Budapest Környéki Törvényszék: Minden szempontból megfelelően felkészítve kell a gyermeket kapcsolattartásra átadni

„A kérelmezettnek a gyermeket minden szempontból megfelelően felkészítve kell a kérelmező részére átadnia a kapcsolattartás kezdetén, melybe az is beletartozik, hogy úgy kell eljárnia a kapcsolattartás kezdete előtt is, hogy ezen kötelezettségének eleget tudjon tenni, ne teremtsen olyan helyzetet, mely esetlegesen a kapcsolattartás akár részbeni meghiúsulásához vezethet. Így a nem kötelező és nem konkrét időponthoz kötődő védőoltás beadására olyan alkalmas időpontot válasszon, hogy az esetleges mellékhatások ne a kapcsolattartás idejére essenek, vagy a kérelmezőt – az együttműködési kötelezettség keretében – a védőoltással, annak hatásaival, a szükséges teendőkkel kapcsolatos részletes információkkal a kapcsolattartás kezdetén ellássa” – egyesületünk tagja, Norbert osztotta meg tagtársaival az előbbi idézetet, mely a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pkf.52.355/2020/4. végzéséből származik.

Norbert személyesen eljárva, egyesületi tagságának előnyeit – tudástárunkhoz történő hozzáférés, személyes konzultáció – felhasználva fordult bírósághoz, mivel szülőtársa egy nem kötelező védőoltás mellékhatása ürügyén tagadta meg a 2020. nyári, 2 hetes kapcsolattartást. Édesapa az elsőfokú bírósági eljárást elvesztette, azonban sikeresen fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken, végül – tagtársunk kérelmének helyt adva – a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, a kérelmezett-édesanya önhibáját megállapítva elrendelte az elmaradt 14 napos időszakos, nyári kapcsolattartás pótlását.

dr. Csernok Emília törvényszéki tanácselnök egyetértett édesapa érvelésével, a példaértékű döntésének főbb pontjai:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:181. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
  • A Ptk. 4:182. § (2) bekezdése értelmében pedig a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
  • A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően tehát abban az esetben, ha a kapcsolattartást rendező határozat – annak ellenére, hogy a Ptk. 4:181. § (3) bekezdése alapján az arról való rendelkezés kötelező - az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról nem rendelkezik, a felek e körben történő megállapodása hiányában a kérelmező egyedüli lehetősége a végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztése. A Ptk. 4:182. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, mely kötelezettség alól a kérelmezett annak okán, hogy e körben külön döntést nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés, nem mentesülhet, amennyiben a gyermeket neki felróható okból nem adta át a kérelmező részére a határozatban előírt időben.
  • Mivel a kapcsolattartást rendező határozat az időszakos kapcsolattartás pótlása tekintetében rendelkezést nem tartalmazott, az elmaradt kapcsolattartás végrehajtásának elrendelése iránti kérelmet nem lehetett amiatt idő előttinek tekinteni, mert a kérelmezőt megillető kapcsolattartásból hátralévő időben vagy annak egy részében adott esetben még tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel. Mindezek miatt – a Pnp. 22/B. § (4) bekezdésének a) pontja alapján azt kellett vizsgálni, hogy a kérelmezettnek felróható volt-e, hogy határidőben nem tett eleget kapcsolattartási kötelezettségének.

dr. Csernok-tanács szerint a „másodfokú bíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a gyermek a kapcsolattartást megelőző napon egy nem kötelező védőltást kapott, nem mentesíti a kérelmezettet a kapcsolattartást rendező határozatban foglaltak teljesítése alól. Ugyanúgy a védőoltás következtében esetlegesen kialakuló mellékhatások nem tekinthetők betegségnek. A mellékhatás milyensége, lefolyása igazolásának hiányában pedig az sem volt megállapítható, hogy a gyermeknél mellékhatás ténylegesen fellépett-e, illetve a kapcsolattartás megvalósulásának akadályát képezte-e".

Egyesületi tagunknak, Norbertnek szívből gratulálunk! Kapcsolattartási problémák esetén forduljon bizalommal egyesületünkhöz, kérjen konzultációt: https://ai.booked4.us






Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!