Apák az Igazságért Kh. Egyesület

Mintaértékű másodfokú ítéletet hozott 2020. november 24. napján a Budapest Környéki Törvényszék dr. Csernok Emília bíróasszony vezette tanácsa: édesanya 341 napon át nem biztosította édesapa számára a kapcsolattartást, a 12, 10, 9 és 7 éves gyermekeket – megváltoztatva a Budaörsi Járásbíróság ítéletét – a felperes édesapához helyezte a másodfokú bíróság.

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület – egyebekben nemtől függetlenül – üdvözli a Budapest Környéki Törvényszék példamutató döntését. A 18 oldalas jogerős ítéletet teljes egészében, az oldal alján letölthető formában közreadjuk, a verdiktből az alábbiakat emeljük ki.

Felperes-édesapa fellebbezése

1. Felperes-édesapa a Budaörsi Járásbíróság ítélete elleni fellebbezésében többek közt azt emelte ki, hogy ez első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így a szakvélemény gyermeknevelési alkalmasságra vonatkozó megállapításait és a kapcsolattartást akadályozó alperesi magatartást nem megfelelő súllyal értékelte. Nem vonta mérlegelési körébe, hogy a gyámhatóság a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása és a kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentést tett alperessel szemben.
2. A szakértői vélemény alapján az alperes gyermeknevelési képességét és alkalmasságát rontja, hogyha nem segíti elő a különélő szülővel történő kapcsolattartást.
3. Alperes folyamatosan, sem a bíróság végzése, sem számos gyámhivatali határozat ellenére sem biztosította a kapcsolattartást. A gyermekek ellennevelő környezetben nevelkedtek. Felsorolta az alperest marasztaló gyámhivatali határozatokat és a 2018. decemberét követően meghiúsult kapcsolattartásokat.
4. A legkisebb gyermekkel 341 napon át nem találkozott és az elsőfokú bíróság ítélete óta sem tud a gyermekekkel kapcsolatot tartani.
5. Az alperes önkényesen, egyoldalú döntése alapján szakította ki a gyermekeket a megszokott élethelyzetükből, lakóhelyükről.
6. Az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a gyermekek a kialakult helyzetet megszokták és tudomásul vették, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez szolgálja az érdeküket.
7. A … utónevű gyermek úgy nyilatkozott, hogy szeretne hazaköltözni, … is szeretne vele lenni. Az alperes azon jogellenes, felróható magatartása, hogy egyoldalú döntésével vitte el a gyermekeket és azóta a kapcsolattartást akadályozza, a hátrányára értékelendő
8. A kapcsolattartás tárgyában fellebbezését azzal indokolta, hogy az általa kért kapcsolattartási rend biztosítaná az alperes, mint különélő szülő részére, hogy közel azonos időt töltsön a gyermekekkel, mint ő.

Alperes-édesanya fellebbezése

1. Alperes-édesanya fellebbezésében a kapcsolattartás terén a meglehetősen szűkösnek mondható, a Budaörsi Járásbíróság ideiglenes intézkedését kérte jóváhagyni, avagy szülőtársa számára páros héten szombatonként reggel 9 órától vasárnap délután 18 óráig gondolta volt biztosítani a folyamatos kapcsolattartást.
2. A gyermektartásdíj tárgyában kérte a felperes-édesapa kötelezését gyermekenként havi 50 ezer Ft tartásdíj megfizetésére.
3. Az ítélet indoklása tartalmazza a felperes bántalmazó magatartását, a gyermek felperes által történő elhanyagolását és azt, hogy a felperes karrierjét ő támogatta a családi feladatok megosztása révén.
4. Édesanya szerint a édesapa részére biztosított széleskörű kapcsolattartás alatt, amennyiben a gyermekek betegek lennének, nem tudná megfelelően ellátni őket, minden alkalommal orvoshoz kellene vinni őket. A felperes-édesapa nem tudná megoldani a gyermekek ellátását.
5. Az elsőfokú bíróság által biztosított kapcsolattartás a gyermekek beilleszkedését, baráti kapcsolatait is veszélyezteti. Jogok van a gyermekeknek, hogy az eddig megszokott életvitelüket éljék.
6. A húsvétkor szabályzott kapcsolattartás megfosztaná őt az ünneptől, hiszen vasárnap reggeltől hétfő estig jogosította fel a bíróság minden évben a felperest a kapcsolattartásra.
7. Az öt hét nyári időszakos kapcsolattartás azért nem megfelelő, mert korábban rendszeresem és esetenként jelenleg is bántalmazó apai kapcsolatban lévő gyermekek részére az nem lenne megfelelő.
8. A felperes agresszív magatartást tanúsított, verbális és fizikai bántalmazás is érte, amit a rendelkezésre bocsátott hangfelvételek, látleletek, sms-üzenetek, de a tanúk vallomásai is alátámasztották. Elmenekülni kényszerült a családon belüli erőszakos magatartás miatt, amelynek pozitív hatásai a gyermekeknél megnyilvánultak a pedagógiai vélemények szerint. A felperes nem a gyermekekkel akar lenni, hanem rajta akar bosszút állni.

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság megállapításai

1. A másodfokú bíróság kiegészítő bizonyítást folytatott le, melynek során a kapcsolattartás végrehajtása tárgyában keletkezett gyámhivatali és bírósági határozatokkal egészítette ki a tényállást, e határozatok az alperesre hátrányosak voltak.
2. A felperesi fellebbezés megalapozottsága tekintetében a törvényszék figyelembe vette a PMKH Budakeszi Járási Hivatal kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása és kiskorú veszélyeztetése miatt, ismeretlen tettes elleni feljelentését, ennek folyományaként azt, hogy a PMRFK Budaörsi Rendőrkapitánysága vádemelési javaslattal élt édesanyával szemben a Budaörsi Járási Ügyészségen.
3. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a kiegészített tényállásra tekintettel az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen állapította meg a tényállást, azonban tévedett, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján arra az álláspontra jutott, hogy a kiskorú gyermekek kedvezőbb testi, szellemi és erkölcsi fejlődése az alperesnél biztosítható kedvezőbben.
4. A BKT hivatkozott a gyermekek jogairól szóló egyezmény 1990. évi LXIV. törvény 9. cikk 3. pontjára, mely szerint az egyezményben részes államok tiszteletben tartják a minkét szülőjétől vagy ezek egyikétől különélő gyermekeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével.
5. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a peres felek kapcsolatának megromlása, a közöttük álló viták, veszekedések, melyek a gyermekek jelenlétében történtek, a gyermekek fejlődését nem szolgálta. Az alperes azonban azon magatartásával, hogy a felperes tudta nélkül költözött el a négy gyermekkel az utolsó közösen használt ingatlanból és ezt követően nem biztosította a felperes részére a zavartalan kapcsolattartást sem az elvitel jogával, sem az elvitel joga és felügyelete nélkül, az együttműködési kötelezettség megsértését jelenti.
6. Az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal azt, hogy az alperes a gyermekek apai ragaszkodását saját sérelmeitől elválasztani nem képes, ami a nevelési alkalmasságát csökkenti.
7. Alperes a jogerős bírósági ideiglenes intézkedést tartalmazó végzésekben foglaltaknak több esetben sem tett eleget, arra hivatkozva, hogy a gyermekek megbetegedtek, illetve, hogy a gyermekek nem kívánnak a kapcsolattartásra elmenni a felperessel, a gyermekek betegségéről azonban előre nem tájékoztatta több alkalommal sem a felperest.
8. A törvényszék alperes terhére rótta fel azt is, hogy 2018-ban Pilisborosjenő helyett másutt kívánta felperesnek átadni a gyermekeket.
9. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a szülők közti életközösség megszűnte nem eredményezheti azt, hogy a gyermekek a különélő szülőtől elszakadjanak és a korábban fennálló érzelmi kötődésük megszűnjön.
10. A törvényszék a felperes gyermekbántalmazását nem látta igazoltnak, e tárgykörben hozzátette: a gyermekek kötődnek a felpereshez, a kapcsolattartásokat szeretik, várják.
11. A gyermekeket gondozó alperes köteles tiszteletben tartani a külön élő szülő és gyermekek közötti kapcsolattartás jogát és köteles annak elősegíteni annak fennmaradását, fenntartását.
12. Felelős a kapcsolattartás eredményes megvalósulásáért, köteles a gyermekeket a kapcsolattartásra felkészíteni.
13. A kapcsolattartás biztosítására vonatkozó felelősségét az ítélőképességük birtokában nem lévő gyermekekre nem háríthatja át, így alappal nem hivatkozhat arra, hogy gyermekek a kapcsolattartásra nem hajlandóak elmenni.
14. Az, hogy az alperes ténylegesen nem mutatott együttműködési szándékot a kapcsolattartások megvalósulása érdekében, alkalmatlanná teszi a szülői felügyeleti jog gyakorlására.
15. Az alperes kapcsolattartás tárgyában előterjesztett fellebbezéséből is az a következtetés vonható le, hogy az alperes a jövőben sem kívánja felperes részére azt a lehetőséget biztosítani, hogy a felperes a gyermek mindennapjait, tanulmányi előremenetelüket figyelemmel kísérje, rugalmatlan az együttműködés körében.

A másodfokú bíróság dr. Csernok-féle tanácsának precíz érvelései közül kiemeljük a szakértői vélemény tárgyában írtakat, különös tekintettel a lojalitás-konfliktus tárgyában előadottakra. S nem utolsó sorban: a Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.20.336/2020/21. sz. ítéletének 15-16-17. oldalán hosszasan és alaposan értékeli a felperesre tett alperesi kijelentéseket, vádakat, az állítólagos bántalmazásokat, ezeket összeveti a szakértői véleménnyel, a gyermekek elbeszéléseivel.

Az ítéletet mintaértékű, alapos tanulmányozása, alkalmazása javallott minden polgári ügyszakos, szülői felügyeleti jogvita tárgyában eljáró bíró számára!