Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Az Amerikai Pszichológusok Társasága (APA) azon a véleményen van, hogy igen, sőt ez lelki gyermekbántalmazásnak tekinthető.

Az Apák az Igazságért Egyesület intenzív tevékenysége nyomán immár mondhatni országos szinten rálátással bír a különböző gyámhivatali eljárásokra. Főként kapcsolattartás végrehajtása, valamint védelembe vételi eljárásokat kísérünk figyelemmel, különös tekintettel tagjaink, illetve gyermekeik közvetlen érintettsége okán. Ezekben az eljárásokban egyebek mellett azt is tapasztaljuk, hogy az illeték kérdésében nem egységes a gyakorlat.

"Minden sikeres férfi mögött egy erős, támogató nő áll.” Ismerős ez a vélekedés? Közhely ugyan, de természetesen van igazságtartalma. És persze nem kell sztárnak, még csak média gyártotta celebnek sem lenni ahhoz, hogy valaki szűkebb vagy tágabb környezetében ezt a jelzőt megkapja, őszintén kiérdemelje. Amennyiben elfogadjuk a meghatározó, erős, támogató nők jelentőségét a férfiak életében - általában! -, akkor a fordítottja legalább annyira igaz. A férfiak elrontott, félresiklott életében, tönkrement karrierjében is „társak” a nők – általában!

Az alábbiakban részleteket közlünk Dr. Szeibert Orsolya 2015 decemberében publikált szakcikkéből.

Számos, szakmailag megalapozott tanulmány, publikáció rögzíti azt az egyébként józan logika és erkölcs által is diktált normát, mely szerint mindkét szülő azonos mértékű jelenléte fontos és szükséges a gyermekek egészséges fejlődésének érdekében. Bár tisztességes ember nem is vitatja, a divattá vált egyszülős modell és a már régen elavult, jellemzően a családból kirekesztett felet - és vele együtt a gyermeket! - sújtó jogalkalmazás messze nem ezt tükrözi, támogatja.

Bárki, aki a saját bőrén megtapasztalta vagy szemtanúja volt annak, ahogyan egy gyermek nyíltan visszautasítja azt a szülőjét, akivel korábban kölcsönösen szerették egymást, aki gondoskodott róla, meg fogja érteni mennyire romboló hatása van a szülői elidegenítési szindrómának (PAS). Talán még a gyermekünk visszautasításnál is fájdalmasabb azt látni, ahogyan az elidegenítéssel párhuzamosan elhatalmasodik a gyermekben a zavarodottság, mivel azt a szülőjét „kell“ visszautasítania, akit korábban szerethetett és akihez születése óta kötődött.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a bíróság tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályainak gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban lefolytatott országos vizsgálat során felmerült kérdésekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja.

A vád tárgyát a tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye (Btk. 212. §) miatt indított eljárásban is kizárólag az ügyész által vád tárgyává tett cselekmény képezi.

A túlvédő – a szükségletekre és veszélyre hiperérzékeny – szülő, túlreagálva a gyermek szükségleteit, az életkoránál éretlenebb szinten rekeszti meg őt. A szülői túlvédés függőséghez, a szülő és gyermeke közötti hatalmi harcokhoz, a kortárs környezetben pedig visszahúzódáshoz, illetve agresszív kitörésekhez vezethet.

FOLYAMATOSAN FRISSÍTVE

"Egy tetőtéri ablakból ugrott ki egy 12 éves fiú azért, hogy megszökjön az anyjától, és az apjával lehessen. A gyerek, amikor megtudta, hogy vissza kell mennie az anyjához, sokkot kapott. A fiú apja sírva nyilatkozott a Tényeknek, azt mondta, hogy évek óta hiába küzd a fiáért, mindenhol elutasítják. Attól fél, hogy a fia megöli magát, ha visszaviszik az anyjához." - TV2 Tények riport