Budapest Környéki Törvényszék: Minden szempontból megfelelően felkészítve kell a gyermeket kapcsolattartásra átadni
„A kérelmezettnek a gyermeket minden szempontból megfelelően felkészítve kell a kérelmező részére átadnia a kapcsolattartás kezdetén, melybe az is beletartozik, hogy úgy kell eljárnia a kapcsolattartás kezdete előtt is, hogy ezen kötelezettségének eleget tudjon tenni, ne teremtsen olyan helyzetet, mely esetlegesen a kapcsolattartás akár részbeni meghiúsulásához vezethet. Így a nem kötelező és nem konkrét időponthoz kötődő védőoltás beadására olyan alkalmas időpontot válasszon, hogy az esetleges mellékhatások ne a kapcsolattartás idejére essenek, vagy a kérelmezőt – az együttműködési kötelezettség keretében – a védőoltással, annak hatásaival, a szükséges teendőkkel kapcsolatos részletes információkkal a kapcsolattartás kezdetén ellássa” – egyesületünk tagja, Norbert osztotta meg tagtársaival az előbbi idézetet, mely a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pkf.52.355/2020/4. végzéséből származik.
Norbert személyesen eljárva, egyesületi tagságának előnyeit – tudástárunkhoz történő hozzáférés, személyes konzultáció – felhasználva fordult bírósághoz, mivel szülőtársa egy nem kötelező védőoltás mellékhatása ürügyén tagadta meg a 2020. nyári, 2 hetes kapcsolattartást. Édesapa az elsőfokú bírósági eljárást elvesztette, azonban sikeresen fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken, végül – tagtársunk kérelmének helyt adva – a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, a kérelmezett-édesanya önhibáját megállapítva elrendelte az elmaradt 14 napos időszakos, nyári kapcsolattartás pótlását.
dr. Csernok Emília törvényszéki tanácselnök egyetértett édesapa érvelésével, a példaértékű döntésének főbb pontjai:
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:181. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
- A Ptk. 4:182. § (2) bekezdése értelmében pedig a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
- A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően tehát abban az esetben, ha a kapcsolattartást rendező határozat – annak ellenére, hogy a Ptk. 4:181. § (3) bekezdése alapján az arról való rendelkezés kötelező - az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról nem rendelkezik, a felek e körben történő megállapodása hiányában a kérelmező egyedüli lehetősége a végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztése. A Ptk. 4:182. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, mely kötelezettség alól a kérelmezett annak okán, hogy e körben külön döntést nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés, nem mentesülhet, amennyiben a gyermeket neki felróható okból nem adta át a kérelmező részére a határozatban előírt időben.
- Mivel a kapcsolattartást rendező határozat az időszakos kapcsolattartás pótlása tekintetében rendelkezést nem tartalmazott, az elmaradt kapcsolattartás végrehajtásának elrendelése iránti kérelmet nem lehetett amiatt idő előttinek tekinteni, mert a kérelmezőt megillető kapcsolattartásból hátralévő időben vagy annak egy részében adott esetben még tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel. Mindezek miatt – a Pnp. 22/B. § (4) bekezdésének a) pontja alapján azt kellett vizsgálni, hogy a kérelmezettnek felróható volt-e, hogy határidőben nem tett eleget kapcsolattartási kötelezettségének.
dr. Csernok-tanács szerint a „másodfokú bíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a gyermek a kapcsolattartást megelőző napon egy nem kötelező védőltást kapott, nem mentesíti a kérelmezettet a kapcsolattartást rendező határozatban foglaltak teljesítése alól. Ugyanúgy a védőoltás következtében esetlegesen kialakuló mellékhatások nem tekinthetők betegségnek. A mellékhatás milyensége, lefolyása igazolásának hiányában pedig az sem volt megállapítható, hogy a gyermeknél mellékhatás ténylegesen fellépett-e, illetve a kapcsolattartás megvalósulásának akadályát képezte-e".
Egyesületi tagunknak, Norbertnek szívből gratulálunk! Kapcsolattartási problémák esetén forduljon bizalommal egyesületünkhöz, kérjen konzultációt: https://ai.booked4.us
