VI. Apatalálkozó

Jogérvényesítés és az ellopott gyermekévek
Jogok, sérelmek, kártérítés, távolságtartás, mediáció

Apatalálkozó 6. alkalommal

A június 11-ei Apatalálkozó első témakörének kezdő felütését egy frissen elkészült rövidfilm adta, melyet hamarosan tagjaink is megtekinthetnek. A filmet követően Mágocsi Péter (alapító tag) a kapcsolattartás akadályozásával összefüggésben álló személyiségi jogokról és ezeknek érvényesítéséről kezdeményezett kötetlen beszélgetést a találkozón megjelentekkel. A közigazgatási jogkörben elkövetett személyiségi jogsérelmek száma már most is megdöbbentő, és egyre növekszik. Még azzal is problémák vannak, hogy sok szülő nem ismeri fel a személyiségi jogsérelmek egy részét, így nem is tudja megakadályozni. Ezért gyakran előfordul, hogy például egyik szülő nem kap felvilágosítást az orvostól, az iskolától, ha gyermeke felől érdeklődik, mert a másik szülő az információadást letiltja. De ebbe a körbe tartozik az is, ha az egyik szülő, a másik megkérdezése nélkül választ iskolát a gyermeknek, ahová be is íratja.

A vitát vezető Mágocsi Péter hangsúlyozta, hogy „ha nem tudsz részt venni a gyermeked életében, akkor sérül a jogod”, amit tovább súlyosbít az, ha a gyámhatóság 30, 60, 90 (a csoportban a jelenlegi csúcstartó: 360) nap után sem képes intézkedni, döntést hozni. A szándékos időhúzásért borsos kártérítést lehet kérni perben. Erre már egyre több példa van készülőben, egy ügyben már döntést is hozott a táblabíróság, mert elfogadta azt a tényt, hogy „…elmulasztották a hatékony intézkedést….” és ezért 1,2 millió forintos kártérítést ítélt meg a panaszosnak.

A beszélgetésen elhangzott néhány eset, melyek a hatóságok késlekedését, tétlenségét támasztják alá:

- „17 alkalommal kértem a gyámhivatalt, hogy tegyenek feljelentést azért, mert a gyermeket nem kaptam meg kapcsolattartásra.” A drasztikus tanács: A feljelentést tegye meg mindenki maga azzal a feladattal, hogy meggyőzi a rendőrséget arról, hogy a gyermek „ki nem adása”, azaz a kapcsolattartás meghiúsítása egyenlő a lelki veszélyeztetéssel, ami már a testi veszélyeztetéssel ugyanabban a rangban van.

- „5 évig működött a bíróság által meghatározott keretek között a kapcsolattartás, aztán a gyerekek anyja elkezdte akadályozni. A bejelentésem után csak 13 hónappal született döntés.”

- „Több, mint egy éve akadályoztatás zajlik, de anya mindezek felett azt kéri, hogy függesszék fel a kapcsolattartást.”

Ismertek olyan esetek is, amikor a kapcsolattartás felfüggesztését kérte az egyik fél (általában az anya) és azt szinte azonnal megítélték. A szinte azonnali ítélet a kellő körültekintés hiányát feltételezi. A hosszadalmas ügyintézés, illetve ügy-nem-intézés a gyermek érdekeit is sérti. (Lásd új Ptk., Alaptörvény).

Született már olyan magyarázat arra, hogy apuka miért nem találkozhat a gyermekével: „Apuka, a gyerek elszokott magától”, ami persze abból eredő állapot, hogy a szabályozás előtti időszakban sok esetben nem láthatja gyermekét a különélő szülő (aki többnyire az apa). Ezt a bíróság nem bünteti, a gyámhatóság pedig egyetért vele. A nagyszülői kapcsolattartásokra vonatkozó igényeket pedig se itt, se ott nem veszik komolyan. Azt a szülőt, amelyik akadályozza a kapcsolattartást, beperelheti a másik fél (a gyerek nevében is), de a békés rendezésre nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb megoldás.

„Azt a szülőt jutalmazzák, aki bűnt követ el. Aki a bíróságon becsületesen és egyenes úton szeretné az ügyét rendezni, az biztos, hogy büntetést kap” – foglalta össze a találkozó egyik résztvevője.

Mágocsi Péter rávilágított arra a tényre, hogy ha nem hoznak időben (a törvényes időben) döntést a hivatalok, már eleve jogsértést követnek el.

Kalmár László a távoltartásról tartott fajsúlyában egyáltalán nem könnyed előadást. Az alaptörténet: egy szexuális erőszak kísérlete okán történt rendőrségi "felvonulás”, majd a bejelentésekből nem kideríthető eset, és számtalan ellentmondás. 36 órás elzárás után az ügyintézés lassúságával ugyan, de kiderült, hogy a feljelentésnek nincsen alapja. Tanú nélkül az eset okozója nem is nevezhető meg, így kb. félév múlva az eset lezárásra kerül. Addig viszont szünetel a pl. a közös szülői felügyeleti jog, a távoltartás életbe lép, a gyerekkel a kapcsolat lazul. A távolságtartás következményei a gyerekek és az apák veszélyeztetése. A gyereken kb. 10 évvel később mutatkoznak az apa jelenléte nélkül töltött hónapok. Ez mégis kinek az érdeke?

Elkerülni az ilyen ítéletet? Nem egyszerű, de talán használható az a tapasztalat, hogy soha nem szabad a két szülőnek tanú nélkül találkozni akkor, ha bármelyiküknél feltehető, hogy egy fentebb olvasható alaptörténetet produkál. Mindezek után üdítően hatott az az előadás, amit a csoporthoz már korábban csatlakozott Gönczi Dorka és Varga Zsolt tartott a mediáció ritkán előforduló megoldásáról. Ők ketten fogadják a hozzájuk forduló váló- és elvált feleket, így a nemek egyensúlyban maradnak és bizony ez sokszor a nyíltabb kommunikációt is segít.

Megerősítették azt, hogy a mediáció célja minden esetben az érzelmek félretevésével konszenzusos megállapodás keresése. A válás konfliktusait nem szünteti meg a bontóper, és ha az érzelmi sérülések benne maradnak a kommunikációban, akkor nem lesz jó a szülők közötti kapcsolat. Ha belekerül a „rendszerbe” egy harmadik fél, akkor pedig többnyire elszabadul a pokol.

Mindenképpen a gyerek(ek) sínyli(k) meg ezt a helyzetet, hiszen az egyik szülő nem lesz látható naponta számukra, és rossz kapcsolat esetén az értékrendek felrúgása kezdődik és sok esetben üzenetek indulnak egyik oldalról a másiknak címezve a gyereken keresztül.

Sok kínos percet okoz a gyerekeknél az a kérdés, hogy mit mondhatok anyának apáról (és persze fordítva)? És ez a tépelődés sokszor a külső változásában, a magatartás zavaraiban is megmutatkozik, amit nem mindig vesznek tudomásul a szülők. Lefordítva: a szülők sokszor képesek beáldozni gyermekeiket a saját sérelmeik miatt.

A gyerek sorsa nem javítható anélkül, hogy a szülők kommunikációja nem áll helyre.

A mediációs előadások folytatódnak, így az érdeklődők megismerhetik Gönczi Dorkát és Varga Zsoltot személyesen is és aki szeretne és persze olyan szülőtárssal rendelkezik, aki szintén belevágna egy mediációs folyamatba, már ismerősként jelentkezhetnek náluk - egyesületi tagok kedvezménnyel.

A következő Apatalálkozóra 2015. július 9-én 15:30 órától kerül sor a szokásos helyen. A napirendi pontok gyűlnek, hamarosan olvashatóak a facebook-on.

Lejegyezte: Kálmán Zsuzsanna

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!