Jogerős gyermekelhelyezés apánál kapcsolattartás akadályozása miatt – 341 napon át nem látta édesapa a gyermekét

Mintaértékű másodfokú ítéletet hozott 2020. november 24. napján a Budapest Környéki Törvényszék dr. Csernok Emília bíróasszony vezette tanácsa: édesanya 341 napon át nem biztosította édesapa számára a kapcsolattartást, a 12, 10, 9 és 7 éves gyermekeket – megváltoztatva a Budaörsi Járásbíróság ítéletét – a felperes édesapához helyezte a másodfokú bíróság.

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület – egyebekben nemtől függetlenül – üdvözli a Budapest Környéki Törvényszék példamutató döntését. A 18 oldalas jogerős ítéletet teljes egészében, az oldal alján letölthető formában közreadjuk, a verdiktből az alábbiakat emeljük ki.

Felperes-édesapa fellebbezése

  1. Felperes-édesapa a Budaörsi Járásbíróság ítélete elleni fellebbezésében többek közt azt emelte ki, hogy ez első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így a szakvélemény gyermeknevelési alkalmasságra vonatkozó megállapításait és a kapcsolattartást akadályozó alperesi magatartást nem megfelelő súllyal értékelte. Nem vonta mérlegelési körébe, hogy a gyámhatóság a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása és a kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentést tett alperessel szemben.
  2. A szakértői vélemény alapján az alperes gyermeknevelési képességét és alkalmasságát rontja, hogyha nem segíti elő a különélő szülővel történő kapcsolattartást.
  3. Alperes folyamatosan, sem a bíróság végzése, sem számos gyámhivatali határozat ellenére sem biztosította a kapcsolattartást. A gyermekek ellennevelő környezetben nevelkedtek. Felsorolta az alperest marasztaló gyámhivatali határozatokat és a 2018. decemberét követően meghiúsult kapcsolattartásokat.
  4. A legkisebb gyermekkel 341 napon át nem találkozott és az elsőfokú bíróság ítélete óta sem tud a gyermekekkel kapcsolatot tartani.
  5. Az alperes önkényesen, egyoldalú döntése alapján szakította ki a gyermekeket a megszokott élethelyzetükből, lakóhelyükről.
  6. Az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a gyermekek a kialakult helyzetet megszokták és tudomásul vették, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez szolgálja az érdeküket.
  7. A … utónevű gyermek úgy nyilatkozott, hogy szeretne hazaköltözni, … is szeretne vele lenni. Az alperes azon jogellenes, felróható magatartása, hogy egyoldalú döntésével vitte el a gyermekeket és azóta a kapcsolattartást akadályozza, a hátrányára értékelendő
  8. A kapcsolattartás tárgyában fellebbezését azzal indokolta, hogy az általa kért kapcsolattartási rend biztosítaná az alperes, mint különélő szülő részére, hogy közel azonos időt töltsön a gyermekekkel, mint ő.

Alperes-édesanya fellebbezése

  1. Alperes-édesanya fellebbezésében a kapcsolattartás terén a meglehetősen szűkösnek mondható, a Budaörsi Járásbíróság ideiglenes intézkedését kérte jóváhagyni, avagy szülőtársa számára páros héten szombatonként reggel 9 órától vasárnap délután 18 óráig gondolta volt biztosítani a folyamatos kapcsolattartást.
  2. A gyermektartásdíj tárgyában kérte a felperes-édesapa kötelezését gyermekenként havi 50 ezer Ft tartásdíj megfizetésére.
  3. Az ítélet indoklása tartalmazza a felperes bántalmazó magatartását, a gyermek felperes által történő elhanyagolását és azt, hogy a felperes karrierjét ő támogatta a családi feladatok megosztása révén.
  4. Édesanya szerint a édesapa részére biztosított széleskörű kapcsolattartás alatt, amennyiben a gyermekek betegek lennének, nem tudná megfelelően ellátni őket, minden alkalommal orvoshoz kellene vinni őket. A felperes-édesapa nem tudná megoldani a gyermekek ellátását.
  5. Az elsőfokú bíróság által biztosított kapcsolattartás a gyermekek beilleszkedését, baráti kapcsolatait is veszélyezteti. Jogok van a gyermekeknek, hogy az eddig megszokott életvitelüket éljék.
  6. A húsvétkor szabályzott kapcsolattartás megfosztaná őt az ünneptől, hiszen vasárnap reggeltől hétfő estig jogosította fel a bíróság minden évben a felperest a kapcsolattartásra.
  7. Az öt hét nyári időszakos kapcsolattartás azért nem megfelelő, mert korábban rendszeresem és esetenként jelenleg is bántalmazó apai kapcsolatban lévő gyermekek részére az nem lenne megfelelő.
  8. A felperes agresszív magatartást tanúsított, verbális és fizikai bántalmazás is érte, amit a rendelkezésre bocsátott hangfelvételek, látleletek, sms-üzenetek, de a tanúk vallomásai is alátámasztották. Elmenekülni kényszerült a családon belüli erőszakos magatartás miatt, amelynek pozitív hatásai a gyermekeknél megnyilvánultak a pedagógiai vélemények szerint. A felperes nem a gyermekekkel akar lenni, hanem rajta akar bosszút állni.

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság megállapításai

  1. A másodfokú bíróság kiegészítő bizonyítást folytatott le, melynek során a kapcsolattartás végrehajtása tárgyában keletkezett gyámhivatali és bírósági határozatokkal egészítette ki a tényállást, e határozatok az alperesre hátrányosak voltak.
  2. A felperesi fellebbezés megalapozottsága tekintetében a törvényszék figyelembe vette a PMKH Budakeszi Járási Hivatal kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása és kiskorú veszélyeztetése miatt, ismeretlen tettes elleni feljelentését, ennek folyományaként azt, hogy a PMRFK Budaörsi Rendőrkapitánysága vádemelési javaslattal élt édesanyával szemben a Budaörsi Járási Ügyészségen.
  3. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a kiegészített tényállásra tekintettel az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen állapította meg a tényállást, azonban tévedett, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján arra az álláspontra jutott, hogy a kiskorú gyermekek kedvezőbb testi, szellemi és erkölcsi fejlődése az alperesnél biztosítható kedvezőbben.
  4. A BKT hivatkozott a gyermekek jogairól szóló egyezmény 1990. évi LXIV. törvény 9. cikk 3. pontjára, mely szerint az egyezményben részes államok tiszteletben tartják a minkét szülőjétől vagy ezek egyikétől különélő gyermekeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével.
  5. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a peres felek kapcsolatának megromlása, a közöttük álló viták, veszekedések, melyek a gyermekek jelenlétében történtek, a gyermekek fejlődését nem szolgálta. Az alperes azonban azon magatartásával, hogy a felperes tudta nélkül költözött el a négy gyermekkel az utolsó közösen használt ingatlanból és ezt követően nem biztosította a felperes részére a zavartalan kapcsolattartást sem az elvitel jogával, sem az elvitel joga és felügyelete nélkül, az együttműködési kötelezettség megsértését jelenti.
  6. Az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal azt, hogy az alperes a gyermekek apai ragaszkodását saját sérelmeitől elválasztani nem képes, ami a nevelési alkalmasságát csökkenti.
  7. Alperes a jogerős bírósági ideiglenes intézkedést tartalmazó végzésekben foglaltaknak több esetben sem tett eleget, arra hivatkozva, hogy a gyermekek megbetegedtek, illetve, hogy a gyermekek nem kívánnak a kapcsolattartásra elmenni a felperessel, a gyermekek betegségéről azonban előre nem tájékoztatta több alkalommal sem a felperest.
  8. A törvényszék alperes terhére rótta fel azt is, hogy 2018-ban Pilisborosjenő helyett másutt kívánta felperesnek átadni a gyermekeket.
  9. A Budapest Környéki Törvényszék szerint a szülők közti életközösség megszűnte nem eredményezheti azt, hogy a gyermekek a különélő szülőtől elszakadjanak és a korábban fennálló érzelmi kötődésük megszűnjön.
  10. A törvényszék a felperes gyermekbántalmazását nem látta igazoltnak, e tárgykörben hozzátette: a gyermekek kötődnek a felpereshez, a kapcsolattartásokat szeretik, várják.
  11. A gyermekeket gondozó alperes köteles tiszteletben tartani a külön élő szülő és gyermekek közötti kapcsolattartás jogát és köteles annak elősegíteni annak fennmaradását, fenntartását.
  12. Felelős a kapcsolattartás eredményes megvalósulásáért, köteles a gyermekeket a kapcsolattartásra felkészíteni.
  13. A kapcsolattartás biztosítására vonatkozó felelősségét az ítélőképességük birtokában nem lévő gyermekekre nem háríthatja át, így alappal nem hivatkozhat arra, hogy gyermekek a kapcsolattartásra nem hajlandóak elmenni.
  14. Az, hogy az alperes ténylegesen nem mutatott együttműködési szándékot a kapcsolattartások megvalósulása érdekében, alkalmatlanná teszi a szülői felügyeleti jog gyakorlására.
  15. Az alperes kapcsolattartás tárgyában előterjesztett fellebbezéséből is az a következtetés vonható le, hogy az alperes a jövőben sem kívánja felperes részére azt a lehetőséget biztosítani, hogy a felperes a gyermek mindennapjait, tanulmányi előremenetelüket figyelemmel kísérje, rugalmatlan az együttműködés körében.

A másodfokú bíróság dr. Csernok-féle tanácsának precíz érvelései közül kiemeljük a szakértői vélemény tárgyában írtakat, különös tekintettel a lojalitás-konfliktus tárgyában előadottakra. S nem utolsó sorban: a Budapest Környéki Törvényszék 1.Pf.20.336/2020/21. sz. ítéletének 15-16-17. oldalán hosszasan és alaposan értékeli a felperesre tett alperesi kijelentéseket, vádakat, az állítólagos bántalmazásokat, ezeket összeveti a szakértői véleménnyel, a gyermekek elbeszéléseivel.

Az ítéletet mintaértékű, alapos tanulmányozása, alkalmazása javallott minden polgári ügyszakos, szülői felügyeleti jogvita tárgyában eljáró bíró számára!

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!