XII. Apatalálkozó

2015. december 13.

I. rész

1. Bejegyezve

2015 utolsó – szám szerint 12. – Apatalálkozója nagy érdeklődés mellett zajlott le december 10-én. Ez a találkozó tekinthető elsőnek is, abból a szempontból, hogy az egyesület már nem bejegyzés alatt áll, hanem törvényes működését immár a bíróság bejegyezte. Ez a változás a jövőre nézve azt a legfontosabb tényt jelenti, hogy az egyesület tagjainak már nemcsak jogi segítséget nyújthat, hanem a bírósági képviseletet is elláthatja a büntetőügyek kivételével, sőt a gyámhivatal felé véleményt adhat ki bizonyos ügyekben.

2. A váltott elhelyezés és a férfiak társadalmi megítélésének háttere

A találkozó alaphangulatát a nemrégiben összeállított és Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak átadott „Indítvány a váltott elhelyezés itthoni törvénybe foglalására” (az Európa Tanács határozatával összhangban) adta meg.

A váltott elhelyezés bevezetésére tett lépések nem hoztak osztatlan sikert, még akkor sem, ha Magyarországon egyelőre közös megegyezésre van szükség ennek gyakorlására. A december 5-ei HVG-ben megjelent cikkre született vélemények alapján is jól kirajzolódik az a nézet, hogy a gyerek helye az anyánál van, az apa meg fizessen (és maradjon nyugton). Ez a társadalmi sztereotípia gyökereket vert a családon belüli erőszakban is a férfiak kárára. Az Apatalálkozón nem egy résztvevő megerősítette hozzászólásában, hogy a „nemi erőszak, a bántalmazás és a pedofília – kultúráját” éljük. Többen saját bőrükön tapasztalták, hogy amikor a hatóság megállapítja, hogy hamis bejelentést tett az anya, akkor ott lezárul az ügy. Olyan eset nem ismert, amikor felelősségre vonták volna a bejelentő személyt.

Dr. Tamási Erzsébet, kriminológust és férfikutatót idézve a gyermekek és nők bántalmazásának témája túlreprezentált és átpolitizált, miközben a férfi áldozatokról nem esik szó. A mai férfiak nem érzik jól magukat a társadalomban, és ha elkezdődik egy gyermek-elhelyezési harc, az ellenfél nem válogat az eszközökben. Tamási Erzsébet kutatásai alapján 50-50 %-ban bántalmazók a férfiak és a nők, a társadalom azonban a nőket felmenti, és a férfiakra tolja a bántalmazás bűneit.

A férfiak démonizálása pedig valljuk be – hangzott el az egyik hozzászólásban – jó buli, mert néhány szervezet komoly közpénzeket tud ez által felhasználni a működéséhez.

Az, hogy a váltott elhelyezés a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozásának alapszabályként kerülne a törvénybe, gazdasági megtakarítást is jelenthetne. Többek között az emelt családi pótlék irrelevánssá válna ebben ezeknél az eseteknél, s azt a valóban rászoruló családok kaphatnák. És az sem elhanyagolható szempont, hogy ha a tartásdíj fizetése ezzel a megoldással a gyermek állandó gondozójának nem hozna bevételt, akkor a válások száma is csökkenne hosszú távon, ahogy ez a változás a szlovák törvényalkotás után megfigyelhető lett.

Talán a váltott elhelyezés bevezetésével néhány igazságtalanság rendezése is sorra kerülhet, így például a pótszabadság, a családi adókedvezmény igénybevétele és minden olyan helyzet, amikor az eltartottakat fel kell sorolni, de igazából csak az számít, hogy kivel él egy háztartásban a szülő. Szaniszló Csaba, az egyesület elnöke óvatosságra intett, ugyanis a gyerektartás fizetésének teljes eltörlése csak abban az esetben lehet esélyes, ha a szülők életszínvonala, jövedelme megközelítőleg azonos, hiszen a gyerek nem tehető ki annak, hogy egy-két hétig jómódban, majd ugyanennyi ideig nélkülözésben él. A gyermek indokolt szükségleteit kell mindehhez figyelembe venni (így az például nem kérdés, hogy kell-e kerékpár, viszont azt nem kötheti ki egyik fél sem, hogy csak a 150 ezer Ft-os márkás eszközt lehet megvenni, egy jóval olcsóbb választása is elfogadott.) Ehhez érdemes tanulmányozni az Egy hét anyánál, egy hét apánál - Az elvált szülők gyermekeinek is lehet jó élete (szerzők: Ina Kiesewetter - Petra Wagner) című könyvet.

Társadalmunkban jelenleg oly mértékű az apaellenesség figyelhető meg, hogy az apák szavát a média sem hallja meg. Ha egy-egy internetes fórumon mégis megjelenik hírként, hozzászólásként egy-egy apákkal kapcsolatos írás, akkor szinte „felrobban” a világháló.

És mindehhez táptalajt biztosít a gyermekvédelem, amit már leginkább csak „anyavédelmi központ” címmel illetnek, és az egyesület kutatásai alapján megállapítást nyert, hogy az ügyintézők és a vezetők nagyobb számban (kb. 95 %) nők, többnyire elváltak (és feltételezéseik szerint saját sérelmeiket torolják meg olykor az apákon és úgy vállalnak szolidaritást az anyákkal, hogy az ügyek hátterét nem objektíven vizsgálják, ha vizsgálják). És akarva vagy akaratlanul a női szervezetek és a feminizmus szimpatizánsai.

Jaczó András, az egyesület egyik alapító tagja így summázta az elhangzottakat: nehéz ebben a környezetben apának lenni. És hozzátette, hogy az Országos Bírói Hivatal 2013. évi beszámolójában a női és férfi bírók aránya 70-30 %, s bár a Kúrián jobb az arány, a nők ott is túlsúlyban vannak. Amit Jaczó András ennél is súlyosabb gondnak tart, hogy a feminista női szervezetek mindenhol a női kvóta bevezetéséért kampányolnak, kivéve a bíróságokon és a gyámüggyel kapcsolatos hatóságoknál, hivataloknál. És ez sokat megmagyaráz a kialakult apa- és férfiellenes ügyintését, hozzáállás tekintetében. A változtatás kulcsa az apák kezében van, mert, ahogy egy fecske sem tud nyarat csinálni, az apák sem képesek elszigetelten felhívni a figyelmet a problémákra. Összefogásra van szükség, hogy a típushibák javításáért harcba szálljunk, a saját ügyeink megnyugtató rendezésének céljából.

3. Nagykorú gyermek utáni fizetési kötelezettség és kapcsolattartás

Nem szűnik meg a fizetési kötelezettség azzal, hogy a gyermek leérettségizik. Megszűnhet, ha önálló életet kezd élni saját keresettel, ha nem fejezi be az iskoláit többszöri nekifutásra sem – a neki felróható okok miatt. Elméletileg megszűnhet érdemtelenség miatt is, de arra kérdésre, hogy melyik bíró mit értelmez ezalatt nem igazán született mindenki által elfogadható válasz.
A törvény mást vár el a nagykorú gyermektől, így azt is, hogy kapcsolatot tartson a szüleivel, tájékoztassa őket a tanulmányairól, életéről, sőt engedi, hogy a szülő elvárja azt, hogy a gyerek saját maga is tegyen a tanulásának terheinek csökkentéséért.
Több résztvevőnél merült fel, hogy a nagykorú után – mivel a gyermek nem is kíván kapcsolatot tartani – befejezi a tartásdíj fizetését. Erre az egyesület vezetésének a válasza az volt, hogy ne tegye. A csökkentésért, a rokontartássá minősítésért lehet pert indítani, de az önhatalmú nemfizetés végrehajtással járhat. Erre többen saját példát is hoztak, bár nem mindig önhatalmú nemfizetésről volt szó, csak az élethelyzet és a fizetési összeg változása miatt néhány százforintos hiányok keletkezése tette lehetővé a végrehajtást.

XII. Apatalálkozó – II. rész

2015 utolsó – szám szerint 12. – Apatalálkozója nagy érdeklődés mellett zajlott le december 10-én. A megjelentek száma 40 fölött volt, a kitartás pedig mérhetetlen. Már 16 óra előtt elkezdődött a műhelymunka és 20 óra után még mindig maradtak kis csoportok, melyek az ismerkedésen kívül a közös problémák lelki feldolgozásában is segítettek – valamelyest..

4. A gyámügy sajátos működése

Központi és közös problémakört jelentenek a gyámhivatalok, gyámhatóságok és a gyermekjóléti szolgálatok. Az ügyintézésekre a halogatás a legjellemzőbb, a határidők betartása legtöbbször ismeretlen, a hideg-rideg bánásmód apákkal szemben legtöbbször alap. (Már egy kész gyűjteménye van az egyesületnek a kritikán aluli és a legalább objektív ügyintézőkről.)

Az egyesület vezetése leszögezte, hogy nem az a végső cél, hogy újabb és újabb ügyeket gyártsanak azzal, hogy olyan okokat keresve (találva) fordulnak felsőbb szervhez (Kormányhivatal, bíróság stb.), hanem ezáltal figyelmet szeretnének fordítani a visszásságokra. A törvények és jogszabályok olvasása, mindig jól jöhet. Így az egyik alap mű Magyarország Alaptörvénye, mely kimondja, hogy mindenkit megillet a tisztességes eljáráshoz való jog, na meg a perek/eljárások észszerű határidőn belül történő lezárásához való jog. De hasznos olvasmány az új Ptk. is. Nem árt tisztában lenni a személyiségi joggal, magánjoggal, mert sokkal könnyebben tudja megalapozni az ember azt a tényt, hogy például: Amikor a gyámügy nem segít abban, hogy apa találkozhasson a gyermekeivel, akkor sérül a személyiségi jog. A csavar, hogy nemcsak apáé, hanem a gyerekeké is.

Amennyiben ilyen eset történik (hogy a gyámügy miatt meghiúsul egy – sok kapcsolattartásos alkalom), mindenképpen javasolt keresetet írni és végigvinni az ügyet.

Nem a sérelemdíj megszerzése a cél, hanem minden esetben a pszichikai hatás elérése. Bizonyíték a gyereknek, hogy nem hagyta magát apa, figyelem az anyának, hogy ez így nem igazán működik … és figyelem a gyámügy felettes szervének, hogy törvényekbe ütköző a beosztott intézmény működése.

Talán a személyiségi jogi perekbe csomagolt kapcsolattartásos jogsértések egyszer elérik hatásukat és azok az ügyintézők, akik képtelenek voltak segíteni, dönteni a gyermek érdekeinek figyelembe vételével, előbb, vagy utóbb de elkerülnek erről a területről.

Az egyik résztvevő apuka így foglalta össze a gyámhatóság ellen indított perét:
Mivel 1,5 évig semmi nem történt, nem hoztak semmiféle döntést, bepereltem őket a személyiségi jogom megsértésére hivatkozva. Bevallom, jóleső érzés volt a tárgyaláson végighallgatni, hogyan próbálta a gyámhatóság kimagyarázni magát abból a helyzetből, hogy miért is nem döntött ilyen sokáig. Szerencsém volt, mert ez a per segített abban, hogy ez a gyámhatóság kizárta magát az ügyből. Másik megyéhez kerültünk, ami ennél kicsit jobb hozzáállást tanúsít ügyemben.

5. A személyiségi jogok sértése elidegenítéssel

Mi történik akkor, ha úgy nő fel egy gyermek, hogy megtiltja neki anya, nagyszülő, hogy az apjával találkozzon? Erre kerek választ ad az az argentin dokumentumfilm, amit az egyesület közbenjárására sikerült magyar felirattal ellátni: Borrando Papa (Eltörölt Apák) lelőhely: https://www.youtube.com/watch?v=r95jX2bPaNI

Az elidegenítésről azonban a film nélkül is sok szó esett, mert a kapcsolattartások aláásását ezzel a módszerrel lehet a legsikeresebben elérni. Szintén az egyik résztvevő apuka mesélte, hogy az ő gyermekének nemcsak a személyes találkozást, a telefonbeszélgetést tiltottam meg anya, hanem említeni sem lehetett otthon apát. Mindezt az apai nagymama áldozatos segítségével. Amikor a nagymama meghalt, a gyerek összeroppant. Ez a két eset segített némileg abban, hogy valami nyitás kezdődjön apa felé. Majd egy harmadik személy oldotta meg a helyzetet: anya új barátja hasonló helyzetben volt, mint amit új kedvese generált a gyermek apja felé. Az új barát határozott fellépése tette lehetővé, hogy a gyerek és az édesapja végre rendszeresen találkozzanak. A gond csak az, hogy az elidegenítésre fordított energiák oly mértékű károkat okoztak a gyermekben, ami kevés eséllyel tűnik el, s így a lelki egészsége már véglegesen sérült.

Egy másik apuka gyermekpszichológus segítségére szorult gyermekével és meglepődve tapasztalta, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálattal ellentétben (ami 20 perc volt), a gyermekpszichológus a fokozatosság elvét követte, azaz nem maradhatott vele egyedül a gyerek addig, amíg a bizalom nem alakult ki közöttük. Ez a 10. alkalomra volt datálható.

Az is fogós kérdés volt, hogy vajon mennyire lehet behajtani egy közös megegyezést, ha nem működik. Főleg úgy nem működik, hogy a beteg gyermeket anya nem viszi a megfelelő terápiákra, az utóbbi időben el sem árulja, hogy milyen orvoshoz, természetgyógyászhoz fordult, noha a közös megegyezésben meghatározott tartásdíj összegére a terembe ülők egyszerre szisszentek fel. Apa ezért is vállalta a magas összeget. A szoros kapcsolattartás lazulásának egyik oka a gyerekek által elpöttyintett információ, mely szerint. „ Anya azt mondta, nem szeretsz. és azt is mondta, hogy idiótának tartasz.” Egy 4 és egy 7 évesnek ez bőven elégséges, hogy megingassa anya az apába vetett hitet és a szeretet aláássa.

Az egyesület vezetősége egy időben történő fellépést javasolt mind a családgondozó, mind a gyámügy ügyintézői, az anya ellen.
Vissza kéne hódítani az eltekert szívű gyerekek szívét, de hogyan? – hangzott el az óhaj és a kérdés egyszerre. Az Apák az Igazságért Egyesület ezt a célt is kitűzte már magának, s ezt elsősorban jogi úton szeretné segíteni. Másodsorban pedig tanácsadással, előadásokkal.

Nagyon fontos, hogy a láthatások helyett kapcsolatot tartson minden apa, a lehető legnagyobb békében, és annyiszor, amennyiszer csak el tudja érni.

Minél több apa gondolja át, hogy képes lenne-e vállalni a váltott elhelyezéssel járó örömöket és kötelezettségeket, és ha igen, akkor minél többen indítsanak pert ezért a változtatásért.

Az egyesület továbbra is nyitott a tanácsadásra, a közös gondolkodásra és a legjobb megoldás megkeresésére, ezért várjuk tagjaink sorába.

Most karácsony jön, a szeretet ünnepe. Békés, gyerekkel együtt töltött ünnepeket kívánunk nem felejtve, hogy nem a naptárban kijelölt piros betűs ünnep jelenti elsősorban az ünnepet, hanem az a nap, amit azzá teszünk.

Budapest, 2015. december 13.
KZs.

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!