IV. Apatalálkozó összefoglaló

Osztott szülői felügyelet – még egyszer (és nem utoljára) terítéken

Apatalálkozó – negyedik alkalommal

Nem egyszerű a legutóbbi – szám szerint a IV. - Apatalálkozót összefoglalni. Akkora volt az érdeklődés, hogy négy órakor már nehezen lehetett megoldani, hogy senki ne üljön a másiknak háttal, ezt csak tetézte (abszolút jó értelemben) a véleményformálás és a vélemények megosztásának mértéke és minősége. Itt jegyezném meg, hogy a beszámoló nem teljes és nem is lehet az. A napirendi pontokat követve, de a lazán vagy szorosabban kapcsolódó kérdéseket is próbálta az egyesület vezetősége megválaszolni, ami érintette a pedofíliás vádakat, a vétkesség megállapításának megszűnését, a szakértők „állásait a különböző helyzetek magaslatán”, könyvajánlókat és még sorolhatnánk nagyon sokáig. Ezért: mindenképpen arra buzdítanánk mindazokat, akik még nem jártak az egyesület találkozóin, hogy gyűjtsék össze kérdéseiket és a következő alkalmak egyikére mindenképpen látogassanak el, akik pedig már jártak ilyen ülésen, továbbra is várt és elvárt vendégek.

A csütörtöki találkozón a legfontosabb témát az osztott szülői felügyelet magyarországi törvénybe foglalásának lehetősége jelentette. Előzetesen egy összefoglaló anyagot kell készíteni az egyesületnek ahhoz, hogy az osztott szülői felügyelet milyen előnyökkel járhat a gyermekek, a szülők és az állam relációjában. Jó hír azoknak, akik még nem olvasták a családvédelmi törvényt, hogy ebben már nem érzékelhető a szülők felelősségét érintően különbség, az anya és az apa egyenjogúságát deklarálja, így a „megkülönböztető” jogszabályok módosításához ezt már alapul lehet venni.

Sajnos itthoni példákat a bíróságok döntéseit figyelemmel kísérve még nem igazán lehet találni, illetve a közös megegyezésekben fordulnak elő szórványosan osztott felügyeleti megállapodások. Ugyanakkor a nemzetközi gyermekelhelyezéseknél, gyermekkel való kapcsolattartásoknál egyre elterjedtebb az osztott szülői felügyelet megítélése első körben, amivel vagy tudnak élni a szülők, vagy nem.

Vitát generált a megjelenteknél a szakértők be-, illetve kikapcsolása a folyamatok során, sokszor kerülnek saját bevallásuk alapján az apák hátrányos helyzetbe, ha a kijelölt ügyintéző, bíró nő. Ezeket az eseteket jegyzőkönyvek, határozatok, végzések is alátámasztják. A megjelentek abban egyetértettek, hogy ezt a hátrányos megkülönböztetésnek a lehetőségét is ki kellene ejteni, és helyére léphetne főszabályként az osztott gyermekelhelyezés.


Vivien rajza

Szlovákiában civil kezdeményezésre sikerült a gyermek elhelyezési gyakorlatot gyökeresen megváltoztatva törvénybe foglalni.

Felmerült, hogy vajon miért több az egy személyhez kötődő állandóság, mint a kettőhöz? Elfogadott tény, hogy a gyermek személyiségének is jót

tesz, ha több emberhez kötődik. De akkor miért nem jó – a bírósági perekből kihallva, a döntésekből kiolvasva -, ha az apához megy a gyermek, amennyiszer csak lehet? A kérdés egyelőre költői, de bíznak az egyesület vezetői és tagjai a közeli válaszban (illetve válasz helyett beérik a törvénymódosítással).

Javaslatként - a készülő anyaghoz – elhangzott egy kérdés: nem kellene-e a házassági bontóperek indításakor szétválasztani a gyermekelhelyezést és a válópert? Ezzel talán megoldódna (remélhetőleg meg is szűnne) a gyerekkel történő zsarolási lehetősége, továbbá gyors döntés születhetne – akár ideiglenes jelleggel is – a gyermekről, hiszen ő a család legfontosabb és legdrágább tagja (szemefénye, középpontja) … és tőle függetlenül jöhet a vita a vagyonról.

A bontóper és a gyermekelhelyezés különválasztása az ügyek egyszerűsítését is jelenthetné. A statisztikai adatok szerint a gyermekek 38 %-a ma már házasságon kívül születik, rájuk (és szüleikre) is gondolnia kellene a törvényalkotóknak.

Sok félreértés megelőzhető lenne, ha az intézményi hálózat biztos és objektív tájékoztató központként is működne mind személyes, mind virtuális ügyfélkezeléssel, sőt az sem lenne az ügyekre káros hatással, ha az első tárgyaláson a bíró tájékoztatná a feleket például a gyermek elhanyagolásáról, veszélyeztetéséről és ennek szankcióit is ismertetné.

Idealista irányba fordulva már az egész intézményrendszer átalakítása kezdett a társaság szeme előtt lebegni, de visszatérve a valós életbe újra a tanulmányhoz kötődő információk gyűjtése indult el:

Tehát a főszabály továbbra is az osztott szülői felügyelet elsődleges megítélése. Ha ez megtörténik, akkor ettől a pillanattól bizonyítható, ha egyik fél ki akarja zárni a másikat a közös gyermek életéből, aminek hatására ezt a lehetőséget elvesztheti. A szülői felügyelet elvesztése miatti bizonyítási teher természetesen azt a felet terhelné, amelyik a másikat ki akarja zárni. Ehhez a ponthoz érve elhangzott, hogy a Btk. módosítására is szükség lenne, mert a kizárásra törekvő szülőnek melegágyat jelenthet ez a hamis vádakhoz. Ezért kapcsolódott javaslatként ide, hogy a hamis vád büntetési tétele egyezzen meg a vádért kapható büntetéssel.

Az egyesület egyéni kutatásai alapján például Németországban és Szlovákiában egyenlő jogokkal rendelkeznek a szülők. Valószínűleg nálunk még az ’50-es évek gyakorlata maradt meg abban, hogy a gyerek nevelésére apa kevésbé alkalmas, ám ezzel sajnos eléggé kilógunk az európai országok soraiból.

A sikeres törvénymódosításhoz igen sok érvet kell felsorakoztatni a magyar és a nemzetközi igazságszolgáltatás területéről. Ilyenek lehetnek például: csökkennek a kapcsolattartási és a tartásdíj fizetési problémák, nem húzódnak el feleslegesen a perek, várhatóan még a válások száma is csökkenhet (nem tudnak eltávolodni a párok az osztott felügyelet működése esetén egymástól, így akár az újrakezdés is szóba jöhet … még a bírósági döntést megelőzően), ki lehetne iktatni a zsarolási potenciált a rendszerből. Nemzetgazdasági szinten is megtakarításhoz vezethet a törvénymódosítás, hiszen ügyszám és tárgyalási nap csökkenését is eredményezhetné, várhatóan a gyermekvédelmi intézményekben is csökkennének az ügyek, így a szakembereknek több idejük jutna egy-egy konkrét esetre, az esetek kielemzésére és továbbképzésekre.

A következő Apatalálkozó időpontja hamarosan felkerül a facebook-ra.

Budapest, 2015. április 10.

Készítette: Kálmán Zsuzsanna (a saját és Sajt Peti jegyzeteinek felhasználásával)

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!