Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Pkf.50.355/2024/3. számú végzése cáfolja azon széles körben elterjedt tévhitet, miszerint a három év alatti gyermek csak a gondozószülő lakásában tarthat kapcsolatot a különélő szülőjével: „Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésében tett azon megállapítással, miszerint a bírói gyakorlat három éven aluli gyermek esetén a kapcsolattartás helyeként a gondozó szülő mindenkori lakását jelöli ki. Ilyen bírói gyakorlat nincs: valamennyi esetben a kapcsolattartási jog teljes tartalmából [Ptk. 4:180.

Az alábbiakban a Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Pkf.20.530/2025/3. számú végzését adjuk közre. A döntés lényege, hogy a kapcsolattartásra a gyermekeket a gondozó szülőnek kötelessége érzelmileg felkészíteni, és a felkészítés megvalósulását kizárólag az igazolja, ha a gyermekek ténylegesen részt vesznek a kapcsolattartáson és elmennek az édesapával.

A döntés főbb pontjai:

„A kapcsolattartás végrehajtása elrendelése iránti eljárásban a kérelmezettnek kell kimentenie magát a felróhatóság alól, tehát őt terheli annak bizonyítása, hogy a kapcsolattartási kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Jelen esetben az orvosi igazolással a kérelmezett azt bizonyította, hogy a kapcsolattartás időpontjában a kisebb gyermek felső légúti betegségben szenvedett és arra gyógyszeres kezelést kapott, de nem igazolt olyan állapotot, amely a kapcsolattartásnak akadálya lett volna.

Egyesületünkkel együttműködő ügyvédnő, dr. Kovács Eszter ért el sikert abban az ügyben, melyben az őszi téli és tavaszi oktatási szünetek, illetve a kettős ünnepeket illető kapcsolattartás pótlása körében helyezte hatályon kívül a Kúria a Debreceni Törvényszék jogerős ítéletét.

Alperesi felülvizsgálati kérelem

„Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szolnoki Törvényszék és a Jászberényi Járásbíróság támadott végzéseit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozónak a kérelmezettel közös gyermekével történő kapcsolattartását bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség szabályozta. Az indítványozó azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint a kérelmezettnek felróható okból hiúsult meg meghatározott időszakra vonatkozóan az időszakos kapcsolattartás, mert nem adta át a gyermek személyi igazolványát és TAJ kártyáját.

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület immáron harmadik alkalommal ért el sikert az Alkotmánybíróságon. A testület a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pkf.51.643/2022/4. számú végzését alaptörvény-ellenes mivolta miatt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság főbb megállapításai:

Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzésében minden elmaradt kapcsolattartást pótoltatnia is kell!

Egyesületünk a legszéleskörűbb tevékenységet folytatja – többek között - a gyermekek és a tőlük különélő szüleik kapcsolatának minél hatékonyabb érvényesítése érdekében. Ebben a tárgykörben aktívan dolgozunk úgy a szabályozások, mint a heti váltások és a végrehajtások terén.

A Salgótarjáni Járásbíróság – tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés meghozatala mellett – kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása vétségében bűnösnek mondta ki azt az édesanyát, aki 2017. novemberétől nem tett eleget a kapcsolattartási kötelezettségének. A bíróság 6 hónap – fogházban végrehajtandó – szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását egy évre felfüggesztette.

Milyen módon tudja végrehajtatni a gyermekével való kapcsolattartását az a különélő szülő akinek Magyarországon kelt jogerős szabályozás rendezi a gyermekével való kapcsolattartását, azonban időközben a gyermeket nevelő szülő - a kapcsolattartásra kötelezett - külföldre költözik? – tette fel a kérdést az igazságügyi Minisztériumnak Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület elnöke.

A minisztérium alant olvasható válaszában többek közt azt közölte, ha és amennyiben a gyermek

Egyesületünk tagja 2020. május 12-én közérdekű tájékoztatási kérelemmel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz azon tárgyban, hogy a kapcsolattartási kísérlet során kért rendőri intézkedésről készült jelentést kikérheti-e, és ha igen, milyen jogszabályra hivatkozással a kapcsolattartásra jogosult külön élő szülő.