Apák az Igazságért Kh. Egyesület

A XI. kerületi hivatal gyámügyi osztályától kapott tájékoztatás alapján kiderül, hogy 2014. és 2015. évben a kerületi gyámhivatal hivatalból egyetlen egy esetben sem indított se feljelentést, se szülői felügyeleti jog rendezésére irányuló pert kapcsolattartás akadályozása esetén (még ha erre jogszabályi kötelezettsége is van).

Nem a jogszabályok hiányos volta, hanem a hatóságok KÖZÖMBÖS MAGATARTÁSA jelenti gyermekeink kapcsolattartási jogának érvényesülésének LEGNAGYOBB GÁTJÁT!

Az osztrák parlamentben benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami bűncselekményként határozná meg a szülői elidegenítést (PAS).

Nem az első, de remélhetően nem is az utolsó ország, ami felismerte kötelezettségét a gyermekek elidegenítése elleni harcban.

Magyarországon 2016-ban még a PAS szindróma vizsgálata nem is előírás!

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása bűncselekménnyel kapcsolatban az esetek kevesebb, mint 3%-ában történt vádemelés 2016-ban, átlagosan 257 nyomozási nap elteltével!

Az Amerikai Pszichológusok Társasága (APA) azon a véleményen van, hogy igen, sőt ez lelki gyermekbántalmazásnak tekinthető.

Bárki, aki a saját bőrén megtapasztalta vagy szemtanúja volt annak, ahogyan egy gyermek nyíltan visszautasítja azt a szülőjét, akivel korábban kölcsönösen szerették egymást, aki gondoskodott róla, meg fogja érteni mennyire romboló hatása van a szülői elidegenítési szindrómának (PAS). Talán még a gyermekünk visszautasításnál is fájdalmasabb azt látni, ahogyan az elidegenítéssel párhuzamosan elhatalmasodik a gyermekben a zavarodottság, mivel azt a szülőjét „kell“ visszautasítania, akit korábban szerethetett és akihez születése óta kötődött.

A túlvédő – a szükségletekre és veszélyre hiperérzékeny – szülő, túlreagálva a gyermek szükségleteit, az életkoránál éretlenebb szinten rekeszti meg őt. A szülői túlvédés függőséghez, a szülő és gyermeke közötti hatalmi harcokhoz, a kortárs környezetben pedig visszahúzódáshoz, illetve agresszív kitörésekhez vezethet.

A szülői elidegenítés alapját egy nemrégiben „A szülői elidegenítés túlélése - a remény és gyógyulás útja” címmel megjelent könyv szolgáltatja...

Edward Kruk Phd.

Ez év április elején szülőanyja – feltehetően előre megfontoltan – brutális kegyetlenséggel meggyilkolta 8 éves kislányát, akit az édesapja és felesége nevelt szeretetben. Máig nem tisztázott, hogy a nő az általa beismert bűncselekményt józanul átgondolva vagy megbomlott elmétől vezérelve követte el.

A gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartás korlátozása, gyermeki depresszióhoz vezethet.
Felismerhető a gyermeki depresszió?
Mit tehet a külön élő szülő ebben az esetben?
Felkészült a jelzőrendszer ilyen tárgyú jelzés fogadására?
Mi a gyermeki depresszió? (szerk.)