Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Az alábbiakban a Kúria Pfv.20760/2020/6. számú precedensképes határozatát szemlézzük. Az ügyben eljáró Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság bár a felperesre terhelő igazságügyi pszichológiai és elmeorvos szakvéleményt aggálytalannak minősítette, a 13 éves – súlyosan elidegenített – gyermek saját sorsáról vonatkozó döntését vette figyelembe, miszerint az alperessel, édesapjával nem akar lenni.

Részlet az első fokú bíróság indoklásából

Egyesületünk gyakran szembesül azzal, hogy az egyes igazságügyi szakértők „tolla” a szakértői díjjegyzék kiállításakor meglehetősen vastagon fog. Az igazságügyi pszichológus-szakértők egy jól behatárolható csoportja nem vesz tudomást az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. számú melléklet, 21. pontjában írtakról. A 2023. január 1. napján módosított rendelet szerint a pszichológus-szakértő fejenként 10 ezer Ft-ot kérhet el a vizsgált személyek után, a 22.

A Kúria Pfv.20559/2022/5. számú precedensképes határozata gyermektartásdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:218. §] Bírók: Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az alábbi döntésében a Kúria rámutat arra, hogy az egyezségen alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásánál a jelentős körülményváltozásnak függetlennek kell lennie a felektől. Amennyiben a körülményváltozással a szülők egyezségének megkötése időpontjában a felperes tisztában volt, illetve azzal is, hogy a körülményváltozást maga idézte elő, a gyermektartásdíjat javára nem lehet módosítani.

Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzésében minden elmaradt kapcsolattartást pótoltatnia is kell!

Egyesületünk a legszéleskörűbb tevékenységet folytatja – többek között - a gyermekek és a tőlük különélő szüleik kapcsolatának minél hatékonyabb érvényesítése érdekében. Ebben a tárgykörben aktívan dolgozunk úgy a szabályozások, mint a heti váltások és a végrehajtások terén.

A Siófoki Járásbíróságot követően a Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság is feljelentést tett kiskorú veszélyeztetése, kapcsolattartás akadályozása tárgyában azon gondozószülő ellen, aki másfél éve akadályozza a kapcsolattartást.

Korábban közreadtuk a Belügyminisztérium közérdekű tájékoztatását az okmányok kapcsolattartás idejére történő átadásáról. Ezúttal a Fővárosi Törvényszék 49.Pfk.631.677/2021/3. sz.

Korábban közreadtuk tagunk, Zoltán Siófoki Járásbíróság előtt zajló kapcsolattartás végrehajtása és járulékai ügyét, melyekben a bíróság a pénzbírság mellett elrendelte a Bírósági Végrehajtói Kar és a rendőrség közreműködését is – sajnos sikertelenül.

Egyesületünk tagjai gyakorta számolnak be arról, hogy a kapcsolattartási idejükre szülőtársuk különféle indokokkal – vagy épp indok nélkül – programot szerveznek, mellőzve bármilyen egyeztetést. A Fonyódi Járásbíróság mint elsőfokú, és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság döntött abban az ügyben, melyben édesapa azt sérelmezte, hogy szülőtőtársa a kapcsolattartási idejére lovaglást szervezett.

A Budapest Környéki és a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróságok azon döntéseit adjuk közre, melyek arról szólnak, hogy a teljes nyári szünetet időszakos kapcsolattartási időnek kell-e tekinteni azzal összefüggésben, hogy a nyári szünetben a folyamatos kapcsolattartás szünetel. A törvényszék határozottan kifejti, hogy időszakos kapcsolattartásnak csakis a szabályozásban foglalt azon időszak tekinthető, ami a szabályozásban meg van jelölve.