A Kúria tisztázta az együttműködés minimumát a közös szülői felügyelet gyakorlásához
Fontos precedenst teremtett a Kúria: nem lehet kizárni a közös szülői felügyeletet csak azért, mert a különélő szülők üzenetben tartják a kapcsolatot. A döntés új irányt mutat azoknak az ügyeknek, ahol a kommunikáció hiányára hivatkozva próbálják háttérbe szorítani az egyik szülőt.
A Kúria Pfv.20764/2025/4. számú precedensképes határozata messze túlmutat a váláson: a döntés lényegében újraértelmezi a különélő szülők közötti együttműködés fogalmát, és egyértelműsíti, hogy a közös felügyelet elrendelésének nem az a kérdése, hogy milyen a szülők viszonya egymáshoz, hanem hogy képesek-e a gyermek érdekében egy minimális, funkcionális kommunikációra.
A Kúria-határozat célja, hogy megakadályozza:
- a dominánsabb szülő pusztán kényelmi vagy érzelmi okból „kivégezze” a másik szülő jogait,
- vagy a saját döntéshozatali monopóliumát kívánja fenntartani.
A Kúria szerint a párkapcsolati konfliktusok – akár a súlyosak is – nem jelentenek jogi akadályt, ha ezek:
- nem a gyermekkel kapcsolatos együttműködésben jelentkeznek,
- nem okoznak gyermeki érdeksérelmet.
A konkrét ügyben egy kisgyermekes pár vált el egymástól. A gyermek az anyánál maradt, az apa viszont szerette volna közösen gyakorolni a szülői felügyeletet. A szülők 2022 óta kizárólag írásban kommunikálnak – nem beszélnek telefonon, nem találkoznak –, de az üzenetekben minden fontos információt megosztanak egymással. Az anya ennek ellenére azt állította: az apa „ráhagy mindent”, és nincs valódi együttműködés, ezért a közös felügyelet nem működne.
A vita végül a Kúriáig jutott. A másodfokú bíróság még az anyának adott igazat, arra hivatkozva, hogy kevés a kommunikáció, ezért a közös döntéshozatal nem lenne gördülékeny. A Kúria azonban másképp látta a helyzetet, és hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet.
A döntés indoklása egyszerű és gyakorlatias: ha a szülők képesek arra, hogy üzenetben egyeztessenek a gyerek fontos ügyeiről, akkor ez teljesen elegendő az együttműködés minimumának. A Kúria hangsúlyozta, hogy a modern korban az írásbeli kommunikáció teljesen elfogadott – sőt, sok konfliktusos helyzetben kifejezetten hasznos, mert csökkenti a feszültséget és visszakövethetővé teszi a megbeszélteket.
A Kúria azt is kiemelte, hogy önmagában az, ha a szülők között korábban voltak viták, vagy a kapcsolatuk megromlott, nem lehet akadálya a közös felügyeletnek. A kérdés mindig az, hogy a gyerek érdeke sérül-e. A jelen ügyben nem derült ki olyan konkrét helyzet, amelyben az apa vagy az anya ne tudott volna egyeztetni a másikkal, vagy ezzel a gyermek kára származott volna.
Érdekesség, hogy a gyermek életkorából adódóan eddig csak egy nagyobb döntést kellett meghozni: az óvodaválasztást. Ez pedig teljesen problémamentesen történt. A Kúria szerint ez is azt mutatja, hogy a szülők – bár külön élnek, és nem beszélnek személyesen – igenis tudnak együttműködni, ha a gyerekről van szó.
A döntés azért is fontos, mert a jogszabály 2022 óta lehetővé teszi, hogy a bíróság akkor is elrendelje a közös szülői felügyeletet, ha az egyik szülő nem támogatja azt. Korábban ehhez mindkét fél beleegyezése kellett. A Kúria most egyértelmű iránymutatást adott, hogyan kell ezt a gyakorlatban értelmezni: ha az ellenzés mögött nincs bizonyítható gyermeki érdeksérelem, akkor a bíróság nem köteles elfogadni az elzárkózást.
A mostani döntés tehát nemcsak ennek a családnak fontos, hanem minden olyan szülőnek, aki a különélés ellenére szeretne aktívan részt venni gyermeke életében. A Kúria üzenete világos: a közös szülői felügyelet nem arról szól, hogy az anya és az apa mennyire vannak jóban egymással, hanem arról, hogy képesek-e a gyerek érdekében együtt gondolkodni – akár chatüzenetek formájában is.
