Alapellátás és védelembe vétel kapcsolattartás akadályozása esetén
Az alábbi összefoglaló cikkbe azt tekintjük át, hogy a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak milyen lehetőségei vannak az alapellátás valamint a védelembe vétel során a kapcsolattartás akadályozásának megszüntetésére.
2013-ban 139.213 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván, ebből környezeti okból 85.472, magatartási okból 28.053, anyagi okból 17.658, egészségügyi okból 8.030 gyermek volt veszélyeztetve. 2013-ban a védelembe vett gyerekek száma 21.399 volt, akik 11,584 családban éltek. Környezeti okból 8,800, szülőnek felróható magatartási okból 7.394, gyermeknek felróható magatartási okból 5.205 gyermek került védelembe vételre. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szolgáltatását 2013-ban igénybe vette 140,843 gyermek, akik közül 91.454-en alapellátásban, 26.721-en pedig a védelembe vétel miatt voltak gondozottak. A 18 év alatti gyermekek száma ugyanebben az évben nagyjából 2.000.000 volt. 1
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 33.§ (2) bekezdése szerint a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.
A Gyer. 33.§ (5) bekezdés a) pontja szerint,
ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Ket. 140. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését (alapellátás) vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn.
Mind az alapellátás, mind a védelembe vételi eljárás kezdeményezhető a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárás során a szülő kérelmére végzéssel. Emellett a szülő a gyermekjóléti szolgálatnál közvetlenül is kérhet segítséget.
A gyámhivatal rendeli el az alapellátást vagy a védelembe vételt a gyermekjóléti szolgálat javaslatát figyelembe véve. A gyermekjóléti szolgálat környezettanulmány segítségével próbálja felmérni a gyermek veszélyeztetettségét, gyakran a kapcsolattartás elmaradását nem is vizsgálják.
Az alapellátás igénybevétele önkéntes, míg a védelembe vételi eljárás már egy hatósági eljárás, illetve annak eredménye egy minden félre kötelező erővel bíró hatósági döntés.
Amennyiben a veszélyeztetettség valóban fennáll, a gyámhivatal következő lépésében keresi meg a szülőket és nyilatkoztatja őket, hogy alapellátásban vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést. Ha ezen együttműködés alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal a védelembe vételi javaslat elutasításával egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra. 1
A családgondozók felveszik a kapcsolatot a családdal és megállapítják, hogy a gyermek a családban tartható-e és így lehetséges-e a veszélyeztetés megszüntetése. Abban az esetben, ha a szülők önként együttműködnek a családgondozóval, akkor ő készít egy úgynevezett gondozási-nevelési tervet. Ebben a tervben rögzítik, hogy a szülők és a gyermek milyen feladatokat vállalnak a veszélyeztetettség elhárítására. E terv alapján, az önkéntesen igénybe vehető alapellátásban gondozza a családot a családgondozó. 1
Amennyiben bizonyított a veszélyeztetés, de az alapellátás keretében nem történik változás, vagy a családgondozó azt tapasztalja, hogy a család nem együttműködő a veszélyeztetettség megszüntetésében, úgy 1997/149-es kormányrendelet 84§ alapján védelembe vételi javaslattattal fordul a területileg illetékes gyámhatóság felé. Javaslatába nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, ezen kívül megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat még véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére és az 1997. évi XXXI. törvény 68§ 3. bekezdése alapján szükséges további intézkedésekre. 1
A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. Ezt a tárgyalást úgy kell megtartani, hogy a gyermeket és a szülőt hozzásegítsék a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez. A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. paragrafusában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette. A hatósági eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. Ezen nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. Amennyiben a védelembe vétel során a szülő és/vagy a gyermek nem együttműködő megtörténhet a gyermek kiemelése a családból 1 (de egyáltalán nem jellemző! - a szerző megjegyzése).
A védelembe vételről szóló határozat rendelkező részének a 149/1997. kormányrendelet 14§ alapján tartalmaznia kell a gyermeknek és a kötelezett személynek az adatait, tájékoztatást a döntés jogkövetkezményeiről és figyelmeztetést a teljesítés elmulasztásának következményeire. A határozat tartalmazza még a családgondozó kirendelését, egy felhívást a kirendelt családgondozó felé, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a gyermekkel és a szülővel együttműködve készítsen egyéni gondozási-nevelési tervet. Ebben a gondozási tervben a családgondozó határozza meg a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek, majd ezt a tervet a családgondozó ismerteti a gyermekkel és a szülővel. A családgondozó ezt a tervet elfogadtatja, majd aláíratja az érintettekkel, amit ezt követően tájékoztatás céljából haladéktalanul meg kell küldenie a gyámhivatalnak. A határozat tartalmazza még a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre, és ezen kívül természetesen a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire. Vagyis ez azt jelenti, hogy az alapellátásban, önkéntesen nem együttműködő, a nevelési-gondozási tervet figyelmen kívül hagyó családot kötelezik arra, hogy a kirendelt családgondozóval együttműködjön, az általa előírtakat megtegye. 1
"Tapasztalataim alapján megállapítottam, hogy mind a gyermekjóléti szolgálatok, mind a jegyzők esetében többször problémát jelent a veszélyeztetettség megállapítása amennyiben kapcsolattartási problémák merülnek fel, a gyermek fizikális szükségletei megfelelően kielégítettek, tankötelezettségének eleget tesz, gyakran nagyon jól tanuló gyermekekről van szó és így a szakemberekben nem merül fel a veszélyeztetettség valószínűsége. Több ilyen esetben valóban pszichológus vizsgálata tudja a gyermekben már megindult káros folyamatokat megállapítani. 2
Összefoglalva: a kapcsolattartás során felmerült konfliktusoknak a gyermekre való veszélyeztető hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet csak a szülők közötti konfliktusnak tekintetni, mert a veszélyeztetettség súlyosbodása esetén a kiskorú akár – életkorára is tekintettel – helyrehozhatatlan károkat szenvedhet érzelmi és erkölcsi fejlődésében." 2 (Tóthné dr. Markovics Irén)
Források:
1. Védelembe véve. Vagy mégsem. - Vajon milyen jogi eszközökkel áll rendelkezésre a gyermekvédelmi rendszer, amennyiben egy gyermek veszélyeztetve van?
2. Alapellátás és védelembe vétel kapcsolattartás miatt megvalósult veszélyeztetettség esetén Írta: Tóthné dr. Markovics Irén (Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Nyíregyházi Osztálya gyámügyi vezető-tanácsosa)
