A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése Magyarországon
A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok hosszú évtizedeken keresztül alapvetően a szülők egyetértésén és az együttélésük fennállásán alapultak. Azonban 2022. januárjától Magyarországon jelentős változás történt a szülői felügyelet bírósági rendezésére vonatkozó szabályozásban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy ez a jogszabályi változás hogyan befolyásolja a szülői felügyelet gyakorlását, és hogy a jogszabályi környezet megváltozása milyen hatással van a bírósági döntésekre.
Az európai családjogi trendek
A XX. század folyamán Európában elmozdultunk az egyszülős családmodelltől, és egy olyan rendszer felé haladtunk, amelyben a szülők egyenjogúsága alapvető fontosságú a gyermek gondozásában és nevelésében. Ebben a kontextusban a szülői felügyelet közös gyakorlása vált egyre inkább elfogadottá Európa-szerte. Egyes országokban, például Skandináviában, már a közös szülői felügyelet a főszabály, míg másokban, mint Franciaországban, Belgiumban és Svédországban, a váltott gondoskodás lehetősége az elsődleges megközelítés. Az Európa Tanács is támogatja ezt az irányvonalat.
Magyar jogszabályok
Magyarországon a szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése hosszú ideig kizárólag a szülők egyetértésén vagy egyező kérelmükön alapult. A jogalkotó úgy látta, hogy a közös szülői felügyelet alapja a szülők közötti együttműködés és egyetértés a gyermek érdekében, és ezzel gyakorlatilag kizárta a közös szülői felügyelet fenntartását, ha azt az egyik szülő ellenezte.
A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) értelmében a közös szülői felügyelet fenntartásához mindkét szülő egyetértése kellett, és a gyermek egyik szülőnél történő elhelyezésének is meg kellett történnie, ha a szülők nem tudtak megállapodni. Ennek eredményeként a közös szülői felügyelet a gyakorlatban csak névleges maradt, más szóval, kiüresedett.
A 2013. évi V. törvény (Ptk.) bevezetett egy új rendszert, amely szerint a szülői felügyeletet főszabályként mindkét szülő közösen gyakorolja, függetlenül attól, hogy együtt élnek-e vagy sem. A gyermek érdekében történő szoros együttműködés és a közös szülői felügyelet alapelvének elfogadása miatt a szülői felügyeletet nem befolyásolja a szülők házasságának, párkapcsolatának felbomlása.
A 2022-es jogszabályváltozás
Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 2022. január 1-jétől hozta létre azt a lehetőséget, hogy a bíróság határozatot hozhat a szülői felügyelet gyakorlásáról, ha a szülők nem képesek megállapodni.
Ez a jogszabályváltozás lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy a gyermek érdekében – ítélőképességének birtokában őt meghallgatva – határozzon a szülői felügyelet gyakorlásáról, még akkor is, ha az egyik vagy mindkét szülő ellenzi a közös szülői felügyeletet, vagy a másik szülő gyakorolja az egyedüli szülői felügyeletet.
Bírósági rendezés folyamata
Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni a szülői felügyelet gyakorlásáról, bármelyikük kérelmezheti a bírósági eljárást. A bíróság figyelembe kell vegye a gyermek érdekeit, és olyan határozatot kellene hozzon, amelynek célja a gyermek legjobb érdekének védelme. A bíróság lehetőséget adhat mindkét szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra, és a gyermek lakóhelyére is vonatkozó döntést hozhat. Ha a bíróság dönt a szülői felügyeletről a Ptk. 4:167-168. §-ai alapján, akkor a közös szülői felügyeletről is dönthet úgy, hogy kijelöli a gondozó szülőt, s a másik szülőnek kapcsolattartási joga van, vagy a szülői felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja.
A 4:167/A. § a Ptk. új részét képezi, és a közös szülői felügyelet bírósági szabályozásáról szól, teljesen új mozgásteret adva a jogalkalmazó számára. Az (1) bekezdés alapján, amikor a közös szülői felügyeletről születik döntés, a bíróság a kiskorú gyermek érdekének megfelelően rendelheti el, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak a gyermekről. Ha ez nem megvalósítható, a bíróság szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást, valamint a gyermek tartását is. Amennyiben közös szülői felügyeletet rendel el, a bíróság határozza meg a gyermek lakóhelyét is. A (2) bekezdés részletezi a gondoskodás időtartamát, különös tekintettel arra, hogy a szülők hogyan váltják egymást a gyermek gondozása során, ideértve az időszakokat, amikor a gyermek szünetet vagy ünnepet tölt egyik vagy másik szülőnél. Ezenkívül meghatározza a gyermek átadásának és átvételének módját, és szükség esetén a gyermek tartásáról is döntést hoz (akkor is határozhat a bíróság tartásdíjról, ha váltott gondoskodást rendelt el). A (2) bekezdés alapján lehetőség van a bíróság döntéseinek későbbi módosítására is, amit kérelmezni lehet.
Az a szülő, aki a körülmények megváltozására hivatkozik a gyermek érdeke kapcsán, és a változást saját – neki felróható – magatartásával idézte elő, nem jogosult a közös szülői felügyelet gyakorlásának bíróságon történő megváltoztatására (Ptk. 4:170. §). Különösen igaz ez arra az esetre, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához, vagy tartja magánál. Tehát a fent említett jogszabály alapján csak olyan tény tekinthető körülménynek, amely specifikus, egyedi, és jogilag releváns a résztvevők élethelyzetére vonatkozóan, és amelyet a korábbi döntések során a döntéshozók, legyenek azok a szülők (ha megegyeztek), vagy a bíróság, figyelembe vettek, amikor a szülői felügyelet gyakorlásának konkrét módját meghatározták. Ezen tényeknek továbbá perbeli eljárás során kell bizonyítottaknak lenniük. Ugyanakkor a (2) bekezdés szerint ha a közös szülői felügyelet során a szülők már nem tudnak együttműködni, a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszüntetheti a közös szülői felügyeletet.
Gyakorlati következmények
A jogszabályváltozás lehetőséget teremt arra, hogy a bíróság határozzon a szülői felügyelet gyakorlásáról anélkül, hogy mindkét szülőnek egyet kellene értenie vele. Ez azt jelenti, hogy a gyermek érdekében a bíróság képes lehet a közös szülői felügyelet fenntartására, még akkor is, ha azt az egyik szülő ellenezi.
A gyakorlatban azonban fontos, hogy a szülők továbbra is próbáljanak meg megegyezni a szülői felügyelet gyakorlásáról, és csak akkor forduljanak a bírósághoz, ha más lehetőség nem áll rendelkezésükre.
Az új szabályok értelmében a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Ha szükséges, a bíróság elrendelheti a közös szülői felügyeletet, és meghatározhatja annak konkrét megvalósulási módját, beleértve a váltott gondoskodást is. Mindezek során a gyermek érdeke az elsődleges szempont, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye a zsinórmérték.
A jogszabályváltozás nem lényeges körülményváltozás
Pusztán a jogszabályi változásra hivatkozás nem minősül lényeges körülményváltozásnak a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához.
Az új Ptk. azt biztosítja, hogy a bíróságok nagyobb mozgásteret kapnak a gyermek érdekeinek figyelembevételével, amikor a szülők nem jutnak egyetértésre a szülői felügyelet, és a gyermekről történő gondoskodás kérdéseiben, ugyanakkor a jogalkotó látványos lépést tett a gyermek kétszülős igényének teljesülése érdekében.
