Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Újfent egyesületünk tagja ügyében született egy fontos döntés, miszerint a gyámhatóságnak tájékoztatni kell az itthon maradt szülőt arról, hogy miként hajthatja végre a kapcsolattartását abban az államban ahova kiengedik a gyermeket, illetve a szülői felügyeleti jog rendezése per – értelemszerűen az újra rendezése is – előkérdése a tartózkodási hely kijelölése eljárásnak, avagy addig az amíg nem dönt a bíróság a szülői felügyeletről, fel kell függeszteni a gyermek külföldi tartózkodási helyének engedélyezése iránti eljárást.

Egyesületükkel szorosan együttműködő Dr. Takács Ügyvédi Iroda vitte sikerre azt az ügyet, melyben tagunk perelte a Somogy Megyei Kormányhivatalt. Tagunk többek közt azt sérelmezte, hogy szülőtársa akadályozza a kapcsolattartást, a gyermekkel történő kapcsolattartási lehetősége még jobban elletetlenül azáltal, ha a gyermek Romániába kerül. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a közös szülői felügyeleti jog fennáll ugyan, de a felügyeleti jog és a kapcsolattartás szabályzása ügyében a keresetlevél már beadásra került a kaposvári Járásbíróságra. Kérte, hogy a gyámhivatal a bíróság döntéséig vagy szüneteltesse, vagy szüntesse meg az eljárást, előadta, hogy amennyiben szükséges, a keresetlevelet hiánypótlás keretén belül csatolni tudja.

A Pécsi Törvényszék, mint közigazgatási bíróság 3.K.701.246/2020/8. sz. végzésének főbb pontjai

• A bíróság [32]-[33]. pontjaiban gyámhivatali iratbetekintés tárgyában közölt fontos ügyfél-jogakat, miszerint az Ákr. 33. §-a az iratbetekintési jogosultság kapcsán aktív magatartást, avagy iratbetekintési kérelem előterjesztését írja elő, míg az Ákr. 76. §-a rögzíti a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó hatósági kötelezettséget. Eme kötelezettség – mutat rá a bíróság – bizonyítási eljárás lefolytatása esetén értendő.
• A felperes-tagunk kereseti kérelmét megalapozottnak találta a bíróság a tekintetben, hogy hiányolta a gyámhivatali határozatokból az arra utaló tájékoztatást, miszerint milyen módon és hol kérheti a kapcsolattartás végrehajtását a gyermek külföldre költözését követően.
• A Pécsi Törvényszék szerint a különböző tárgyú gyámhatósági eljárásokban adott tájékoztatások nem mentesítik a gyámhatóságot azon kötelezettsége alól, hogy teljeskörű tájékoztatást adjon az ügyfeleknek minden általa lefolytatott eljárásban, és az eljárást lezáró határozatban.
• A bíróság elmagyarázta a pert elvesztő Somogy Megyei Kormányhivatal számára a Gyer. 24. § (5) bekezdés b) pontját is, miszerint e tájékoztatási kötelezettség speciális, azaz arra az esetre szolgál, ha a gyermek külföldi tartózkodási helye kijelölésre kerül. Önmagában az a körülmény, hogy hónapokkal korábban a hatóság már döntött a Magyarországon belüli kapcsolattartásról, és a végrehajtás szabályairól adott tájékoztatást az ügyfélnek, nem mentesíti a hatóságot ebben az eljárásban a tájékoztatási kötelezettségének teljesítése alól. A Pécsi Törvényszék egyetértett egyesületi tagunkkal abban is, hogy ezen jogsérelem különösen jelentős, mivel hónapok óta nem tudott a gyermekével kapcsolatot tartani.
• A Pécsi Törvényszék egyik legfontosabb megállapítása a Gyer. 24. §-a tárgyában született, miszerint a külföldre költözni kívánó szülőnek a gyámhivatali kérelemhez csatolnia kell azokat az iratokat, így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, szülői jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.
• A bíróság álláspontja szerint az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a jogalkotó kógens szabályozást adott, miszerint a hatóság köteles felfüggeszteni az eljárást, ha előkérdés a bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság álláspontja szerint a szülői felügyeleti jog kérdése a letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helynek kijelölése során előkérdés.

Gratulálunk egyesületi tagunknak és Dr. Takács Attila ügyvéd úrnak!