A gyermekjóléti szolgálatok működésének alapjai
A gyermekjóléti szolgálatokat (továbbiakban gyejó), az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény előírásai alapján 1998-ban minden önkormányzatnak kötelező feladatként kellett létrehoznia, 750 gyermekenként egy családgondozó ( diplomás szociális munkás) alkalmazásával.
A gyejó működését a Gyermekvédelmi törvény és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet alapján végzi. Legfontosabb feladata a gyermek egészséges testi, lelki, erkölcsi fejlődésének biztosítása, veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.
Elsősorban segítő szervezet, de munkája igen sokrétű:
- gondozás (családgondozás)
- szolgáltatások közvetítése (segélyek intézése, segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás, szakemberek elérése, stb)
- szervezési feladatok (intézmények együttműködésének koordinálása, jelzőrendszer működtetése, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények együttműködése, stb)
A gyejó feladatai elvégzéséhez jelzőrendszert működtet. A jelzőrendszer tagjai :
- egészségügyi intézmények tagjai (védőnő, orvos)
- nevelési, oktatási intézmények (óvoda, iskola)
- polgármester, jegyző, képviselők
- rendőrség, ügyészség, bíróság
- egyházak
- bárki akinek tudomása van a környezetében lévő veszélyeztetett gyermekről ( családtag, rokon, szomszéd, stb.)
Az intézmények részéről elmulasztott jelzést a törvény bünteti. Sajnos a szülőkkel való konfliktus elkerülése miatt még mindig nagyon kevés jelzés érkezik. Ha érzékelik is a bajt igyekeznek azt saját maguk megoldani. A gyejó két havonta jelzőrendszeri értekezletet hív össze a közös munka érdekében.
A gyejó munkája minden esetben jelzésre indul. A gondozást elsősorban családgondozással végzi a családtagok önkéntes együttműködésével. Amennyiben az érintettek nem működnek együtt, tehát a gondozás eredménytelen lesz, úgy a családgondozó védelembe vételi javaslatot tesz a Gyámhivatal felé az együttműködés hiánya miatt.. Amennyiben a Gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket, az együttműködés kötelező lesz a családtagok számára.
A gondozás környezettanulmánnyal indul (a család otthonában) amikor is a családgondozó feltérképezi a családi viszonyokat, a probléma jellegét, beszélget a családtagokkal és vázolja segítőmunka menetét.
Megkeresi az ügyben érintett intézményeket és velük is egyezteti a tennivalókat.
Ezek után a család gondozó az irodájában kitölti a szükséges adatlapokat és elkészíti a gondozási –nevelési terv vázlatát, majd behívja a családot és együtt kidolgozzák a terv részleteit, pontos feladatmegosztással és időpontokkal. Amikor elkészült mindannyian aláírják a dokumentumot, és ezzel elindul a gondozás. A családgondozó a probléma súlyossága alapján látogatja a családot, tanácsaival segíti, de ellenőrzi is a gondozási tervben foglalt feladatok ellátását. Munkája során minden segítséget igénybe vesz, ha szükséges segítő szakemberhez irányítja a családot ( orvos, pszichológus, családterapeuta stb.)
Amennyiben a helyzet nem javul, tehát a családgondozás eredménytelen, akkor kerül sor a védelembe vételi javaslat megtételére. A Gyámhivatal tárgyalást tart az érintettek beidézésével és határozatot hoz a védelembevételről (ritkán előfordul, hogy mégsem veszi védelembe a gyereket, visszautalja a családgondozóhoz. Ekkor a családgondozó presztízsvesztesége miatt a további együttműködés ellehetetlenül és a gyermek veszélyeztetettségét nem lehet megszüntetni.) Családgondozó cserét nagyobb településeken ugyan meg lehet valósítani, de eredmény ettől se várható mivel a Gyámhivatal nem vette komolyan a problémát így a család sem érzi kötelezőnek az együttműködést.
A védelembevétellel megszűnik, az önkéntesség és az együttműködés már kötelező a családtagok részéről ennek elmulasztását szankció követi,melynek végső kimenetele akár a gyermek családból való kiemelése is lehet.
Sajnos a családgondozók leterheltsége igen nagy. Egyrészt a gondozási munkában: 25 család vagy 40 gyermek tartozik egy családgondozóhoz , másrészt az óriási adminisztráció miatt. Természetesen ez nem menti fel a gyejó munkatársait a felelősség alól, hiszen lehet súlyozni a feladatok között. A szakmai vezető jó probléma felismerésével és a kollégák közötti munka elosztásával a gyermekjóléti szolgálat továbbra is hatékonyan végezhetné segítő munkáját.
Írta: Dr. Droppa Lászlóné
