Apák az Igazságért Kh. Egyesület

- az Ai. kérdőív tanulságai -

Kérdőívvel fordult tagságához az Apák az Igazságért Egyesület. Ezzel a módszerrel keresett választ arra, hogy melyek tekinthetők a családjog jelenleg legproblémásabb területeinek, valamint arra is, hogy a szervezet milyen segítséget tudhat nyújtani a tagjai számára.

Viszonylag fiatal társadalmi szervezetről lévén szó – bírósági bejegyzése is csak pár hónapos –, ismertsége jellemzően a Facebook nyilvánosságában terjed. Közösségi oldalának máris nem csekély, 2600 követője jelzi viszont, hogy az Egyesület által képviselt ügyek társadalmi támogatottsága, haszna igen jelentős. A kérdőívre adott válaszok alapján megerősíthető: az Ai. tagok 71% -a Facebookon keresztül talált rá a szervezetre, de az a bő 18%-nyi ismerős, családtag, aki a későbbi követők számára ajánlotta az egyesületet, zömmel szintén itt tett szert információkra. Ez kedvező fejlemény, de természetesen ugyanennek hátulütője is van: az Apák az Igazságért Egyesület társadalmi súlyához, feladatának fontosságához képest alulreprezentált más médiában: egyelőre jelentősen nem figyeltek fel rá a lapok, tévéműsorok, rádiószerkesztők. Ami talán azzal is magyarázható, hogy a nagy port felverő kereskedelmi csatornák nézőtáborának túlnyomó részét a női közönség alkotja. Ők az itt hirdető, milliárdokat költő cégek elsődleges célcsoportja, s ilyen környezetben egyelőre kisebb fogékonyság érzékelhető az apák nézőpontja iránt.

Hiába tehát, hogy az országos média szempontjából meghatározó Budapest (29%) és térsége (18%) egyértelműen felülreprezentált a tagság, az érdeklődők soraiban (ahogyan az általános szórtsághoz képest pld. az Ai. Egyesület B.A.Z. megyei aktivitása (18%) is kimagasló), megállapítható, hogy a médiában való megjelenésnek nem fizikai, hanem szemléleti akadályai vannak.

Az Ai. iránt érdeklődők túlnyomó többsége (58%) a gyermekekkel való kapcsolattartás nehézségei, akadályoztatásai miatt fordult a szervezet felé. Fontos kiemelni, hogy a gyermektartásdíj körüli viták kérdése csak a negyedik a hat kiemelt kérdés közül, s mindössze 13%-ot érint. Ez máris cáfolja azt az apákkal szembeni közhelyes vádat, hogy az ilyen konfliktusokban mindenekelőtt a tartásdíj fizetés megtagadása motiválná őket. Jellemző, hogy ennél fontosabb a kapcsolattartások akadályozásából következő személyiségi jogsértések (19%) ügye, de ott vannak az egyre gyakoribb jogtalan külföldre vitellel kapcsolatos kapcsolattartási anomáliák és a válás általános kérdései is. Az Ai. számára ennek tanulsága az, hogy tagsága számára sokkal egyértelműbb, könnyen kezelhető tanácsadási csomagot kell összeállítania annak érdekében, hogy a családjogi bíróságokon – már csak a bíróságok aránytalan nemi összetételének okán is – jelentős hátrányban lévő apák hatékonyabban tudják képviselni gyermekeik és a maguk érdekeit.

Legsúlyosabb – s a fennálló gyermekvédelmi, családjogi intézményrendszerrel szemben vádiratként felérő tanulság –, hogy a kérdőív válaszadóinak 19%-a öt évnél hosszabb ideje (16,5%-a 3-5 év közötti időtartamban, 37%-a pedig minimum 1-3 éve) bolyong a jogszolgáltatás útvesztőiben. Ebben a felnőttet, gyermeket egyaránt rendkívül megpróbáló, sokszor a szülők közötti konfliktust háborúvá kiélező, a vitákat minimum tartósító állapot a gyermekkor jelentős időszakára kiterjed, a hatóságok határozatképtelensége és önelvű bürokráciája miatt.

Ezekben a nehéz években – jól látható – az Egyesület segítségét igénylők jelentős része sajnos az ügyvédek munkájának hatékonyságára sem igazán számíthatott: hiába fordult ugyanis 70%-uk ügyvédhez, azt követően kifogyva a pénzből vagy elégedetlenül megválva a jogászi segítségtől 52%-uk végül az internethez fordult.

Jó hír viszont, hogy a válaszadók negyedének nem volt dolga a gyámhivatallal, amit mindazok, akiket rossz sorsa e (megint csak szinte kizárólag nőket alkalmazó) szervezettel összehozott, még egyharmaduk ügyvédi részvétele mellett sem tudott érdemi együttműködésre fordítani: jellemző tapasztalat, hogy a jogvégzett ügyvéd és a gyámügyi munkatárs „nem egy nyelvet” beszél.

A meglehetősen nehezített hatósági, állami jogszolgáltatási körülmények között a többségében gyermekeik láthatásáért, apai feladataik ellátásának jogáért küzdő apák zöme (46%) olyan szervezetre tart igényt, amely gyakorlati segítséget nyújt számára, és a végtelenségig elhúzódó folyamatok során jogsegély szolgálati szerepet tölt be. Ebben az igényben sajnos jelentős mértékben az mutatkozik meg, hogy az ügyek bürokratikus elhúzódása, valamint a rendszerelvűen hatékonytalanná tett klasszikus jogi képviselet ellehetetlenülése miatt a klasszikus ügyvédi képviseletbe vetett bizalom megrendült. A kérdőívet kitöltők jelentős hányada (40%) a későbbiekben is (az Ai. alkalmi segítségével élve) maga kíván célt érni a gyámügyi labirintusban, ugyanakkor bő 27% konkrét segítséget igényel a személyiségjogi perek kapcsán.

Az Apák az Igazságért Egyesület feladata tehát a tagság most felmért igényeinek figyelembe vétele mellett olyan adatbázis fenntartása, amely széles rálátást biztosíthat a hazai jogszolgáltatás működésére, tendenciáira, valamint segítséget nyújthat a későbbi vitás helyzetekben. Ugyanakkor feladata lehet valamiféle jogsegély szolgáltatás kiépítése is, amely ha ugyan nem ígérhet biztos sikert, de a válóperek, gyermekelhelyezési vagy személyiségjogi perek, külföldre szöktetéses ügyek hagyományos jogi kezelése mellet, egyes esetekben azokat kiegészítve mégiscsak komoly tudással, hatékony jogi eszközökkel vértezheti fel az Egyesület tagjait.

B.I.A.
Sz. L.

2016. március 04.