Budapest Környéki Törvényszék: A gyámhatósági határozat csak konkrét, felróhatóságon alapuló és indokolt kötelezettségeket írhat elő a szülők számára
Nagyon fontos és hiánypótló döntés született egyesületünk közreműködése kapcsán. A Budapest Környéki Törvényszék mint közigazgatási bíróság megsemmisítette a Pest Vármegyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának védelembe vételi határozatát, és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot. A döntés szerint a hatóság nem írhat elő azonos kötelezettségeket mindkét szülő számára, és nem hagyhatja tisztázatlanul, kinek milyen magatartása vezetett a gyermekek veszélyeztetettségéhez. A mérlegelés indokait minden esetben konkrétan és okszerűen kell megfogalmazni.
A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a gyámhatósági határozat nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, mivel abból nem derült ki, melyik szülőre pontosan milyen kötelezettségek vonatkoznak. A bíróság szerint a hatóság tévesen járt el, amikor a védelembe vétel során azonos, általános kötelezettségeket írt elő mindkét szülőnek — függetlenül attól, ki mennyiben járult hozzá a konfliktus fennmaradásához.
Az ítélet rögzíti, hogy a gyámhatóság köteles feltárni a tényállást, és vizsgálni, melyik félnek róható fel, ha a szülők együttműködése meghiúsul, vagy a kapcsolattartás akadályozottá válik. Az indokolásnak nem lehet sablonosnak vagy általánosnak lennie: a hatóságnak konkrét, okszerű és ésszerű megállapításokat kell tennie arról, hogy milyen magatartás vezetett a döntéshez.
A bíróság külön hangsúlyozta, hogy a mérlegelési határozatoknak tartalmazniuk kell a mérlegelés elvét és annak konkrét indokait. Az ügyfeleknek – tehát a szülőknek – joguk van megismerni, hogy a hatóság milyen tények, bizonyítékok és szempontok alapján döntött. Ennek hiányában a határozat végrehajthatatlan, és sérti a tisztességes eljárás követelményeit.
A döntés emellett a bizonyítékok felhasználásáról is fontos megállapítást tartalmaz: jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték – például titokban rögzített hangfelvétel – csak kivételes, egyedi mérlegelés alapján használható fel, ha annak hiányában nem hozható megalapozott döntés.
Új irány a gyámhatósági gyakorlatban
A Budapest Környéki Törvényszék ezzel az ítélettel precedenst teremtett a védelembe vételi eljárások átláthatóságában. A döntés egyértelmű üzenete: a gyámhatóság nem általánosságban, hanem tényekre alapozva, differenciáltan kell hogy meghatározza a szülői kötelezettségeket.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben a hatóságoknak minden esetben vizsgálniuk kell, ki az, aki ténylegesen mulasztott vagy akadályozta a kapcsolattartást, és a kötelezéseket ennek megfelelően, személyre szabottan kell meghatározniuk.
A bíróság döntése egyben megerősíti azt a jogelvet is, hogy a gyermek érdeke csak akkor érvényesülhet, ha a hatósági döntések világosak, okszerűek és végrehajthatók. A homályos, általános határozatok ugyanis nemcsak jogilag hibásak, hanem gyakorlati szinten is akadályozzák a konfliktusok rendezését és a gyermekek védelmét.
A Budapest Környéki Törvényszék 6.K.700.231/2025/12. számú végzésének főbb indoklásai:
[14] A bíróság egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy nem derül ki a határozat rendelkező részéből, hogy mely szülőre milyen kötelezettségek vonatkoznak. A bíróság osztotta ugyan alperes véleményét abban, hogy a védelembe vétel oka a szülők közötti konfliktusos helyzet, azonban nem lehet azonos kötelezettségeket előírni a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett szülőnek. Megalapozott a felperes azon igénye, mely konkrét végrehajtható cselekvések előírását kívánja meg az alperestől és mivel ezek hiányoznak a határozatból, így az végrehajthatatlan. Alperes nem vizsgálta, hogy az együttműködés melyik félnek felróhatóan nem történik meg, vagy a kapcsolattartások körüli anomáliák mely szülőnek felróhatóak. A kapcsolattartás kérdésében az alperesnek nyilvánvalóan nem kell döntenie a védelembe vétel körében, azonban az ebből fakadó kötelezettségeket csak arra a szülőre háríthatja, aki azoknak képes eleget tenni.
[16] A bíróság nem látta kellően indokoltnak a határozatot, mivel abból a felperes nem ismerhette meg a döntésének indokait teljeskörűen, vagyis, hogy a rendelkező részben foglalt kötelezések milyen magatartása alapján vonatkoznak rá és milyen magatartás alapján az alperesi érdekeltre.
