A külön élő szülő, gyermekével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogának érvényesítése
Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
Dr. Vízkelety Mariann
Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár
részére
TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI KÉRELEM
A KÜLÖN ÉLŐ SZÜLŐT GYERMEKÉVEL KAPCSOLATBAN MEGILLETŐ TÁJÉKOZTATÁSHOZ FŰZŐDŐ JOGÁNAK ÉRVÉNYESÍTÉSE
Apák az Igazságért Egyesület
A gyermeknek apa kell, a saját édesapja!
2016. február 23.
1055 Budapest,
Kossuth Lajos tér 2-4.
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Az Apák az Igazságért Egyesület, mint jogi személy igen friss szervezet ugyanakkor, mint közösség közel kétéves múltra tekint vissza. Közösségünk tevékenységét mintegy 2500 - többségében gyermekétől külön élő - szülő követi nyomon: elsősorban férfiak (apák), de számos nő (anya és nagymama) is, akik egyetértenek alapelveinkkel. Céljaink közé tartozik a szülők effektív egyenlősége, a gyermekeiktől külön élő szülők szerepének magasabb elismerése, a gyermeknevelésében való teljesebb részvételük elérése.
Az Apák az Igazságért Egyesület nevében ezúton kérelmet terjesztek elő a külön élő szülőket megillető tájékoztatáshoz fűződő jog tárgyában azzal, hogy szíveskedjék a Tisztelt Minisztérium Egyesületünk részére - annak közérdeket is képviselő tevékenységére tekintettel - hivatalos állásfoglalást adni arról, hogy a külön élő szülő hol és miképpen érvényesítheti hatékonyan a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogát.
A Ptk. 4:174. § deklarálja a különélő szülő arra vonatkozó jogát, hogy a gyermekéről a gondozó szülőtől tájékoztatást kapjon. A gondozó szülő számára a törvény e tárgykörben kötelezettséget ír elő.
Az elvált szülők között gyakori vita tárgya akár peren kívül, akár perben, hogy a külön élő szülő fenti jogosultságát miként tudja érvényesíteni, amennyiben a gondozó szülő tájékoztatási kötelezettségének önként nem tesz eleget, azaz részben vagy egészben elzárkózik a kötelező együttműködés elől, illetve a külön élő szülő tájékoztatásától összes vagy valamely, a gyermeket érintő (lényeges) kérdésben.
A Ptk. 1:6. § szerint bírói útra tartozik a Polgári Törvénykönyvben foglalt jogok érvényesítése. Álláspontunk szerint a bírói út jelen jogosultság érvényre juttatásában akadályt jelent, mivel köztudomású, hogy a bírói út lassú, néha már az első kitűzött tárgyalás is késő ahhoz, hogy a szülőt megillető információ megfelelő időtartam alatt a szülő birtokába kerüljön. Mindezek mellett amennyiben a bíróság külön eljárásban hozott döntésében elrendeli a gyermeket gondozó szülő tájékoztatási kötelezettségét, a határozat végrehajtásának az időtartama is hosszabb folyamat, tehát nincs lehetősége a külön élő szülőnek arra, hogy ésszerű időn belül tudomást szerezzen gyermekét érintő kérdéseket illetően.
Hogyan, és milyen úton érvényesítheti a külön élő szülő a Ptk. 4:174. §-ban rögzített jogát?
Tagjaink és a hozzánk forduló külön élő szülők problémáit látva a legtöbb esetben az egészségügyi tájékoztatással van gond, valamint a gyermek iskolai előmenetelével (ideértve az iskolaválasztást, iskolaváltás, pályaválasztást), illetve az iskolai kereteken kívüli egyéb, pl. sport-tevékenységről adott információ is elégtelen.
I.1. Az iskolai előmeneteléről a külön élő szülőt megilleti a tájékoztatás magától az intézménytől, (ld. nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 72. § (5) bekezdésének rendelkezései, melyek nem nevesítik külön a törvényes képviselőt és a szülőt, tehát a szülői minőség az, ami a tájékoztatásra feljogosítja a gyermekétől külön élő szülőt. Ennek megtagadása, akadályoztatása a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (2) bekezdésé a) pontjába is ütközhet). Ennek ellenére rengeteg iskola van, mely a szülő tájékoztatását megtagadja, az óvodákról nem is beszélve; ott hamarabb kimutatható a külön élő szülő hátrányos megkülönböztetése e téren.
Kérjük a Tisztelt Minisztérium állásfoglalását, hova fordulhat a külön élő szülő abban az esetben, ha mégis megtagadja az intézmény az őt megillető tájékoztatást?
I.2. A Köznevelési törvénnyel ellentétben, az egészségügyi tájékozódáshoz a külön élő szülőnek nincs lehetősége, amennyiben a gyermeket gondozó szülő ezt megtagadja.
Kérjük a Tisztelt Minisztériumot, hogy Egyesületünk számára nyújtson tájékoztatást arról, hogy mit tehet a külön élő szülő azért, hogy az őt megillető tájékoztatást időben megkapja, illetve milyen opcionálisan, illetve kötelező jelleggel használatos eszközök állnak a hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek a külön élő szülő gyermekkel kapcsolatos tájékozódáshoz fűződő jogának.
A szülők közötti viták a gondozó szülő joggal való visszaélései okán rendszeresek. Többször előfordul, hogy a gondozó szülő a külön élő szülő tudta (és így értelemszerűen beleegyezése) nélkül átíratja a kk. gyermeket más köznevelési intézménybe, (iskolába, óvodába). Nyilvánvaló, hogy ennek megengedhetőségében közrejátszik a köznevelési intézmény “tudatlansága” is, jóllehet a gyermek beíratásához mindkét szülő aláírása, beleegyezése szükséges.
Hova fordulhat, és milyen fórumon, hatóságnál kérheti a külön élő szülő ennek a jogsértésnek az orvosolását, szankcióját, valamint akár az eredeti állapot visszaállítását?
A kiskorú gyermek okmányai terén szintén nem egyértelműek a külön élő szülőt terhelő kötelezettségek, valamint az őt megillető jogok gyakorlása. Tudomásunk szerint útlevél, személyi igazolvány, valamint lakcímkártya kiállításához szükséges mindkét szülő aláírása, beleegyezése.
Kérjük a Tisztelt Minisztérium állásfoglalását, hogy hova fordulhat a külön élő szülő a jogai érvényesítése céljából, amennyiben a gondozó szülő nem tájékoztatja őt és önkényesen dönt a fenti okmányok kiállításáról, netán a kiállító szerv helyt is ad kérelmének?
Budapest, 2016. február 23.
Tisztelettel:
Szaniszló Csaba
elnök
Apák az Igazságért Egyesület
Válasz levél:
