, támogatja.

Bárki, aki a saját bőrén megtapasztalta vagy szemtanúja volt annak, ahogyan egy gyermek nyíltan visszautasítja azt a szülőjét, akivel korábban kölcsönösen szerették egymást, aki gondoskodott róla, meg fogja érteni mennyire romboló hatása van a szülői elidegenítési szindrómának (PAS). Talán még a gyermekünk visszautasításnál is fájdalmasabb azt látni, ahogyan az elidegenítéssel párhuzamosan elhatalmasodik a gyermekben a zavarodottság, mivel azt a szülőjét „kell“ visszautasítania, akit korábban szerethetett és akihez születése óta kötődött.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a bíróság tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályainak gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban lefolytatott országos vizsgálat során felmerült kérdésekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja.

A vád tárgyát a tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye (Btk. 212. §) miatt indított eljárásban is kizárólag az ügyész által vád tárgyává tett cselekmény képezi.

38/2014. számú közigazgatási elvi döntés

A kiskorúak védelme során abból kell kiindulni, hogy nem a felnőttek szintjén értékelik a látottakat, vagyis mindig a védendő korosztály kialakulóban lévő értékrendjét kell alapul venni [1996. évi I. tv. 5/B. § (3) bek., 5/C. § (2) bek., 5/A. § (2) bek.]

[1] A felperes II. kategóriába soroltan – 20 óra 5 perces kezdettel – sugározta 2010. május 30-án a „D.” K. című akció vígjátékot (a továbbiakban: perbeli műsorszám), továbbá tette közzé 37 alkalommal a film előzeteseit.