A gyermek iratai nélkül nem zavartalan a kapcsolattartás
Jelentős döntés született a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, kapcsolattartás végrehajtásában.
Nagyon sok különélő szülő visszatérő problémája, hogy kapcsolattartásra nem kapja meg szülőtársától a gyermek személyes iratait, bérletét, házi feladatát vagy a csomagból éppen az évszaknak, időjárásnak megfelelő ruházat hiányzik. Jóhiszemű gondozó szülőnek persze eszébe sem jutna kinőtt vagy túlméretes ruhát bekészíteni, hiszen ezzel első sorban a gyermeket hozza megalázó helyzetbe.
Ráadásként sokszor hivatkozik a kapcsolattartásra kötelezett arra, hogy ő ezen tárgyak átadására nem kötelezhető, mert a szabályozást tartalmazó határozat ezeket nem említi, azonban ez tévedés. Erre az érvre ma még a jellemző gyámhatósági gyakorlat sajnos bólogatva asszisztál a jogosult szülő további bosszantásához, ami az iratok, tankönyvek, ruházat át nem adását illeti. Tagjaink és gyermekeik jogos érdekeinek védelmében megindított végrehajtási eljárásokban látjuk, hogy a hatósági dolgozók számos esetben nem látnak tovább a szabályozás szűk értelmezésének korlátain és ezzel - akár akaratlanul - a zavartalan kapcsolattartást nem biztosító szülő pártját fogják. Nem csak Szolnokon, hanem Miskolcon, Tiszavasváriban és Nyíregyházán keletkezett és előttünk ismert gyámhatósági döntések bizonyítják ezt. Az is igaz, hogy egyes ügyintézők nyíltan vállalják azon véleményüket, mely szerint a különélő szülő "zaklatja" a másikat [és őket - sic!] az utazási bérlet és a ruházat miatti eljárások megindításával. Azaz ha utazni akarnak és nem kapja meg a bérletet, vegyen a gyermeknek jegyet, illetve ruhát, ha amíg nála van, szeretne minden nap másikat ráadni. Természetesen jóérzésű embernek ilyenkor elkerekedik a szeme és abban bízik, hogy ezek az emberek nem szülők vagy ha mégis, legalább hátha nem váltak el...
Mint az köztudott, a kapcsolattartással összefüggő szabályozást a bíróság, illetve a gyámhatóság foglalja közokiratba, míg annak végrehajtása a gyámhatóság kizárólagos feladata. A Ptk. 4:178. § (1) értelmében a gyermeknek és a különélő szülőnek joga van hozzá, hogy a kapcsolattartás zavartalanul valósuljon meg. Amennyiben a szabályozás szerinti kapcsolattartás a jogosult [különélő] szülő önhibáján kívüli okból elmarad, félbeszakad vagy nem zavartalanul valósul meg, az illetékes Járási Hivatal gyámhatóságától 30 napon belül a Gyer. 33. § szerinti végrehajtási eljárás lefolytatása kérhető. Természetesen nem javasoljuk az első adandó alkalommal a gyámhatósághoz szaladni, ha viszont szülőtársunkkal többszöri kísérlet után sem sikerül közös nevezőre jutni a zavartalanságot illetve illetően, akkor szükséges lehet a hivatal bevonása. A gyámhatóságnak számos lehetősége van arra, hogy a kerékkötő szülőt jobb belátásra bírja - legismertebb eszköze a bírság kiszabása, melynek összege 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet.
Itt válik lényegessé az egységes és helyes joggyakorlat hiányának problémája, hiszen egymáshoz hasonló ügyekben nem születhetnek jelentősen eltérő hatósági döntések, mivel az a jogbiztonságot és a hatóságokba vetett közbizalmat veszélyezteti. A tisztességes és pártatlan eljárás törvényi kötelmének ugyancsak meg kell feleljen valamennyi hatósági eljárás, amely az említett kiegyensúlyozatlan helyzetben eleve nem teljesülhet.
A felettes jogalkalmazó szervek bevonása esetében rendszeresen kapunk olyan, jogilag egyébként nem kifogásolható tájékoztatást, melynek utolsó bekezdése szerint az a szervek részére kötelező erővel nem bír, hiszen "csak" szakmai vélemény, miközben az azzal szembemenő hatóságokat a lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásokban mégis azok betartására kötelezik. A helyes joggyakorlat kialakítása érdekében ezért is szükséges a II. fokon jogerőre emelkedő, hibás döntéseket a közigazgatási bíróság elé vinni. Az ott született végzés ugyanis kötelező erővel bír minden gyámhatóság számára, a már említett jogbiztonság és a közbizalom érdekében.
Dr. Elek László bíró tanácsa az anonimizált és a cikk végén letölthető, hiánypótló végzésben a szülői tájékoztatást is érintve kifejti:
"A bíróság kapcsolattartást érintő szabályozása azonban nem is terjedhet ki a gyermekek eltérő életkori sajátosságaiból fakadó részletes, az egyes kapcsolattartások gyakorlásához fűződő részletszabályok és magatartások legapróbb elemeire, az abban nem szabályozott körben a Ptk., a Gyvt. és a Gyer. egymással összhangban történő alkalmazása nyújt eligazodást a felek között felmerült vitás kérdésekben. A kapcsolattartás végrehajtása így nem kizárólag az időbeliséggel összefüggő, bírósági ítélettel szabályozott kérdésekre korlátozódik. A szülő és a gyermekek közötti kapcsolattartás joga sokkal szélesebb körű, mint azon szabályok köre, melyek az elvitel jogának gyakorlásával összefüggésben az átvétel időpontját és helyét részletezik. (...) A kapcsolattartás azáltal, hogy az előírt időintervallumban a gyermek és a szülő között létrejött még nem feltétlenül jelenti annak zavartalanságát."
Tisztelettel kérünk tehát minden érintettet arra, hogy ha elkerülhető, ne menjen bele értelmetlen vitákba se a másik szülővel, se a gyámhatóság munkatársaival, hanem érvként használja azokat az érdemi döntéseket, melyekhez az Egyesület tagjai könnyen hozzáférhetnek. A továbbiakban is igyekszünk minél több, ehhez hasonló iratot közzétenni azzal a céllal, hogy a szülők közötti nézeteltéréseket megelőzhessük, a hatósági eljárásokat pedig egységesíthessük.
Tekintettel arra, hogy számos gyámhatóságon szentelnek megtisztelő és értő figyelmet honlapunkon közreadott információknak, ezúton is kérjük szíves közreműködésüket a fenti helyzethez hasonló gondozó szülői magatartás mielőbbi és hatékony megfékezésében.
Szerző: [MP.]
Kapcsolódó cikkek:
www.apakazigazsagert.org/cikk/a-gyamhatosag-es-a-gyermeket-gondozo-szulo...
www.apakazigazsagert.org/cikk/allasfoglalas-a-gyermekek-kapcsolattartask...
www.apakazigazsagert.org/cikk/kozerdeku-tajekoztatas-a-gyermekek-okmanya...
www.apakazigazsagert.org/cikk/a-kulon-elo-szulo-gyermekevel-kapcsolatos-...
