Kép és hangfelvétel felhasználhatóságáról Bírósági Határozatok
Társszerző: Asztalos Krisztián
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a bizonyítás során az engedély nélkül (akár titokban) készült kép és hangfelvétel felhasználható-e bírósági és egyéb ügyekben.
Az alábbi Bírósági Határozatok alapján a kép és hangfelvételek bírósági bizonyítás céljából (ha a bizonyítás más módon nem lehetséges) felhasználhatóak:
BH2014. 134. Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki a vele folytatott beszélgetés tartalmát titokban rögzíti, még akkor sem, ha erre más magánlakásában kerül sor [1978. évi IV. tv. 178/A. §].
EBH2000. 296. A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait [Be. 5. § (3) bek., 60. § (3) bek., 61. §, Ptk. 80. §].
BH2001. 110.
I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szervezet a jogszabályi kötelezettségét megszegve nem viseli a közterheket [1959. évi IV. törvény 75. § (1) bekezdés, 78. §].
II. Akit személyhez fűződő jogában megsértettek, akkor követelhet nem vagyoni kártérítést, ha bizonyítja, hogy olyan hátrány érte, amelyet a nem vagyoni kárpótlás kiküszöbölhet [1959. évi IV. törvény 84. § (1) bekezdés e) pont, 339. § (1) bekezdés, 355. § (1) és (4) bekezdés].
III. Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra [1952. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés].
BH2015. 38. eseti döntés, amely szerint a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a fél a gyermek-elhelyezési perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésére való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben e nélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel.
BH1985. 57., A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért - az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.
BDT2009. 2126., méltányolható magánérdeke fűződhet a jogsértő perbeli félnek a hangfelvétel elkészítéséhez abban az esetben, ha jogos érdekét más módon nem tudja bizonyítani. Ez esetben pedig a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel anélkül, hogy az személyhez fűződő jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható a való tényállás és az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében.
BH2000. 485.A birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat.
A képmást és hangfelvételt azonban a bizonyításon kívül másra használni, pl. nyilvánosságra hozni továbbra sem szabad:
BDT2011. 2442. Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.


