Apák az Igazságért Kh. Egyesület

"A gyermekvédelmi intézmények felelőssége, hogy támogassa a szülőket abban, hogy eleget tudjanak a felelősségüknek tenni a gyermekük szükségletei kielégítése terén. A szülői elidegenítés megelőzése ennek a feladatnak a központi kérdése, és a megdönthető jogi vélelemre alapozott váltott elhelyezés a legfontosabb példája annak, hogyan tudnak ezek az intézmények a feladatnak eleget tenni." - Edward Kruk, Ph.D, szociológus, családkutató előadása

Az idei Apák napjára jelent meg Léder László pszichológus, az Apa Akadémia megalapítójának könyve Csendes Apa-forradalom címmel.

A könyv célja az apák és az apák családon belüli helyzetének megerősítése.

A könyv alcíme: 8 apamítosz és a felszabadító valóság.

Milyen főbb ismérvei vannak a szülői elidegenítésnek? Hogyan ismerhetjük fel a szülő cselekvéseiből az elidegenítési szándékot? Dr. Michael Bone négy részes cikksorozatban mutatja be azokat a szülőkre jellemző viselkedésmintákat, amelyek leginkább visszaigazolják azt, hogy a család dinamikájában szülői elidegenítés következett be.

A szülői elidegenítés első ismérve: a kapcsolattartás akadályozása.

Másodfokú gyámhivatali döntés felülvizsgálatát kérte egy tagunk a Közigazgatási Bíróságon.

Egyesületi tagunk, egy nagymama és kisunokája boldog egymásra találása.

A +36 80 212021 telefonszám a nap 24 órájában ingyenesen hívható, melyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság működteti.

Amennyiben a gyámhatóság túllépi az ügyintézési határidőt, abban az esetben köteles megtéríteni az eljárási költségeket és kifizetni az ügyfél részére tízezer forint összeget!

Válasz érkezett az EMMI-től az egyesület elnökének kérdéseire "gyámhivatali ügyintézési határidő, eljárási költségek" vonatkozásában

A Másodfokú gyámhatóság álláspontja szerint a gondozó szülőnek úgy kell a gyermeket felkészítenie, hogy a gyermek el akarjon menni a különélő szülőhöz a kapcsolattartás idejében, amennyiben ezt nem tudja elérni, úgy a gondozó szülő érdekkörében merül fel a kapcsolattartás elmaradása és ennek következményeit neki kell viselnie.

A Pest Megyei Kormányhivatal jogerősen 300.000 Ft kártérítést köteles fizetni annak a nagyszülőnek, akinek megsértette a személyiségi jogát azzal, hogy a nagyszülői kapcsolattartás rendezése iránti kérelme kapcsán a fellebbezési eljárást ésszerű időn belül nem fejezte be.

Jelentős döntés született a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, kapcsolattartás végrehajtásában.