Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Sok volt élettárs vagy házastárs, amikor a különélő szülő időnként telefonon vagy személyesen keresi őket, hogy érdeklődjenek a gyermekükről, a kötelező tájékoztatás megadása helyett inkább rendőrségi feljelentést tesz zaklatás miatt. Kevés olyan elmérgesedett gyermekelhelyezési ügy vagy válás van, ahol ezt nem veti be a birtokon belülre került, csak a saját érdekeivel törődő gondozó szülő, a kedvezőbb ítélet elérése érdekében. Ezen zaklatásnak tűnő szituáció jogi alapjait és bírósági megítélését tekintjük át jelen cikkünkkel.

A XI. kerületi hivatal gyámügyi osztályától kapott tájékoztatás alapján kiderül, hogy 2014. és 2015. évben a kerületi gyámhivatal hivatalból egyetlen egy esetben sem indított se feljelentést, se szülői felügyeleti jog rendezésére irányuló pert kapcsolattartás akadályozása esetén (még ha erre jogszabályi kötelezettsége is van).

Nem a jogszabályok hiányos volta, hanem a hatóságok KÖZÖMBÖS MAGATARTÁSA jelenti gyermekeink kapcsolattartási jogának érvényesülésének LEGNAGYOBB GÁTJÁT!

Sajnos a családgondozók leterheltsége igen nagy. Egyrészt a gondozási munkában: 25 család vagy 40 gyermek tartozik egy családgondozóhoz, másrészt az óriási adminisztráció miatt. Természetesen ez nem menti fel a gyejó munkatársait a felelősség alól, hiszen lehet súlyozni a feladatok között. A szakmai vezető jó probléma felismerésével és a kollégák közötti munka elosztásával a gyermekjóléti szolgálat továbbra is hatékonyan végezhetné segítő munkáját.

Az osztrák parlamentben benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami bűncselekményként határozná meg a szülői elidegenítést (PAS).

Nem az első, de remélhetően nem is az utolsó ország, ami felismerte kötelezettségét a gyermekek elidegenítése elleni harcban.

Magyarországon 2016-ban még a PAS szindróma vizsgálata nem is előírás!

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása bűncselekménnyel kapcsolatban az esetek kevesebb, mint 3%-ában történt vádemelés 2016-ban, átlagosan 257 nyomozási nap elteltével!

Panasz benyújtása állami feladatot ellátó szerv Alaptörvénnyel ellentétes, általános ügyintézési gyakorlata ellen.

Ötven költözés évente, avagy van-e összefüggés
a váltott elhelyezés és a gyermekek pszichoszomatikus problémái között?

Tanulmány 147 839 gyermek felmérése alapján

Kivonat

Szerzők: Malin Bergström, Emma Fransson, Bitte Modin, Marie Berlin, Per A Gustafsson, Anders Hjern

A tanulmány kiindulási pontja, háttere

Az alábbi összefoglaló cikkbe azt tekintjük át, hogy a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak milyen lehetőségei vannak az alapellátás valamint a védelembe vétel során a kapcsolattartás akadályozásának megszüntetésére.

Rendszerint az apák a válás vesztesei: a gyermekelhelyezési perben szinte mindig az anyához kerülnek a gyerekek, az apáknak a láthatási jog különböző formája marad csak. Sokszor azt sem tudják, mit tehetnek pontosan azért, hogy gyakrabban láthassák gyereküket.

Jaczó András, az Apák Az Igazságért Egyesület alapítója volt a Mokka vendége.

Avagy az elidegenített helyzet megkönnyíthető és tovább is nehezíthető