Kapcsolattartási tévhitek váláskor

Kapcsolattartási tévhitek váláskor

Válás során, ill. azt követően sokszor találkozni a gyermekkel való kapcsolattartással összefüggésben olyan véleményekkel, melyek ellenkeznek a jogszabályokkal vagy a gyermek kifejezett érdekével.

Ezeket a tévhiteket összegyűjtöttük, hogy segítsük a szülőket abban, hogy viselkedésükkel ne akadályozzák a gyermek legfőbb érdekét, vagyis mindkét szülőjéhez fűződő kapcsolatát.

Összeállításunk a hatályos jogszabályok alapján készült, azonban nem nélkülözi az egyedi ügyben történő tanácsadást akár ügyvéd akár az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület által.

Párom elköltözött tőlem. Igaz-e, hogy mindaddig nem találkozhatok a gyermekemmel, amíg a bíróság nem szabályozza hivatalosan a vele való kapcsolattartásomat?

Bármelyik szülő a gyermekével bárhol, bármikor, bármeddig találkozhat vagy őt elviheti mindaddig amíg a bíróság (esetleg a gyámhivatal) ezt hivatalosan másként nem szabályozza. Ezen nem változtat az sem, ha külön költöznek vagy szétválnak, egyedül a hivatalos szabályozás megléte vagy hiánya ami a kapcsolattartás idejét befolyásolja. A fentiek alapján tehát egy szülő önkényesen nem tilthatja meg a másik szülő és a gyermek közti kapcsolattartást a szabályozás hiányára hivatkozva.

Igaz-e, hogy egy gyermek 3 éves koráig nem aludhat a különélő szülőjénél?

Semmiféle jogszabály ezt nem tiltja, néhány egyedi esetet leszámítva bármelyik szülő el tudja látni éjszaka is a gyermekét. Sőt, ez előnyös is, hiszen az éjszakai elaltatás, reggel felkelés különös jelentőséggel bír a gyermek és a szülő közötti kötődés kialakulásában. Pszichológiai tanulmányok kifejezetten javasolják a kétszülős gondozást három éves kor alatt is.

Igaz-e, hogy a bíróság a különélő szülő számára nem szokott több kapcsolattartási időt biztosítani, mint minden második hétvége, ill. a szünetek fele? Ne is akarjak többet?

A fenti kapcsolattartási rend mondhatni „bírói gyakorlat” – vagy egyfajta kapcsolattartási „minimum” – azonban ez nem kötelező érvényű, a bíróság ennél többet is megítélhet. A bíróság hajlamos a kialakult állandóságra hivatkozni a kapcsolattartás szabályozása során, ezért ha a peres eljárás előtt kialakul bővebb kapcsolattartási rend, akkor van esély azt hivatalossá tenni. Így érdemes már a bírósági szabályozás előtt elkezdeni a rendszeres kapcsolattartás gyakorlását és nem várni a bírósági döntésre.

Volt párom szerint a váltott elhelyezés „nem jó” a gyermeknek, ezért azt nem preferálja. De miért nem jó a gyermeknek?

A váltott elhelyezés általánosságban kedvezőbb a gyermek számára, mint a kizárólagos egyik szülőnél való elhelyezés, ezt számos nemzetközi kutatás alátámasztja. Amennyiben más nem szól ellene (pl. bántalmazás, elhanyagolás esetleg nagyobb távolság a szülők tartózkodási helye között) ez a kapcsolattartási forma testesíti meg a gyermek legfőbb érdekét és sérül legkevésbé a válás során.

Bővebben az alábbi cikkünkben foglaltuk össze a váltott elhelyezés előnyeit és hasznát: A váltott elhelyezés előnyei és haszna a gyermek számára

Váltott elhelyezés esetén mindig azt jelenti, hogy 1 hetet „itt”, 1 hetet „ott” lakik a gyermek?

A váltott elhelyezés meglehetősen tág fogalom, nem is jelenti feltétlenül azt, hogy pontosan egyforma időt tölt a gyermek egyik, ill. másik szülő háztartásában. Gyakorlatban váltott elhelyezésről akkor beszélhetünk, ha 60%-40%-nál nem nagyobb az eltérés a szülőknél töltött időt illetően. Az 1 hetes váltás sem „kőbe vésett”, a gyermek életkorától, tanulmányaitól, a szülők körülményeitől stb. függően lehet pl. 3-4-4-3 napos ciklusokat tartani, de egyéb megoldás is elképzelhető. A bíróságok jelenleg a szülők közös megegyezése esetén ítélnek meg váltott elhelyezést.

Volt párom hosszabb ideje akadályozza a kapcsolattartást a gyermekemmel, majd arra hivatkozva, hogy eddig sem tudtam vele találkozni, a jövőbeni kapcsolattartásomat is korlátozni szeretné bíróság által. Igaza van-e?

Jogi oldalról megközelítve: a Ptk. kimondja, hogy felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett, tehát saját jogszabálysértő viselkedése nem adhat hivatkozási alapot. Másrészről a gyermekkel való kapcsolat akkor javulhat érdemben, ha minél bővebb a kapcsolattartási idő, tehát a kapcsolatkorlátozó szülő nemcsak jogellenesen de a gyermek érdekeivel is ellentétesen cselekszik.

Volt párom szerint csak az ő engedélyével vihetem a gyermekemet külföldre nyaralni és ebbe ő nem egyezik bele. Igaza van-e?

A különélő szülő a kapcsolattartási idejében a másik szülő engedélye nélkül is elviheti a gyermekét nyaralni külföldre. A gyermeket nevelő szülő köteles az ehhez szükséges iratokat (pl. útlevél, személyi igazolvány, taj-kártya) átadni. Amennyiben ezt nem teszi meg és az utazás emiatt meghiúsul, akkor gyámhivatali úton kötelezhető a nyaralás költségeinek megfizetésére!

Itt jegyezzük meg, hogy egyes országok – amennyiben a gyermek nem mindkét szülőjével együtt utazik – kérhetik a másik szülő beleegyező nyilatkozatát az utazást illetően. Tekintettel arra, hogy ez országonként változik, utazás előtt erről tájékozódjon.

Volt párom azt mondja, csak akkor találkozhatok a gyermekemmel, ha tartásdíjat fizetek. Igaza van-e?

A tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön fogalom. Amennyiben a bíróság nem kötelezte valamelyik szülőt tartásdíj fizetésére, addig tartásdíjról hivatalos értelemben nem beszélhetünk. Tartásdíj-fizetési kötelezettség attól a perctől él, hogy a bíróság azt meghatározta – ha valami miatt (pl. munkanélküliség) miatt nem tudja a kötelezett fizetni, erre való hivatkozással a gyermeket nevelő szülő nem tagadhatja meg a kapcsolattartást.

Volt párom nem engedi, hogy a gyermekemmel találkozzak. Köteles vagyok-e a bíróság által megszabott tartásdíjat fizetni ez idő alatt?

Igen, köteles. Ahogy fentebb említettük a tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön dolog, egymással nem kapcsolhatóak össze. Emiatt nem javasolt, hogy a különélő szülő a gyermekkel való kapcsolattartásának akadályozását a tartásdíj elmaradásával „szankcionálja”.

Volt párom megtilthatja-e, hogy kapcsolattartási időn kívül találkozzak a gyermekemmel pl. iskolai rendezvényen, sporteseményen?

Ha az iskola vagy a rendezvény helyszíne nem tiltja nincs akadálya a kapcsolattartási időn kívül az eseményen részt venni, esetleg a gyermekkel beszélni, vagy ajándékot adni neki. A rendezvényről elvinni – a másik szülővel történő megegyezés híján – azonban nincs lehetőség.

Pótolható-e a kapcsolattartás, ha az a gyermek betegsége miatt marad el?

A kapcsolattartás minden esetben pótolandó, ha az nem a különélő szülő önhibájából marad el. A gyermek betegsége értelemszerűen nem róható fel neki, így azt pótolni kell. Sőt, ha a gyermek betegsége nem súlyos, akkor az nem képezi a kapcsolattartás akadályát.

Pótolható-e a kapcsolattartás, ha az valami iskolai rendezvény miatt marad el?

A kapcsolattartás idejében történő iskolai rendezvény látogatásról alapvetően a különélő szülő dönt. Célszerű ez esetben figyelembe venni a rendezvény jellegét és azt, hogy az mennyire kötelező jellegű. Ha az iskolai rendezvény a kapcsolattartás idejét teljes egészében, vagy nagyrészt lefedi, kérheti a kapcsolattartás pótlását tekintve, hogy a rendezvény nem felróható neki.

Pótolható-e az időszakos kapcsolattartás?

Időszakos (iskolai szünetekre eső) kapcsolattartás pótlását jogszabály lehetővé teszi.

Pótolható-e az ünnepekre eső kapcsolattartás?

Az ünnepnapokra eső kapcsolattartások pótlását jogszabály nem teszi lehetővé, erre akkor van lehetősé ha a szülők a pótlásról külön megegyeznek.

Van-e beleszólása a gondozó szülőnek, hogy a kapcsolattartási idő alatt hova viszem a gyermeket, illetve kivel találkozik?

A tényleges szülői felügyeleti jogot a kapcsolattartás ideje alatt a különélő szülő gyakorolja, az ő felelőssége eldönteni hova viszi a gyermeket, kivel találkozik vagy éppen a gyermekre ki felügyel. A gyermeket nevelő szülő tehát arra való hivatkozással nem tagadhatja meg a kapcsolattartást, mert nem akarja, hogy a gyermek az új partnerrel találkozzon esetleg ő vigyázzon rá vagy mert a gyermeket elviszik a nagyszülőkhöz.

Igaz-e, hogy a különélő szülőnek a gyermek életébe semmilyen tekintetben nincs beleszólása, ha a szülői felügyeleti jogot kizárólag a másik szülő gyakorolja?

Válás során gyakori eset, hogy mindenféle szülői felügyeleti jog gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítja fel a bíróság. Ennek során – bizonyos esetek kivételével – a másik szülő a szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Ezek a kivételek az alábbiak: a gyermek életpályájának megválasztása, a gyermek nevének megváltoztatása, a gondozó szülőtől való harmadik helyen történő tartózkodás, külföldre költözés – ezeket illetően a különélő szülőnek beleszólása van a gyermek életébe. (A szülői felügyeleti jog „nem gyakorlása” nem keverendő össze azzal, ha valamilyen súlyos mulasztás miatt a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság felfüggeszti vagy megszünteti!)

Jogszerűen teszi-e gyermekem iskolája, hogy nem ad tájékoztatást arra hivatkozva, hogy nincs szülői felügyeleti jogom?

A köznevelési törvény nem különbözteti meg a szülőket szülői felügyeleti jog gyakorlása szempontjából. Sőt, mivel a különélő szülőnek döntési joga van a gyermek életpályáját illetően, az iskola tájékoztatása elengedhetetlen, hogy ezen jogát gyakorolni tudja. A fentiek alapján jogszerűtlen és indokolatlan az iskola visszautasítása.

Nemrég elköltözött a párom a gyerekekkel és megtiltotta, hogy a gyermekemet elhozzam az óvodából. Sőt, még azzal is megfenyegetett, hogy kihívja az óvoda a rendőrséget, ha megpróbálom elhozni onnan. Megteheti ezt?

Ahogy fentebb írtuk: a szülői jogok közösek, mindaddig amíg ezzel ellentétes döntés nem születik. Ebből kifolyólag egyik szülő sem tilthatja meg a másiknak a gyermek elhozatalát, vagy az óvodát nem kötelezheti arra, hogy megtagadja a gyermek átadását. Az óvoda természetesen hívhat rendőrt, aki szintén nem akadályozhatja meg a gyermek elvitelét, legfeljebb az óvoda jogsértő viselkedését dokumentálhatja.

Igaz-e, hogy a gyermek 14 éves kora után önmaga eldöntheti, szeretne-e a kapcsolattartásokra elmenni?

Alapvetően nem igaz. A kapcsolattartási szabályozás lényegében a gyermek 18 éves koráig kötelező, 14 éves kora felett az elmaradt kapcsolattartásra beadott végrehajtási eljárás kerül felfüggesztésre, amennyiben a kapcsolattartás a gyermek befolyásmentes, önálló döntése miatt hiúsul meg és a szülők igénybe vesznek mediációs eljárást vagy valamelyikük kéri a kapcsolattartás módosítását.

Igaz-e, hogy a nagyszülői kapcsolattartást csak akkor szabályozhatja a gyámhivatal, ha a szülők között a válóper véget ért, és a kapcsolattartás, szülői felügyeleti jog, hivatalosan is szabályozva van?

A nagyszülői kapcsolattartás független jog a szülői kapcsolattartásától, ezért a gyámhivataltól lehet kérni annak szabályozását, függetlenül a szülők között folyamatban levő pertől.

Készítette: Szarka Levente

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!