Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Korábban adtunk hírt tagunk, Zoltán azon ügyéről, melyben a Siófoki Járásbíróság elrendelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését a kapcsolattartás sikeres lefolytatása érdekében. Zoltán ezúttal a Kaposvári Törvényszékről kapott jó hírt, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben 100 ezer Ft bírságot szabott ki a kapcsolattartást akadályozó gondozószülőre. A másodfokú bíróság egyértelműen jelezte a szülői felügyeleti jogot tárgyaló bírónak azt is, hogy alkalmatlan a gondozószülő a gyermek nevelésére.

Egyesületünk kérésére – támogatás keretében – fordították le azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntést (a CÎNȚA kontra Románia esetet), mely arról szól, hogy a román édesapa kapcsolattartási jogát pszichiátriai betegsége miatt úgy korlátozták az édesanya felügyelete alatt lévőre, hogy a román hatóságok mellőzték a kérelmező gondozási képességeinek, és annak vizsgálatát, hogy veszélyezteti-e a négy éves kislányát.

A 18/06/2020. sz. 28 oldalas EJEB-ítélet a cikk alján letölthető, a verdiktből az alábbiakat emeljük ki.

Anyuka „robbantotta” a családot: elköltözött a közös otthonból és úgy gondolta, hogy viszi magával a két gyermeket is, amihez a családsegítő hathatós segítségét kérte, mondván, hogy ideje elkezdeni azonnal a gyermekek „átszoktatását” a szeretett otthonukból az új „helyükre”… (Ezzel egyidejűleg beadta a válókeresetet.)

A történetet azon a ponton érdemes talán elkezdenünk, amikor anyuka rájött, hogy a férje egyébként egy átlagos közalkalmazott fizetésének legalább a négyszeresét kitevő, minden tekintetben hivatalos, törvényes keresete nem elég neki, hiszen volna ennél sokkal előnyösebbnek tűnő lehetősége is.

Megszületett az első olyan bírósági döntés, mely a kapcsolattartás végrehajtása ügyében további jogkövetkezmény alkalmazásáról szól. A Siófoki Járásbíróság 4.Pk.50.044/2021/5. sz. végzése tagunk ügyében született. Mivel a kérelmezett-édesanya 2021. március 15. napjáig nem biztosította az elmaradt kapcsolattartások pótlását, a bíróság elrendelte a végrehajtó útján – rendőrség bevonásával – történő kapcsolattartás pótlását.

Egyesületünk alapító tagja, Kalmár László György 2021. április 6-án Salgótarjánban sikeresen őrizetbe vetette azt az édesanyát, aki a bíróság végzésével szembe menve nem adta át a gyermeket édesapa számára. Kalmár László György cikke.

Újfent egyesületünk tagja ügyében született egy fontos döntés, miszerint a gyámhatóságnak tájékoztatni kell az itthon maradt szülőt arról, hogy miként hajthatja végre a kapcsolattartását abban az államban ahova kiengedik a gyermeket, illetve a szülői felügyeleti jog rendezése per – értelemszerűen az újra rendezése is – előkérdése a tartózkodási hely kijelölése eljárásnak, avagy addig az amíg nem dönt a bíróság a szülői felügyeletről, fel kell függeszteni a gyermek külföldi tartózkodási helyének engedélyezése iránti eljárást.

Újabb, ezúttal ideiglenes intézkedés keretében meghozott bírósági döntést ismertetünk, s mely ügy szereplője, a felperes-édesapa egyesületünk tagja. Édesapa is azon tagjaink közé tartozik, aki felhasználta az egyesületi tagsággal járó előnyöket, s annak ellenére, hogy ügyvéddel járt el, ismereteit egyesületünk Tudástárával is bővítette – erőfeszítései végül a másodfokú bírósági eljárásban eredményre vezettek.

„Három év után lezárult az én történetem, legalábbis az itt leginkább releváns része, így szeretnék erről röviden-hosszan beszámolni, hátha van olyan tapasztalat, ami mások hasznára válhat. Röviden: nálam maradhatott a kisfiam, lezárultak a perek, s nálam maradt a szülői felügyeleti jog” – e sorokkal kezdi történetét egyesületünk tagja. Édesapa azon tagjaink közé tartozik, akik tanácsainkat megfogadták, nem haboztak azokat alkalmazni – hőbörgés helyett cselekedtek. Íme Zoltán saját szavaival előadott története.

Az AI nélkül hétvégi apuka lennék

„A kérelmezettnek a gyermeket minden szempontból megfelelően felkészítve kell a kérelmező részére átadnia a kapcsolattartás kezdetén, melybe az is beletartozik, hogy úgy kell eljárnia a kapcsolattartás kezdete előtt is, hogy ezen kötelezettségének eleget tudjon tenni, ne teremtsen olyan helyzetet, mely esetlegesen a kapcsolattartás akár részbeni meghiúsulásához vezethet.