Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Edward Kruk, Ph.D, szociológus, családkutató, a Brit Kolumbiai Egyetem gyermek- és családpolitikára specializálódott egyetemi docense, az Osztott Szülői Felügyelet Nemzetközi Tanácsának elnöke. Több nemzetközileg elismert kutatást végzett a szülői jogviszonyok, a kizárólagos szülői felügyelet és váltott gondoskodás gyermekekre gyakorolt hatása, valamint a szülői elidegenítés speciális területén. A válásban érintett gyermekek érdekeinek szolgálatáért és kutatási tevékenységéért kitüntették, elnyerte a II. Erzsébet Királynő Gyémánt Jubileumi érmet.

Válás során, ha a szülők nem tudnak megegyezni a szülői felügyeletről akkor a bíróság dönt arról, hogy egyik vagy másik szülőnél lakjon a gyermek - ezzel a döntésével viszont valamelyik szülőt gyakorlatilag kivonja a gyermek mindennapi életéből. Ez könnyen katasztrofális következményekkel járhat a gyermekre nézve, különösen, ha a gondozó szülő részéről szülői elidegenítés tapasztalható. Jó hír azonban, hogy van jobb alternatíva a „győztes mindent visz” típusú válásra, és ez nem más, mint az egyenlő idejű váltott elhelyezés.

Ha az egyenlő idejű váltott elhelyezés lenne a családjog alapja, akkor a bírók egyenlő gondoskodási lehetőséget és időt adnának a szülőknek, még akár a súlyos konfliktusokkal terhelt esetekben is. Ennek a bírói döntésnek az alapja az úgynevezett megdönthető jogi vélelem lenne, mellyel kizárható ez a fajta elhelyezés, ha bizonyítottan családon belüli erőszak, bántalmazás történik, hiszen ekkor a gyermek biztonsága kerülne előtérbe.

Dr. Edward Kruk előadása az egyenlő idejű váltott elhelyezés előnyeire és hasznaira fókuszál, mely a legtöbb válás során működőképes megoldás lehet, különösen abból a szempontból, hogy megelőzi a szülői elidegenítés kialakulását.

Észak-Amerikában és Európa nyugati felén az elmúlt 20 évben elmozdulás látható abban, hogy hogyan szervezik a családok az életüket és a kapcsolataikat. Láthatjuk, hogy egyre több anya dolgozik, melynek következében az apák is jobban kiveszik részüket a gyermek körüli teendőket illetően, a „hagyományos” (nem elvált) családok esetében is. Érdekes látni, hogy a kormányok mennyire támogatják az ilyen kétszülős családokat, ám amint válásra kerül a sor, ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Tanulmányok a váltott elhelyezésben élő családokról

Különösen az elmúlt évtizedben összesen több, mint 60 felmérés készült, melyek az elvált családok és gyermekek életét vizsgálták válás után, összehasonlítva a váltott elhelyezésben élőket a kizárólagos elhelyezésben élőkkel. A tanulmányok túlnyomó többsége azt állapította meg - beleértve a sajátomat is - hogy a gyermekeken a válás negatív hatásai kevéssé érződtek, ha váltott elhelyezésben éltek, mint amikor kizárólagos elhelyezésben. Ez vonatkozik minden korosztályra, beleértve a kis gyermekeket is, valamint az olyan konfliktusos esetekre, amikor az egyik szülő kezdetben ellenezte a váltott elhelyezést. Fontos kiemelni, hogy a szülők számára is előnyökkel jár a váltott elhelyezés, hiszen a köztük levő konfliktusok is csökkennek – szemben a kizárólagos elhelyezéssel. A konfliktusok alacsony száma és mélysége természetesen a gyermekekre is jó hatással van.

A váltott elhelyezés ellen vagy mellett? Mi az, amiben mindannyian egyetértünk?

Sokszor nem is vagyunk annyira távol egymástól, ha az alapelveket tekintjük:
- mindannyian a gyermekek legjobb érdekét tartjuk a legfontosabbnak
- kulcsfontosságú, hogy a válás a lehető legkevésbé viselje meg a gyermeket, mely úgy érhető el leginkább, hogy mindkét szülővel való kapcsolata megmarad.
- a gyermekeket meg kell védeni mindennemű bántalmazástól és erőszaktól.

Ha bántalmazottak a gyermekek, akkor fontos megnézni, hogyan tudjuk megvédeni őket, miként tudjuk biztosítani, hogy védett környezetben legyenek. Mindez egyformán fontos a nem elvált és az elvált gyermekek esetében is.

Az is lényeges, hogy megvédjük a gyermek mindkét szülőjével való kapcsolatához való jogát.
A kihívás tehát az, hogy olyan döntés szülessen, melyben a gyermekek érdekei védve vannak - vagyis mindkét szülőjükkel való kapcsolatuk megmarad - miközben szükség esetén a bántalmazástól is megvédjük őket.

Meggyőződésem, hogy erre a kihívásra a megoldást legjobban a megdönthető jogi vélelemre alapozott egyenlő idejű váltott elhelyezésre jelenti. Azokat az eseteket tanulmányozva, ahol a válás mind a szülőkre, mint a gyermekre a leginkább negatív hatást gyakorolta, az alábbi világos üzenet kaptam: maga a rendszer jelenti a problémát. A kizárólagos felügyeleti jog, ami a „győztes mindent visz” elvre épül, nem működik: sem a szülőknek, sem a gyermekeknek nem jó. Sürgős változtatás kell, mivel a jelenlegi gyakorlat a szülők közötti konfliktusok, a szülői elidegenítés és a szülő-hiány „melegágya”, mely mind rendkívül ártalmas a gyermekre nézve és ezért elfogadhatatlan.

A jelenlegi rendszerben kivonják az egyik szülőt a gondoskodás alól, azáltal hogy a gyermek elsődlegesen a másik szülőnél lakik – gyakorlatilag nem arról szól a bírói döntés, hogy egyik szülőt feljogosítja a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, sokkal inkább arról, hogy eltávolítja a másik szülőt a gyermek életéből, hiszen válás előtt a szülők jogai egyformák. A döntés következménye, hogy megtörik a szülő és a gyermek közötti kapcsolat, mely a szülök közötti konfliktusok „melegágya”, de esetenként akár erőszakot, bántalmazást is eredményezhet. Ritkán ismert tény, hogy ha veszélybe kerül a szülő-gyermek közötti kapcsolat, akkor az erőszak kockázata is megnő. A kutatási adatokat nézve megállapítható, hogy a kizárólagos felügyeleti rendszer szinte előrevetíti a válás legkedvezőtlenebb eredményeit.

Cél tehát, hogy eltávolítsuk a válásból a szülők versengését és tiszteletben tartsuk a gyermek mindkét szülőjével való a kapcsolatát.

Akik ellenzik a váltott elhelyezést, arra hivatkoznak, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke az egyetlen, ami válás során számít. Napjainkban válás során erre alapoznak a bíróságok, a probléma csak az, hogy ez igen „ködös” megfogalmazás. Arra spekulál, hogy a jövőben melyik szülő fog jobbnak bizonyulni és ez kedvez a hagyományos (nemi) előítéleteknek és tévedésnek. A bírók nem szakértők a gyermek fejlődéstant és család-dinamikát illetően, és ebből fakadóan sok esetben előítéletekre alapozott szubjektív döntést hoznak.

A váltott elhelyezés ezzel szemben garantálja, hogy mindkét szülőjével megtartja a gyermek a kapcsolatát és mindkét szülő megtarthatja a felügyeleti jogát és a felelősségét a gyermek iránt. Ez alól kivételt képez az eset, ha a gyermek védelemre szorul egyik vagy mindkét szülőjével szemben.

A váltott gondoskodás egy olyan megoldási alternatíva, mely a gyermek legjobb érdekét tartja szem előtt a gyermek szempontjából. Tanulmányokra épített bizonyítékokra és nem előítéletekre alapoz, ennek alapján előnyeit 16 pontban foglaltam össze:

1. Fenntartja a gyermek kapcsolatát mindkét szülőjével

Ez a legkritikusabb probléma váláskor, mely egyébként veszélyezteti a gyermek fizikai, érzelmi biztonságát. 1980-as években történt vizsgálatban elemeztek mintegy 1100 elvált családot, mely alapján azt a megállapítást lehetett tenni, hogy lelkileg és testileg a váltott elhelyezésben nevelt gyermekek jobb állapotban voltak. Nemrégiben végzett tanulmányok is azt mutatták, hogy a gyermekek legjobb érzelmi biztonságban akkor érezték magukat, ha 50-50%-os elhelyezésben voltak. A világszerte elvégzett mintegy 60 tanulmány ugyanerre az eredményre jutott. Ezzel szemben, ha a gyermek kizárólag az egyik szülőnél van elhelyezve, a korábban szoros kapcsolatban levő szülők nagy többsége elveszíti a gyermekével való kapcsolatát, sőt akár elidegeníthetik őket. Ha az apa kiesik a gyermeke életéből, a gyermek hajlamosabbá válik a fiatalkori bűnözésre (a fiatalkorú bűnözök 85%-a apa nélkül nő fel), gyenge iskolai teljesítményre (az iskolát otthagyó gyermekek 71%-a apa nélkül nő fel), hajléktalanságra (90%-uk apa nélkül nő fel). Az apa nélkül felnövő gyermekek hajlamosabbak depresszióra, öngyilkosságra és egyéb viselkedési problémákra, tinédzserkori terhességre.

2. Fenntartja a szülő kapcsolatát a gyermekkel

Az elvégzett kutatások nemcsak a gyermekekre, hanem a szülőkre gyakorolt pozitív hatásokról is beszámolnak. Ha a szülők érzelmileg és fizikailag jobb állapotban vannak, az a gyermekre is jó hatással van. A legnagyobb arányú depressziót azon szülők között mérték, akiknek 16 évnél fiatalabb gyermeke van, ám annak életében nem tudnak részt venni. Miközben a különélő szülő szenved a gyermeke hiányában, a gyermeket egyedül nevelő szülő pedig gyakran túl van terhelve az egyedüli felelősséggel.

3. A váltott gondoskodás csökkenti a szülők között konfliktusokat és megelőzi a családon belüli erőszak megjelenését

A kutatások ebben teljesen egybecsengenek. A kizárólagos elhelyezés pont ennek ellentéte. A szülők közötti együttműködés a váltott elhelyezés során egyre csak javul. A családi erőszak fele válás után jelenik meg, hiszen nagy a tét: a „győztes mindent visz alapú” válás alkalmával a gyermekkel való kapcsolattartás veszélybe kerül, mely megnöveli a szülők közötti konfliktusok számát, erősségét. Ha nem forog veszélyben a szülő és a gyermek közötti kapcsolat, a konfliktusok csökkennek. Nincs arra bizonyíték, hogy a váltott elhelyezés növelné a szülők közötti konfliktusokat. Abban is egyetértés van, hogy a folyamatos és súlyos konfliktusok a gyermek számára sem előnyösek. Az, hogy mindkét szülőjével szoros a gyermek kapcsolata, az még a súlyos konfliktusokkal terhelt válás esetén is védetté teszi. A kutatások kimutatták, hogy a gyermeket sérülékennyé teszi a szülővel való korlátozott együttlét.

4. Kielégítésre találnak a gyermek igényei, szükségletei és mindenekfelett álló érdeke.

Elvált szülők kamasz gyermekeivel végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy akkor voltak legelégedettebbek a gyermekek, amikor mindkét szülőjükkel azonos időt tudtak eltölteni.

5. Megvalósulnak a szülők igényei, szükségletei a gyermekek irányába

Meglehetősen nagy a nézetkülönbség abban a tekintetben, hogy a szülők mit találnak legjobbnak a gyermekek szempontjából és a „szakemberek” azon része között, akik a jelenlegi „status quo” fenntartásra törekednek. A szülők mintegy 80%-a még akkor is a váltott elhelyezést támogatta, ha a válás konfliktusokkal terhelt.

6. A gyermek ugyanazt a törődést kapja meg a szülőktől, mint válás előtt.

Válás előtt is a kétszülős „modell” a norma, tehát a váltott elhelyezés áll a legközelebb ehhez. Mivel napjainkban mindkét szülő dolgozik, ezért a kutatások Észak-Amerikában azt mutatták, hogy mindkét szülő nagyjából egyforma időben gondoskodik a gyermekről, szemben a korábban kialakult normával, melyben többnyire az anya gondoskodott róla. A váltott elhelyezés garantálja tehát a folytonosságot és a stabilitást a gyermek életében, mely egyértelműen a legjobb érdekének felel meg.

7. Javítja a gyermek és a szülő közötti kapcsolat minőségét, mely a gyermek számára előnyös.

Mindkét szülőjével együtt töltött megfelelő mennyiségű idő kell, hogy kialakuljon és fennmaradjon egy jó kötődés. A mennyiség szükséges a minőséghez, a kettő között szoros összefüggés van. A minőségi kapcsolat kialakuláshoz és fenntartásához kellő idő szükséges.

8. Csökkenti a kapcsolattartási idő „patikamérlegen“ történő számolását és a pereskedések számát

Az egyenlő idejű elhelyezés szükségtelenné teszi a harcot a bírósági perekben, a perek kevéssé ellenségek és a legfontosabb, hogy könnyebbé válik kapcsolattartási szabályozás készítése, mely szintén a gyermek érdeke. Mindannyian tudjuk, hogy a pereskedés folyományaként fellépő pénzügyi kiadásokat milyen nehézséget okozhatnak. A váltott elhelyezés és gondoskodás arra ösztönzi a szülőket, hogy elkészítsék a saját testre szabott kapcsolattartási szabályozásukat, mely változhat a gyermek életkorától és fejlettségétől függően.

9. Ösztönzőleg hat a szülőkre kompromisszumok kötése, együttműködés kialakítása és közös szabályozás kialakítása terén

Ezen túlmenően ösztönzőleg hat olyan szolgáltató-központok kialakítására, mely támogatja a szülőket a súlyos konfliktusokkal terhelt válások során pl. tanácsadással, terápiával. A bíróságok szerint a váltott elhelyezés „kifizetődő” megoldás anyagilag is: pl. Ausztráliában ezen mediációs központok megnövekedett igénybevételének hatására a szülők 72%-a képes volt a szabályozást elkészíteni peres eljárás indítása nélkül.

10. Konzisztens keretet biztosít a bírók számára a gyermekelhelyezési döntések meghozatalában, eltávolítva a döntésekből a (nemi) előítéleteket.

A gyermek és a szülők közötti kapcsolat dinamikája komplex kérdéskör, a bírók nem mindig tudják értelmezni a szakértői jelentéseket, ezáltal meglehetősen nagy az esélye a hibás döntések meghozatalának. Gyakran előfordul, hogy az agresszíven pereskedő szülőnek ítélik a gyermek, akik ténylegesen a bántalmazó fél.

11. A váltott elhelyezés csökkenti a szülői elidegenítés kockázatát.

Mivel biztosítva van mindkét szülővel való kellő idő, így kisebb a hatása a „mérgező”, elidegenítő szülő manipulációinak. Ritkábban fordul elő, hogy a szülő „befeketíti” a másik szülőt - és ezáltal a gyermek identitását is rombolja – csak azért, hogy a felügyeleti jogokat megkapja. Ha mindkét szülő részt vesz a gyermek életében, a szülők kevéssé hajlamosak az elidegenítési taktikákat alkalmazni. Ez különösen fontos érv amellett, hogy a váltott elhelyezés a gyermek legjobb érdekét szolgálja. A szülői elidegenítést a kutatók egyöntetűen a legsúlyosabb gyermekbántalmazási formának tartják, mivel eredményeképpen a gyermeket megfosztják az egyik szülő törődésétől, gondoskodásától és annak egész családjától.

Elidegenítés kapcsán érdemes pár szóban egy tévhitről beszélni: egyesek szerint a szülő visszautasítása mögött valós okok húzódnak meg, azaz a visszautasítás a szülő bántalmazó viselkedésének az eredménye. A gyermek az áldozat és fél a szülőjétől, azért utasítja el. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. Számos kutatás támasztja alá, hogy még a fizikailag leginkább bántalmazott gyermek sem utasítja el annyira vehemensen a szülőjét, mint egy elidegenített gyermek. A legfrissebb tanulmány szerint - mely rövidesen publikálásra kerül a „Child and Family studies” c. folyóiratban – a gyermekbántalmazás szakterületéről 338 klinikai szakpszichológus végzett kutatást a fizikailag ténylegesen bántalmazott gyermekek viselkedését illetően. A kutatásban szereplő megállapítások fele kapcsolat-erősítő viselkedést mutatott: a gyermek megértően fordult a szülő érzelmei felé, kapcsolatban maradt vele, igyekezett a szülő által okozott bántalmazást „elbagatellizálni”. A másik fele kapcsolat-gyengítő elemeket mutatott: a másik szülő idealizálása, durvaság a célszülő felé, triviális indokát adni, amiért a szülő bántalmazta, stb. Az eredmények azt mutatták, hogy a legkomolyabban bántalmazott gyermekek is több kapcsolat-erősítő viselkedései formát mutattak, mint azt gyengítőt. Más szóval nem viselkedtek úgy, mint egy áldozat, ragaszkodtak az őket ténylegesen bántalmazó szülőhöz való kapcsolathoz. Szülői elidegenítés esetén a helyzet pont fordított: a szülői elidegenítés valós indok nélküli erős, határozott és vehemens visszautasítás. A gyermek-specialisták ezt évek óta tudják.

12. Könnyebb a kapcsolattartási szabályozásnak érvényt szerezni

A szülők saját maguk is nagyobb valószínűséggel tartják magukat az ilyen ítélethez, hiszen úgy érzik tisztességesen és egyenlően bántak velük. Egyszülős elhelyezés esetén rémálom lehet a szabályozás végrehajtása: a különélő szülő értelemszerűen minél több időt szeretne a gyermekével tölteni, miközben a gondozó szülőt korlátozni igyekszik ebben. Gyakran előfordul, hogy a különélő szülő megszegi a szabályozást, mivel úgy érzi nem bántak vele egyenlően. Az egyenlő elhelyezést sokkal könnyebb végrehajtani, ha mindkét szülő úgy érzi becsületesen bántak vele.

13. A váltott elhelyezés testesíti meg a társadalmi igazságosságot, a gyermeki jogok védelmét, mely ezáltal összhangban van az ENSZ által kiadott állásfoglalással a gyermekek jogait illetően.

Biztosítja a gyermekek szülőjükhöz való védelmének jogát a válás során, mely szintén megfelel az ENSZ diszkriminációs-ellenes állásfoglalásával.

14. A váltott elhelyezés testesíti meg a társadalmi igazságosság nevében a szülői felügyelet, autonómiát, egyenlőséget, jogokat és kötelességeket.

Nincs olyan, hogy egyik szülőnek több privilégiuma van a gyermek felett, mint a másiknak.

15. A gyermek legjobb érdekének mondott egyszülős modell a gyakorlatban nem működik.

Bőséges kutatási bizonyíték támasztja alá az egyszülős modell kudarcát és káros hatásait, úgymint a megszakadt gyermek/szülő kapcsolat, szülők közötti konfliktusokat, nemritkán erőszakot. Mindezek különösen károsak a gyermek biztonságérzete számára. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan állhat a gyermek legjobb érdekében az, hogy az egyik szerető szülőjét eltávolítjuk az életéből?

16. A megdönthető jogi vélelemre alapozott váltott elhelyezés a gyakorlatban működőképes

Ezt számos tanulmány alátámasztja és még a súlyosan konfliktusos válás esetén is előnyösebb, mint a kizárólagos modell.

A váltott elhelyezés, mint alap szülői kapcsolattartási megoldás a családjogban egy négy pilléren nyugvó megközelítést alkalmaz a gyakorlati megvalósítás során. Mind a négy pillér kritikus, hogy a a gyakorlatban működjön és betöltse funkcióját.

1. Az egyenlő arányú váltott elhelyezést, mint megcáfolható alaptézist kell a bíróságoknak alkalmazni, ha a szülők nem tudnak egyezségre jutni a kapcsolattartást illetően és válás előtt mindketten egyformán kivették a részüket a gyermek neveléséből. Ez egyértelmű és világos iránymutatást biztosít a bíróság számára a szabályozást illetően, szülők pedig azonos jogokkal és felelősséggel fognak rendelkezni válás után is. Ha a gyermek bizonyíthatóan védelemre szorul valamilyen gyermekbántalmazás miatt, akkor ezt az alaptézist nem szabad alkalmazni.

2. Segítséget kell abban nyújtani, hogy a közös háztartásból különálló háztartás lesz. A segítségnyújtás válási és kapcsolattartás szabályozás készítését, terápiás családi mediációt, válás utáni terápiát foglal magában. Mindez még súlyosan konfliktusos válás esetén is segít abban, hogy a szülők együtt tudjanak működni.

3. Váltott elhelyezéssel kapcsolatos oktatást kell bevezetni felsőbb iskolákban, illetve a házassági előkészítő foglalkozásokon. Különösen fontos a váltott elhelyezés „népszerűsítése” illetve az előnyeinek bemutatása a szülőknek, ha a válásuk súlyos konfliktusokkal terhelt.

4. A váltott elhelyezés szabályait be nem tartó szülővel szembeni szigorú jogi szankciók szükségesek különösen akkor, ha megkísérli a gyermek elidegenítését.

A nyugati országokban komoly paradigma-váltás történt a tekintetben, ahogy az elmúlt 20 évben a családtagok szerepe változott: legtöbb családban már nem az anya a kizárólagos gondozó szülő, hanem mindkét szülő egyformán kiveszi a részét a gyermek életéből. A váltott elhelyezés válás után lényegében ezt a normát viszi tovább. Nemcsak kétszülős családok esetén kell népszerűsíteni a váltott gondoskodást, hanem az elvált családok esetében is.

Azt is tapasztaljuk, hogy a gyermekelhelyezés folyamatában a korábbi megszokáshoz képest változás van. Tudjuk, hogy a családjogi bírók egyszerűen nincsenek kellőképpen kiképezve és nincs tapasztalatuk a gyermekfejlődést, illetve a családdinamikát illetően, melyek nagyon kényes területek ezért kimagasló szakértelmet kívánnak meg.

A szülők felügyeleti jogok iránt versengő magatartásából elmozdulás történik a gyermekek igazi igényét szem előtt tartó megközelítésének irányába. Eddig csak üres kifejezés volt a gyermek mindenekfelett álló érdeke, mostanában sokkal inkább tartalommal töltik meg és bizonyítékokkal támasztják alá, hogy pontosan ez mit foglal magában. A váltott elhelyezés kiváló lehetőség arra, hogy a „győztes mindent visz” elvű jogokra épülő megközelítés helyett a felelősség alapú gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt.

„Ha egy gondolatot szeretnék a mai előadásból kiemelni, akkor ez lenne: a gyermekvédelmi intézmények (beleértve a családjogi rendszert) felelőssége, hogy támogassa (és ne gátolja) a szülőket abban, hogy eleget tudjanak a felelősségüknek tenni a gyermekük szükségletei kielégítése terén. A szülői elidegenítés megelőzése ennek a feladatnak a központi kérdése, és a megdönthető jogi vélelemre alapozott váltott elhelyezés a legfontosabb példája annak, hogyan tudnak ezek az intézmények a feladatnak eleget tenni.” – Edward Kruk

Az összefoglalót készítette: Szarka Levente

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki Dr. Edward Kruknak, amiért elfogadta a meghívást, megosztotta velünk számos kutatás és tanulmány eredményét, szakmai irányelveit.