A váltott elhelyezés előnyei és haszna a gyermek számára

A váltott elhelyezés előnyei és haszna a gyermek számára

Edward Kruk szociológus, családkutató előadásának összefoglalója

Figyeljetek rám! Gyermekjogi konferencia

2019.05.10. Budapest

Edward Kruk, Ph.D, szociológus, családkutató, a Brit Kolumbiai Egyetem gyermek- és családpolitikára specializálódott egyetemi docense, az Osztott Szülői Felügyelet Nemzetközi Tanácsának elnöke. Több nemzetközileg elismert kutatást végzett a szülői jogviszonyok, a kizárólagos szülői felügyelet és váltott gondoskodás gyermekekre gyakorolt hatása, valamint a szülői elidegenítés speciális területén. A válásban érintett gyermekek érdekeinek szolgálatáért és kutatási tevékenységéért kitüntették, elnyerte a II. Erzsébet Királynő Gyémánt Jubileumi érmet.

~ 1. rész ~

Válás során, ha a szülők nem tudnak megegyezni a szülői felügyeletről akkor a bíróság dönt arról, hogy egyik vagy másik szülőnél lakjon a gyermek - ezzel a döntésével viszont valamelyik szülőt gyakorlatilag kivonja a gyermek mindennapi életéből. Ez könnyen katasztrofális következményekkel járhat a gyermekre nézve, különösen, ha a gondozó szülő részéről szülői elidegenítés tapasztalható. Jó hír azonban, hogy van jobb alternatíva a „győztes mindent visz” típusú válásra, és ez nem más, mint az egyenlő idejű váltott elhelyezés.

Ha az egyenlő idejű váltott elhelyezés lenne a családjog alapja, akkor a bírók egyenlő gondoskodási lehetőséget és időt adnának a szülőknek, még akár a súlyos konfliktusokkal terhelt esetekben is. Ennek a bírói döntésnek az alapja az úgynevezett megdönthető jogi vélelem lenne, mellyel kizárható ez a fajta elhelyezés, ha bizonyítottan családon belüli erőszak, bántalmazás történik, hiszen ekkor a gyermek biztonsága kerülne előtérbe.

Dr. Edward Kruk előadása az egyenlő idejű váltott elhelyezés előnyeire és hasznaira fókuszál, mely a legtöbb válás során működőképes megoldás lehet, különösen abból a szempontból, hogy megelőzi a szülői elidegenítés kialakulását.

Észak-Amerikában és Európa nyugati felén az elmúlt 20 évben elmozdulás látható abban, hogy hogyan szervezik a családok az életüket és a kapcsolataikat. Láthatjuk, hogy egyre több anya dolgozik, melynek következében az apák is jobban kiveszik részüket a gyermek körüli teendőket illetően, a „hagyományos” (nem elvált) családok esetében is. Érdekes látni, hogy a kormányok mennyire támogatják az ilyen kétszülős családokat, ám amint válásra kerül a sor, ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Tanulmányok a váltott elhelyezésben élő családokról

Különösen az elmúlt évtizedben összesen több, mint 60 felmérés készült, melyek az elvált családok és gyermekek életét vizsgálták válás után, összehasonlítva a váltott elhelyezésben élőket a kizárólagos elhelyezésben élőkkel. A tanulmányok túlnyomó többsége azt állapította meg - beleértve a sajátomat is - hogy a gyermekeken a válás negatív hatásai kevéssé érződtek, ha váltott elhelyezésben éltek, mint amikor kizárólagos elhelyezésben. Ez vonatkozik minden korosztályra, beleértve a kis gyermekeket is, valamint az olyan konfliktusos esetekre, amikor az egyik szülő kezdetben ellenezte a váltott elhelyezést. Fontos kiemelni, hogy a szülők számára is előnyökkel jár a váltott elhelyezés, hiszen a köztük levő konfliktusok is csökkennek – szemben a kizárólagos elhelyezéssel. A konfliktusok alacsony száma és mélysége természetesen a gyermekekre is jó hatással van.

A váltott elhelyezés ellen vagy mellett? Mi az, amiben mindannyian egyetértünk?

Sokszor nem is vagyunk annyira távol egymástól, ha az alapelveket tekintjük:
- mindannyian a gyermekek legjobb érdekét tartjuk a legfontosabbnak
- kulcsfontosságú, hogy a válás a lehető legkevésbé viselje meg a gyermeket, mely úgy érhető el leginkább, hogy mindkét szülővel való kapcsolata megmarad.
- a gyermekeket meg kell védeni mindennemű bántalmazástól és erőszaktól.

Ha bántalmazottak a gyermekek, akkor fontos megnézni, hogyan tudjuk megvédeni őket, miként tudjuk biztosítani, hogy védett környezetben legyenek. Mindez egyformán fontos a nem elvált és az elvált gyermekek esetében is.

Az is lényeges, hogy megvédjük a gyermek mindkét szülőjével való kapcsolatához való jogát.
A kihívás tehát az, hogy olyan döntés szülessen, melyben a gyermekek érdekei védve vannak - vagyis mindkét szülőjükkel való kapcsolatuk megmarad - miközben szükség esetén a bántalmazástól is megvédjük őket.

Meggyőződésem, hogy erre a kihívásra a megoldást legjobban a megdönthető jogi vélelemre alapozott egyenlő idejű váltott elhelyezésre jelenti. Azokat az eseteket tanulmányozva, ahol a válás mind a szülőkre, mint a gyermekre a leginkább negatív hatást gyakorolta, az alábbi világos üzenet kaptam: maga a rendszer jelenti a problémát. A kizárólagos felügyeleti jog, ami a „győztes mindent visz” elvre épül, nem működik: sem a szülőknek, sem a gyermekeknek nem jó. Sürgős változtatás kell, mivel a jelenlegi gyakorlat a szülők közötti konfliktusok, a szülői elidegenítés és a szülő-hiány „melegágya”, mely mind rendkívül ártalmas a gyermekre nézve és ezért elfogadhatatlan.

A jelenlegi rendszerben kivonják az egyik szülőt a gondoskodás alól, azáltal hogy a gyermek elsődlegesen a másik szülőnél lakik – gyakorlatilag nem arról szól a bírói döntés, hogy egyik szülőt feljogosítja a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, sokkal inkább arról, hogy eltávolítja a másik szülőt a gyermek életéből, hiszen válás előtt a szülők jogai egyformák. A döntés következménye, hogy megtörik a szülő és a gyermek közötti kapcsolat, mely a szülök közötti konfliktusok „melegágya”, de esetenként akár erőszakot, bántalmazást is eredményezhet. Ritkán ismert tény, hogy ha veszélybe kerül a szülő-gyermek közötti kapcsolat, akkor az erőszak kockázata is megnő. A kutatási adatokat nézve megállapítható, hogy a kizárólagos felügyeleti rendszer szinte előrevetíti a válás legkedvezőtlenebb eredményeit.

Cél tehát, hogy eltávolítsuk a válásból a szülők versengését és tiszteletben tartsuk a gyermek mindkét szülőjével való a kapcsolatát.

Akik ellenzik a váltott elhelyezést, arra hivatkoznak, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke az egyetlen, ami válás során számít. Napjainkban válás során erre alapoznak a bíróságok, a probléma csak az, hogy ez igen „ködös” megfogalmazás. Arra spekulál, hogy a jövőben melyik szülő fog jobbnak bizonyulni és ez kedvez a hagyományos (nemi) előítéleteknek és tévedésnek. A bírók nem szakértők a gyermek fejlődéstant és család-dinamikát illetően, és ebből fakadóan sok esetben előítéletekre alapozott szubjektív döntést hoznak.

A váltott elhelyezés ezzel szemben garantálja, hogy mindkét szülőjével megtartja a gyermek a kapcsolatát és mindkét szülő megtarthatja a felügyeleti jogát és a felelősségét a gyermek iránt. Ez alól kivételt képez az eset, ha a gyermek védelemre szorul egyik vagy mindkét szülőjével szemben.

~ 2. rész ~

A váltott gondoskodás egy olyan megoldási alternatíva, mely a gyermek legjobb érdekét tartja szem előtt a gyermek szempontjából. Tanulmányokra épített bizonyítékokra és nem előítéletekre alapoz, ennek alapján előnyeit 16 pontban foglaltam össze:

1. Fenntartja a gyermek kapcsolatát mindkét szülőjével

Ez a legkritikusabb probléma váláskor, mely egyébként veszélyezteti a gyermek fizikai, érzelmi biztonságát. 1980-as években történt vizsgálatban elemeztek mintegy 1100 elvált családot, mely alapján azt a megállapítást lehetett tenni, hogy lelkileg és testileg a váltott elhelyezésben nevelt gyermekek jobb állapotban voltak. Nemrégiben végzett tanulmányok is azt mutatták, hogy a gyermekek legjobb érzelmi biztonságban akkor érezték magukat, ha 50-50%-os elhelyezésben voltak. A világszerte elvégzett mintegy 60 tanulmány ugyanerre az eredményre jutott. Ezzel szemben, ha a gyermek kizárólag az egyik szülőnél van elhelyezve, a korábban szoros kapcsolatban levő szülők nagy többsége elveszíti a gyermekével való kapcsolatát, sőt akár elidegeníthetik őket. Ha az apa kiesik a gyermeke életéből, a gyermek hajlamosabbá válik a fiatalkori bűnözésre (a fiatalkorú bűnözök 85%-a apa nélkül nő fel), gyenge iskolai teljesítményre (az iskolát otthagyó gyermekek 71%-a apa nélkül nő fel), hajléktalanságra (90%-uk apa nélkül nő fel). Az apa nélkül felnövő gyermekek hajlamosabbak depresszióra, öngyilkosságra és egyéb viselkedési problémákra, tinédzserkori terhességre.

2. Fenntartja a szülő kapcsolatát a gyermekkel

Az elvégzett kutatások nemcsak a gyermekekre, hanem a szülőkre gyakorolt pozitív hatásokról is beszámolnak. Ha a szülők érzelmileg és fizikailag jobb állapotban vannak, az a gyermekre is jó hatással van. A legnagyobb arányú depressziót azon szülők között mérték, akiknek 16 évnél fiatalabb gyermeke van, ám annak életében nem tudnak részt venni. Miközben a különélő szülő szenved a gyermeke hiányában, a gyermeket egyedül nevelő szülő pedig gyakran túl van terhelve az egyedüli felelősséggel.

3. A váltott gondoskodás csökkenti a szülők között konfliktusokat és megelőzi a családon belüli erőszak megjelenését

A kutatások ebben teljesen egybecsengenek. A kizárólagos elhelyezés pont ennek ellentéte. A szülők közötti együttműködés a váltott elhelyezés során egyre csak javul. A családi erőszak fele válás után jelenik meg, hiszen nagy a tét: a „győztes mindent visz alapú” válás alkalmával a gyermekkel való kapcsolattartás veszélybe kerül, mely megnöveli a szülők közötti konfliktusok számát, erősségét. Ha nem forog veszélyben a szülő és a gyermek közötti kapcsolat, a konfliktusok csökkennek. Nincs arra bizonyíték, hogy a váltott elhelyezés növelné a szülők közötti konfliktusokat. Abban is egyetértés van, hogy a folyamatos és súlyos konfliktusok a gyermek számára sem előnyösek. Az, hogy mindkét szülőjével szoros a gyermek kapcsolata, az még a súlyos konfliktusokkal terhelt válás esetén is védetté teszi. A kutatások kimutatták, hogy a gyermeket sérülékennyé teszi a szülővel való korlátozott együttlét.

4. Kielégítésre találnak a gyermek igényei, szükségletei és mindenekfelett álló érdeke.

Elvált szülők kamasz gyermekeivel végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy akkor voltak legelégedettebbek a gyermekek, amikor mindkét szülőjükkel azonos időt tudtak eltölteni.

5. Megvalósulnak a szülők igényei, szükségletei a gyermekek irányába

Meglehetősen nagy a nézetkülönbség abban a tekintetben, hogy a szülők mit találnak legjobbnak a gyermekek szempontjából és a „szakemberek” azon része között, akik a jelenlegi „status quo” fenntartásra törekednek. A szülők mintegy 80%-a még akkor is a váltott elhelyezést támogatta, ha a válás konfliktusokkal terhelt.

6. A gyermek ugyanazt a törődést kapja meg a szülőktől, mint válás előtt.

Válás előtt is a kétszülős „modell” a norma, tehát a váltott elhelyezés áll a legközelebb ehhez. Mivel napjainkban mindkét szülő dolgozik, ezért a kutatások Észak-Amerikában azt mutatták, hogy mindkét szülő nagyjából egyforma időben gondoskodik a gyermekről, szemben a korábban kialakult normával, melyben többnyire az anya gondoskodott róla. A váltott elhelyezés garantálja tehát a folytonosságot és a stabilitást a gyermek életében, mely egyértelműen a legjobb érdekének felel meg.

7. Javítja a gyermek és a szülő közötti kapcsolat minőségét, mely a gyermek számára előnyös.

Mindkét szülőjével együtt töltött megfelelő mennyiségű idő kell, hogy kialakuljon és fennmaradjon egy jó kötődés. A mennyiség szükséges a minőséghez, a kettő között szoros összefüggés van. A minőségi kapcsolat kialakuláshoz és fenntartásához kellő idő szükséges.

8. Csökkenti a kapcsolattartási idő „patikamérlegen“ történő számolását és a pereskedések számát

Az egyenlő idejű elhelyezés szükségtelenné teszi a harcot a bírósági perekben, a perek kevéssé ellenségek és a legfontosabb, hogy könnyebbé válik kapcsolattartási szabályozás készítése, mely szintén a gyermek érdeke. Mindannyian tudjuk, hogy a pereskedés folyományaként fellépő pénzügyi kiadásokat milyen nehézséget okozhatnak. A váltott elhelyezés és gondoskodás arra ösztönzi a szülőket, hogy elkészítsék a saját testre szabott kapcsolattartási szabályozásukat, mely változhat a gyermek életkorától és fejlettségétől függően.

9. Ösztönzőleg hat a szülőkre kompromisszumok kötése, együttműködés kialakítása és közös szabályozás kialakítása terén

Ezen túlmenően ösztönzőleg hat olyan szolgáltató-központok kialakítására, mely támogatja a szülőket a súlyos konfliktusokkal terhelt válások során pl. tanácsadással, terápiával. A bíróságok szerint a váltott elhelyezés „kifizetődő” megoldás anyagilag is: pl. Ausztráliában ezen mediációs központok megnövekedett igénybevételének hatására a szülők 72%-a képes volt a szabályozást elkészíteni peres eljárás indítása nélkül.

10. Konzisztens keretet biztosít a bírók számára a gyermekelhelyezési döntések meghozatalában, eltávolítva a döntésekből a (nemi) előítéleteket.

A gyermek és a szülők közötti kapcsolat dinamikája komplex kérdéskör, a bírók nem mindig tudják értelmezni a szakértői jelentéseket, ezáltal meglehetősen nagy az esélye a hibás döntések meghozatalának. Gyakran előfordul, hogy az agresszíven pereskedő szülőnek ítélik a gyermek, akik ténylegesen a bántalmazó fél.

11. A váltott elhelyezés csökkenti a szülői elidegenítés kockázatát.

Mivel biztosítva van mindkét szülővel való kellő idő, így kisebb a hatása a „mérgező”, elidegenítő szülő manipulációinak. Ritkábban fordul elő, hogy a szülő „befeketíti” a másik szülőt - és ezáltal a gyermek identitását is rombolja – csak azért, hogy a felügyeleti jogokat megkapja. Ha mindkét szülő részt vesz a gyermek életében, a szülők kevéssé hajlamosak az elidegenítési taktikákat alkalmazni. Ez különösen fontos érv amellett, hogy a váltott elhelyezés a gyermek legjobb érdekét szolgálja. A szülői elidegenítést a kutatók egyöntetűen a legsúlyosabb gyermekbántalmazási formának tartják, mivel eredményeképpen a gyermeket megfosztják az egyik szülő törődésétől, gondoskodásától és annak egész családjától.

Elidegenítés kapcsán érdemes pár szóban egy tévhitről beszélni: egyesek szerint a szülő visszautasítása mögött valós okok húzódnak meg, azaz a visszautasítás a szülő bántalmazó viselkedésének az eredménye. A gyermek az áldozat és fél a szülőjétől, azért utasítja el. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. Számos kutatás támasztja alá, hogy még a fizikailag leginkább bántalmazott gyermek sem utasítja el annyira vehemensen a szülőjét, mint egy elidegenített gyermek. A legfrissebb tanulmány szerint - mely rövidesen publikálásra kerül a „Child and Family studies” c. folyóiratban – a gyermekbántalmazás szakterületéről 338 klinikai szakpszichológus végzett kutatást a fizikailag ténylegesen bántalmazott gyermekek viselkedését illetően. A kutatásban szereplő megállapítások fele kapcsolat-erősítő viselkedést mutatott: a gyermek megértően fordult a szülő érzelmei felé, kapcsolatban maradt vele, igyekezett a szülő által okozott bántalmazást „elbagatellizálni”. A másik fele kapcsolat-gyengítő elemeket mutatott: a másik szülő idealizálása, durvaság a célszülő felé, triviális indokát adni, amiért a szülő bántalmazta, stb. Az eredmények azt mutatták, hogy a legkomolyabban bántalmazott gyermekek is több kapcsolat-erősítő viselkedései formát mutattak, mint azt gyengítőt. Más szóval nem viselkedtek úgy, mint egy áldozat, ragaszkodtak az őket ténylegesen bántalmazó szülőhöz való kapcsolathoz. Szülői elidegenítés esetén a helyzet pont fordított: a szülői elidegenítés valós indok nélküli erős, határozott és vehemens visszautasítás. A gyermek-specialisták ezt évek óta tudják.

12. Könnyebb a kapcsolattartási szabályozásnak érvényt szerezni

A szülők saját maguk is nagyobb valószínűséggel tartják magukat az ilyen ítélethez, hiszen úgy érzik tisztességesen és egyenlően bántak velük. Egyszülős elhelyezés esetén rémálom lehet a szabályozás végrehajtása: a különélő szülő értelemszerűen minél több időt szeretne a gyermekével tölteni, miközben a gondozó szülőt korlátozni igyekszik ebben. Gyakran előfordul, hogy a különélő szülő megszegi a szabályozást, mivel úgy érzi nem bántak vele egyenlően. Az egyenlő elhelyezést sokkal könnyebb végrehajtani, ha mindkét szülő úgy érzi becsületesen bántak vele.

13. A váltott elhelyezés testesíti meg a társadalmi igazságosságot, a gyermeki jogok védelmét, mely ezáltal összhangban van az ENSZ által kiadott állásfoglalással a gyermekek jogait illetően.

Biztosítja a gyermekek szülőjükhöz való védelmének jogát a válás során, mely szintén megfelel az ENSZ diszkriminációs-ellenes állásfoglalásával.

14. A váltott elhelyezés testesíti meg a társadalmi igazságosság nevében a szülői felügyelet, autonómiát, egyenlőséget, jogokat és kötelességeket.

Nincs olyan, hogy egyik szülőnek több privilégiuma van a gyermek felett, mint a másiknak.

15. A gyermek legjobb érdekének mondott egyszülős modell a gyakorlatban nem működik.

Bőséges kutatási bizonyíték támasztja alá az egyszülős modell kudarcát és káros hatásait, úgymint a megszakadt gyermek/szülő kapcsolat, szülők közötti konfliktusokat, nemritkán erőszakot. Mindezek különösen károsak a gyermek biztonságérzete számára. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan állhat a gyermek legjobb érdekében az, hogy az egyik szerető szülőjét eltávolítjuk az életéből?

16. A megdönthető jogi vélelemre alapozott váltott elhelyezés a gyakorlatban működőképes

Ezt számos tanulmány alátámasztja és még a súlyosan konfliktusos válás esetén is előnyösebb, mint a kizárólagos modell.

~ 3. rész ~

A váltott elhelyezés, mint alap szülői kapcsolattartási megoldás a családjogban egy négy pilléren nyugvó megközelítést alkalmaz a gyakorlati megvalósítás során. Mind a négy pillér kritikus, hogy a a gyakorlatban működjön és betöltse funkcióját.

1. Az egyenlő arányú váltott elhelyezést, mint megcáfolható alaptézist kell a bíróságoknak alkalmazni, ha a szülők nem tudnak egyezségre jutni a kapcsolattartást illetően és válás előtt mindketten egyformán kivették a részüket a gyermek neveléséből. Ez egyértelmű és világos iránymutatást biztosít a bíróság számára a szabályozást illetően, szülők pedig azonos jogokkal és felelősséggel fognak rendelkezni válás után is. Ha a gyermek bizonyíthatóan védelemre szorul valamilyen gyermekbántalmazás miatt, akkor ezt az alaptézist nem szabad alkalmazni.

2. Segítséget kell abban nyújtani, hogy a közös háztartásból különálló háztartás lesz. A segítségnyújtás válási és kapcsolattartás szabályozás készítését, terápiás családi mediációt, válás utáni terápiát foglal magában. Mindez még súlyosan konfliktusos válás esetén is segít abban, hogy a szülők együtt tudjanak működni.

3. Váltott elhelyezéssel kapcsolatos oktatást kell bevezetni felsőbb iskolákban, illetve a házassági előkészítő foglalkozásokon. Különösen fontos a váltott elhelyezés „népszerűsítése” illetve az előnyeinek bemutatása a szülőknek, ha a válásuk súlyos konfliktusokkal terhelt.

4. A váltott elhelyezés szabályait be nem tartó szülővel szembeni szigorú jogi szankciók szükségesek különösen akkor, ha megkísérli a gyermek elidegenítését.

A nyugati országokban komoly paradigma-váltás történt a tekintetben, ahogy az elmúlt 20 évben a családtagok szerepe változott: legtöbb családban már nem az anya a kizárólagos gondozó szülő, hanem mindkét szülő egyformán kiveszi a részét a gyermek életéből. A váltott elhelyezés válás után lényegében ezt a normát viszi tovább. Nemcsak kétszülős családok esetén kell népszerűsíteni a váltott gondoskodást, hanem az elvált családok esetében is.

Azt is tapasztaljuk, hogy a gyermekelhelyezés folyamatában a korábbi megszokáshoz képest változás van. Tudjuk, hogy a családjogi bírók egyszerűen nincsenek kellőképpen kiképezve és nincs tapasztalatuk a gyermekfejlődést, illetve a családdinamikát illetően, melyek nagyon kényes területek ezért kimagasló szakértelmet kívánnak meg.

A szülők felügyeleti jogok iránt versengő magatartásából elmozdulás történik a gyermekek igazi igényét szem előtt tartó megközelítésének irányába. Eddig csak üres kifejezés volt a gyermek mindenekfelett álló érdeke, mostanában sokkal inkább tartalommal töltik meg és bizonyítékokkal támasztják alá, hogy pontosan ez mit foglal magában. A váltott elhelyezés kiváló lehetőség arra, hogy a „győztes mindent visz” elvű jogokra épülő megközelítés helyett a felelősség alapú gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt.

„Ha egy gondolatot szeretnék a mai előadásból kiemelni, akkor ez lenne: a gyermekvédelmi intézmények (beleértve a családjogi rendszert) felelőssége, hogy támogassa (és ne gátolja) a szülőket abban, hogy eleget tudjanak a felelősségüknek tenni a gyermekük szükségletei kielégítése terén. A szülői elidegenítés megelőzése ennek a feladatnak a központi kérdése, és a megdönthető jogi vélelemre alapozott váltott elhelyezés a legfontosabb példája annak, hogyan tudnak ezek az intézmények a feladatnak eleget tenni.” – Edward Kruk

Az összefoglalót készítette: Szarka Levente

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!