Európai szinten sürgős reformokra van szükség

Európai szinten sürgős reformokra van szükség

"Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn kivéve, ha ez az érdekeivel ellentétes." - Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 24. cikk

A JELENLEGI HELYZET

Válást követően, még abban az esetben is, amikor mindkét szülő megtartja teljes szülői felelősségét, a jogerős bírósági végzés következtében az egyik szülő valójában kikerül a gyermek életéből. Ez a gyermek szükségleteire, a szülőnek a válást megelőző gondoskodására, illetve szülői alkalmasságára való tekintet nélkül egyaránt megtörténik. Olyan országokban, mint pl. Olaszország, Svájc, Románia, Portugália, Horvátország, Nagy-Britannia, Görögország, Spanyolország, Németország, Ausztria, Szlovákia és Csehország, - de Magyarország is (a szerk.) - a gyermek minimális időkeretet kap ahhoz, hogy a különélő szülővel kapcsolatban maradhasson és az gondoskodhasson róla.

Attól függően, hogy a gyermek a fent felsorolt országok valamelyikében született, vagy épp egy olyan államban, mint Svédország vagy Belgium1, a számára kijáró bírósági bánásmódban igen nagy különbség mutatkozik. Az felsorolt országokban egy teljesen elavult jogszabályrendszer van érvényben és meglehetősen hosszú évekig húzódik a gyermekelhelyezés megreformálását célzó új törvények hatályba léptetése2. Jóllehet az uniós szabályozás tiltja az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését, a valóságban azonban az európai gyermekek jelentős hányada diszkriminációt kénytelen elszenvedni abból a szempontból, hogy történetesen hol született és hol él. Annak jegyében, hogy az országok bírái tudják, hogy „mi a gyermek mindenek felett álló érdeke”, a bírósági végzések teljes mértékben megsértik az alábbi pontokat:

  • az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét.3 A garantált jog ellenére az államok brutálisan beavatkoznak a (gyakran törvényerejű szülői felügyeleti joggal bíró) szülő és a gyermek kapcsolatába.
  • az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikk (3. paragrafusát).4 A leszögezett jog ellenére a bírósági végzések a legtöbb gyermek számára csak nagyon kevés időt és lehetőséget adnak arra, hogy a különélő szülővel és a tágabban értelmezett család másik felével elmélyült kapcsolatot tarthasson fenn.
  • az ENSZ gyermekjogi egyezményének 9. és 18. cikkét.5 A leszögezett jog ellenére az államok, gyermekek millióit jogtalanul, akaratukkal ellentétesen választják el az őket szerető szüleiktől, aktívan bojkottálva azon szülők felügyeleti jogát, akik a válást megelőzően teljes mértékben bizonyították az arra való alkalmasságukat.
  • a Szülői felelősségre vonatkozó Európai Családjog 3:20 alapelvét.6 Bár az Európában széleskörűen elfogadott nézet szerint ez a legjobb gyakorlat, a nemzeti törvényhozások mégis csak nagyon lassan fogadják el ezeket az elveket.
  • a Gyermeki kapcsolattartásra vonatkozó Egyezmény 4. cikkét. Jóllehet 10 év állt rendelkezésre, ezt a jogszabályt a legtöbb állam mind a mai napig nem ratifikálta. Sőt mi több, ratifikáló államok, bírók a cikkelyt teljesen tévesen értelmezik. Értelmezésükben a gyermek-szülő kapcsolattartását tekintve minden második vagy harmadik hét bőven elegendő.

Az itt felsorolt egyezményeknek elsőbbséget kellene élvezniük a nemzeti jogalkotásban. Ezzel szemben a legtöbb állam ezekről egyszerűen nem vesz tudomást, vagy figyelmen kívül hagyja a társadalomtudományi kutatások7 bőséges tárházát, amik azt bizonyítják, hogy a mindkét szülővel fenntartott rendszeres, gyakori és elmélyült kapcsolat a gyermek javát szolgálja. Sajnálatos módon a társadalomtudományi kutatások nem jutnak el sem a nemzeti politikai döntéshozók, sem pedig az európai bírák füléig.

Ennek eredményeképpen a gyermekek döntő többsége8 csupán minden második vagy harmadik hétvégén tarthat kapcsolatot a különélő szülővel. Az országok többségében a „bevett láthatási/kapcsolattartási gyakorlat” nem jelent többet, mint havi két alkalmat a különélő szülő és gyermek együttlétére (gyakran az ottalvás joga nélkül). Ez olyan lelki törést és bántalmazást jelent, amire a gyermekek nem szolgáltak rá. A gyakoriságot illetően a gyermeknek lényegében véve kevesebb „láthatási joga” van, mint amit a törvény például az Egyesült Királyságban9 vagy Európa számos országában az előzetes letartóztatásban lévő foglyok számára garantál. Ez a láthatási rend gyakorlatilag elpusztítja a gyermek és a különélő szülő közötti érzelmi kapcsolatot, nincs tekintettel a szülő felügyeleti jogára és kötelességére, és teljes mértékben mellőzi a tudományos bizonyítékait annak, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti kötelék rendkívül törékeny. A gyermek és a különélő szülő közötti érzelmi kapcsolat megtörése elkerülhetetlenül a szülői felelősségvállalás lanyhulásához és a gyermek elidegenedéséhez vezet. Becslésünk szerint három évvel a válás után az „elvált szülők gyermekei”-nek mintegy 40%-a csupán évente néhány alkalommal, vagy egyáltalán nem látja a különélő szülőt.10

MIT LEHET TENNI

A Colibri Szövetség (Európai Platform a Váltott Elhelyezésért, a Közös Szülői Felügyeletért és a Gyermekkorért) felhívja az európai jogalkotókat, hogy a kérdést vizsgáló tanulmányok által felmutatott egyértelmű bizonyítékok fényében igyekezzenek befolyásolni a nemzeti törvényhozásokat. Az Európai Bizottság illetékesei szerint ők nem avatkozhatnak be a nemzeti családjogi szabályozásokba.11 Márpedig, ahogy azt több tanulmány is igazolta, a gyermekfelügyeleti, gyermek-elhelyezési rendelkezések jelentősen kihatnak a gyermek jólétére és egészségére.12 Az Európai Unió nemcsak rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal és hatáskörökkel, de kötelessége is, hogy megtegye a gyermekek egészségének javítására, előmozdítására és védelmezésére szolgáló lépéseket13. Ebből következik, hogy amennyiben van politikai “akarat”, akkor az Európai Bizottság és az Európai Parlament rendelkezik azzal a joggal és azokkal a szükséges eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a több millió európai gyermek jólétének javítását, és a közegészségügyi rendszer kiadásainak csökkentését.

Ennek okán kérjük az európai uniós politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket és szólítsák fel az Európai Unió tagállamait, egyrészt az érintett gyermekek egészségének védelmére, másrészt a fentebb felsorolt egyezmények ratifikálására és tiszteletben tartására. Az ilyen intézkedések több millió európai gyermek jólétét javíthatják. Jelen pillanatban ezek költsége elenyésző lenne az egyes társadalmak számára, ellenben rendkívül jelentős jövőbeni kihatással bírnának. Lehetőség arra, hogy gyermekeink teljes és érzelmileg kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.

AMI SEGíTI A TÁRSADALMAT

Bizonyított tény,14 hogy azoknál a gyermekeknél, akik mindkét szülő gondoskodó részvételét megtapasztalták, kevesebb érzelmi15 és bűnözési probléma merül fel, kisebb az alkohol, a kábítószerek és a dohányfogyasztás kockázata, kevesebb a fiatalkori terhességek száma, alacsonyabb a megfélemlítés (“bullying”) és az áldozattá válás kockázata, kevesebb az öngyilkosság és a depresszió, valamint ritkábbak az alacsony önbecsüléssel összefüggő problémák.16 Az OECD-statisztikák azt mutatják, hogy amennyiben mindkét szülő dolgozik, a gyermekszegénységi faktor harmadával csökken.17 Ezek olyan kérdések, amelyek kétséget kizáróan egyeznek az Európai Unió célkitűzéseivel.

A tanulmányok azt is bizonyították, hogy a fizikai jelenlétet garantáló közös szülői felügyelet (vagy az ésszerű kapcsolattartás) nem csupán a gyermek és a különélő szülő számára előnyös, hanem – és ezt nagyon fontos kihangsúlyozni – magának a nevelő szülőnek is javára válik.18 Az is bizonyított tény, hogy a gyermek egyedül való nevelése hatalmas terhet ró az egyedül gondoskodó szülőnek (munkaterhelés, pénzügyi problémák és stressz), ami viszont negatív formában a gyermekre is kihat.

A mediáció, valamint a közös szülői felügyeletet és kapcsolattartást biztosító egyértelmű jogszabályok együttes stratégiai használata (lásd Svédország,19 vagy Belgium, illetve Ausztrália példáját) korrelál a bírósági fázisba kerülő ügyek csökkenésével. Ez szintén csökkentheti az állami kiadásokat, és a fennmaradó bírósági esetekben javíthatja a bírósági végzések gyorsaságát és minőségét.

KÖVETKEZTETÉS

Megítélésünk szerint, az EU vezetőinek kötelessége - és minden kétséget kizáróan hatalmukban is áll -, hogy sürgessék a szükséges reformokat és annak megfelelő sebességgel történő keresztülvitelét. A civil szervezeteket tömörítő Colibri Szövetség készen áll az Uniós döntéshozók megsegítésére és a szükséges tudományos tények rendelkezésre bocsájtására.

Colibri ‒ Európai Platform a Váltott Elhelyezésért, a Közös Szülői Felügyeletért és a Gyermekkorért
www.childefenders.com

Colibri Manifesto letöltése angol nyelven

Fordította:
Jakab Attila

Lektorálta:
Dr. Kalmár-Nagy Tamás

Hivatkozások:

1 Vittorio Vezzetti (2013), European children and the divorce of their parents study, http://goo.gl/I31TNJ.
2 The Convention on Contact concerning Children opened for signatures in 2003. In 10 years it was ratified by only six European states, mostly non EU members. Details on ratification status you find here: http://goo.gl/cwknDi.
3 Lásd: http://www.unicef.org/crc/files/Rights_overview.pdf
4 Lásd: http://www.europarl.europa.eu/charter/pdf/text_en.pdf
5 Lásd: http://www.unicef.org/crc/files/Rights_overview.pdf
6 Lásd: http://ceflonline.net/wp-content/uploads/Principles-PR-English.pdf
7 Néhány, a kérdésre vonatkozó tanulmány:
• Richard A. Warshak (2014), Social Science and Parenting Plans for Young Children, http://goo.gl/0rbola.
• Linda Nielsen (2013), Shared Residential Custody: Review of the Research, http://goo.gl/ZqqR6U and http://goo.gl/cEuPkd.
• Sünderhauf Hildegund (2013), Wechselmodell, Psychologie - Recht - Praxis, Wiesbaden, 920 old.; angol nyelvű összefoglaló: http://goo.gl/Po7uz7.
• Edward Kruk (2012), Arguments for an Equal Parental Responsibility Presumption in Contested Child Custody, http://goo.gl/C3rwCP. A közös szülői felügyeletre vonatkozóan lásd bővebben Edward Kruk tanulmányát in Psychology Today.
• Thoroddur Bjarnason (2012), Life Satisfaction Among Children in Different Family Structures: A Comparative - Study of 36 Western Societies, http://goo.gl/srWx60.
• Vittorio Vezzetti (2012), Joint Custody: The Interest Of The Child In Different Family Structures, http://goo.gl/7Rj0RA.
• Linda Nielsen (2010), Shared Parenting: A Review Of The Supporting Research, http://goo.gl/xO50kL.
• Joan B. Kelly (2007), Children’s Living Arrangements Following Separation and Divorce: Insights From Empirical and Clinical Research, http://goo.gl/RDJlhb.
• Joan B. Kelly (2005), Developing Beneficial Parental Plans, http://goo.gl/x2pwbf.
• Bruno Raschetti (2005), Rapport Bien-fondé de la résidence alternée pour les enfants dont les parents sont séparés, http://goo.gl/FpZvbT (francia nyelven).
• Robert Bauserman (2002), Child Adjustment in Joint-Custody vs. Sole-Custody Arrangements: A Meta-Analytic Review, http://goo.gl/slz7ws.
• William V. Fabricius & Jeffrey Hal (2000), Young Adults’ Perspectives On Divorce Living Arrangements, http://goo.gl/LZ7vV5.
• Edward Kruk (1991), Discontinuity Between Pre- and Post-Divorce Father-Child Relationships: New Evidence Regarding Paternal Disengagement, http://goo.gl/rou1vq.
Lásd még:
• Edward Kruk (2013), The Equal Parent Presumption: Social Justice in the Legal Determination of Parenting After Divorce, http://goo.gl/qNdJ14.
• Ben Sneiders (2013), Fewer sparks in shared-care relationships, http://goo.gl/l3hBpG (newspaper-article on research by academics at the Australian National University).
• Linda Nielsen (2011), Divorced Fathers and Their Daughters: A Review of Recent Research, http://goo.gl/Lic3e2.
8 Ez elsősorban azokat a gyermekeket érinti, akiknek a szülei nem kötöttek kapcsolattartási megállapodást.
9 Lásd pl. http://goo.gl/U30Q9O vagy http://goo.gl/VEFVsr.
10 A válást követő két éven belül a gyermekek mintegy 50%-a elveszíti a kapcsolatot az egyik szülővel (Tazi-Preve Miriam Irene és mások. (2007), Väter im Abseits, Wiesbaden, 120. old., 157. kk. és 257. kk.).
11 Reding asszonynak a Bizottság nevében adott válaszát az E-000713/2013 dokumentumban megfogalmazott kérdésre lásd itt: http://goo.gl/JdBL0l: A váltott/osztott elhelyezés meghatározása alapvetően a családjog része. Mint ilyen, nem tartozik az EU hatáskörébe, hanem továbbra is kizárólag a tagállamok illetékesek ebben. Ez magyarázza azt, hogy miért különböznek az egyes nemzeti rendszerek mind a váltott/osztott elhelyezés meghatározását, mind pedig annak gyakorlatát illetően.
12 Hildegund Sünderhauf szerint az egyik szülővel való kapcsolat elvesztése egyike a legrombolóbb stresszoroknak, amely a szülei válását követően a gyermeket sújtja (Sünderhauf Hildegund (2013), Wechselmodell, Psychologie - Recht - Praxis, Wiesbaden, 239. old.).
13 Az Európai Unióról szóló szerződés 4. és 6. cikkek, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012M/TXT...
14 „Absztrakt: „Az osztott/váltott elhelyezésnek örvendő gyermekek a szubjektív jól-lét, a családi élet és a társas kapcsolatok terén sokkal pozitívabb eredményeket tapasztalnak meg, mint azok a gyermekek, akik többnyire vagy kizárólag csak az egyik szülővel élnek.”‒ Malin Bergström, http://goo.gl/R4NhaJ
15 Lásd a 7. hivatkozást.
16 Bergström Carlsund szerint, ahogy az Nielsen (2011) összefoglalójában olvasható: „…az osztott szülői felügyeletben élő gyermekek sokkal egészségesebbek, mint a bevett megoldások szerint élő gyermekek”.
17 OECD (2011), Többet tenni a családokért: http://www.oecd.org/social/soc/doingbetterforfamilies.htm: 1. fejezet: http://www.oecd.org/els/family/47701118.pdf.
18 Roland Proksch, Gemeinsames Sorgerecht, Ergebnisse der ersten repräsentativen Studie über Scheidungseltern und Scheidungskinder in Deutschland, http://goo.gl/InRk81 és http://goo.gl/YFwIWt.
19 Anna Singer, http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1142789

Csatolt fájlok: 

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!