Kapcsolattartási tévhitek váláskor
Válás során, ill. azt követően sokszor találkozni a gyermekkel való kapcsolattartással összefüggésben olyan véleményekkel, melyek ellenkeznek a jogszabályokkal vagy a gyermek kifejezett érdekével.
Ezeket a tévhiteket összegyűjtöttük, hogy segítsük a szülőket abban, hogy viselkedésükkel ne akadályozzák a gyermek legfőbb érdekét, vagyis mindkét szülőjéhez fűződő kapcsolatát.
Összeállításunk a hatályos jogszabályok alapján készült, azonban nem nélkülözi az egyedi ügyben történő tanácsadást akár ügyvéd akár az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület által.
Párom elköltözött tőlem. Igaz-e, hogy mindaddig nem találkozhatok a gyermekemmel, amíg a bíróság nem szabályozza hivatalosan a vele való kapcsolattartásomat?
Bármelyik szülő a gyermekével bárhol, bármikor, bármeddig találkozhat vagy őt elviheti mindaddig amíg a bíróság (esetleg a gyámhivatal) ezt hivatalosan másként nem szabályozza. Ezen nem változtat az sem, ha külön költöznek vagy szétválnak, egyedül a hivatalos szabályozás megléte vagy hiánya ami a kapcsolattartás idejét befolyásolja. A fentiek alapján tehát egy szülő önkényesen nem tilthatja meg a másik szülő és a gyermek közti kapcsolattartást a szabályozás hiányára hivatkozva.
Igaz-e, hogy egy gyermek 3 éves koráig nem aludhat a különélő szülőjénél?
Semmiféle jogszabály ezt nem tiltja, néhány egyedi esetet leszámítva bármelyik szülő el tudja látni éjszaka is a gyermekét. Sőt, ez előnyös is, hiszen az éjszakai elaltatás, reggel felkelés különös jelentőséggel bír a gyermek és a szülő közötti kötődés kialakulásában. Pszichológiai tanulmányok kifejezetten javasolják a kétszülős gondozást három éves kor alatt is.
Igaz-e, hogy a bíróság a különélő szülő számára nem szokott több kapcsolattartási időt biztosítani, mint minden második hétvége, ill. a szünetek fele? Ne is akarjak többet?
A fenti kapcsolattartási rend mondhatni „bírói gyakorlat” – vagy egyfajta kapcsolattartási „minimum” – azonban ez nem kötelező érvényű, a bíróság ennél többet is megítélhet. A bíróság hajlamos a kialakult állandóságra hivatkozni a kapcsolattartás szabályozása során, ezért ha a peres eljárás előtt kialakul bővebb kapcsolattartási rend, akkor van esély azt hivatalossá tenni. Így érdemes már a bírósági szabályozás előtt elkezdeni a rendszeres kapcsolattartás gyakorlását és nem várni a bírósági döntésre.
Volt párom szerint a váltott elhelyezés „nem jó” a gyermeknek, ezért azt nem preferálja. De miért nem jó a gyermeknek?
A váltott elhelyezés általánosságban kedvezőbb a gyermek számára, mint a kizárólagos egyik szülőnél való elhelyezés, ezt számos nemzetközi kutatás alátámasztja. Amennyiben más nem szól ellene (pl. bántalmazás, elhanyagolás esetleg nagyobb távolság a szülők tartózkodási helye között) ez a kapcsolattartási forma testesíti meg a gyermek legfőbb érdekét és sérül legkevésbé a válás során.
Bővebben az alábbi cikkünkben foglaltuk össze a váltott elhelyezés előnyeit és hasznát: A váltott elhelyezés előnyei és haszna a gyermek számára
Váltott elhelyezés esetén mindig azt jelenti, hogy 1 hetet „itt”, 1 hetet „ott” lakik a gyermek?
A váltott elhelyezés meglehetősen tág fogalom, nem is jelenti feltétlenül azt, hogy pontosan egyforma időt tölt a gyermek egyik, ill. másik szülő háztartásában. Gyakorlatban váltott elhelyezésről akkor beszélhetünk, ha 60%-40%-nál nem nagyobb az eltérés a szülőknél töltött időt illetően. Az 1 hetes váltás sem „kőbe vésett”, a gyermek életkorától, tanulmányaitól, a szülők körülményeitől stb. függően lehet pl. 3-4-4-3 napos ciklusokat tartani, de egyéb megoldás is elképzelhető. A bíróságok jelenleg a szülők közös megegyezése esetén ítélnek meg váltott elhelyezést.
Volt párom hosszabb ideje akadályozza a kapcsolattartást a gyermekemmel, majd arra hivatkozva, hogy eddig sem tudtam vele találkozni, a jövőbeni kapcsolattartásomat is korlátozni szeretné bíróság által. Igaza van-e?
Jogi oldalról megközelítve: a Ptk. kimondja, hogy felróható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök szerzése végett, tehát saját jogszabálysértő viselkedése nem adhat hivatkozási alapot. Másrészről a gyermekkel való kapcsolat akkor javulhat érdemben, ha minél bővebb a kapcsolattartási idő, tehát a kapcsolatkorlátozó szülő nemcsak jogellenesen de a gyermek érdekeivel is ellentétesen cselekszik.
Volt párom szerint csak az ő engedélyével vihetem a gyermekemet külföldre nyaralni és ebbe ő nem egyezik bele. Igaza van-e?
A különélő szülő a kapcsolattartási idejében a másik szülő engedélye nélkül is elviheti a gyermekét nyaralni külföldre. A gyermeket nevelő szülő köteles az ehhez szükséges iratokat (pl. útlevél, személyi igazolvány, taj-kártya) átadni. Amennyiben ezt nem teszi meg és az utazás emiatt meghiúsul, akkor bírósági úton (végrehajtási kérelem formájában) kötelezhető a nyaralás költségeinek megfizetésére!
Itt jegyezzük meg, hogy egyes országok – amennyiben a gyermek nem mindkét szülőjével együtt utazik – kérhetik a másik szülő beleegyező nyilatkozatát az utazást illetően. Tekintettel arra, hogy ez országonként változik, utazás előtt erről tájékozódjon.
Volt párom azt mondja, csak akkor találkozhatok a gyermekemmel, ha tartásdíjat fizetek. Igaza van-e?
A tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön fogalom. Amennyiben a bíróság nem kötelezte valamelyik szülőt tartásdíj fizetésére, addig tartásdíjról hivatalos értelemben nem beszélhetünk. Tartásdíj-fizetési kötelezettség attól a perctől él, hogy a bíróság azt meghatározta – ha valami miatt (pl. munkanélküliség) miatt nem tudja a kötelezett fizetni, erre való hivatkozással a gyermeket nevelő szülő nem tagadhatja meg a kapcsolattartást.
Volt párom nem engedi, hogy a gyermekemmel találkozzak. Köteles vagyok-e a bíróság által megszabott tartásdíjat fizetni ez idő alatt?
Igen, köteles. Ahogy fentebb említettük a tartásdíj és a kapcsolattartási jog két külön dolog, egymással nem kapcsolhatóak össze. Emiatt nem javasolt, hogy a különélő szülő a gyermekkel való kapcsolattartásának akadályozását a tartásdíj elmaradásával „szankcionálja”.
Volt párom megtilthatja-e, hogy kapcsolattartási időn kívül találkozzak a gyermekemmel pl. iskolai rendezvényen, sporteseményen?
Ha az iskola vagy a rendezvény helyszíne nem tiltja nincs akadálya a kapcsolattartási időn kívül az eseményen részt venni, esetleg a gyermekkel beszélni, vagy ajándékot adni neki. A rendezvényről elvinni – a másik szülővel történő megegyezés híján – azonban nincs lehetőség.
Pótolható-e a kapcsolattartás, ha az a gyermek betegsége miatt marad el?
A kapcsolattartás minden esetben pótolandó, ha az nem a különélő szülő önhibájából marad el. A gyermek betegsége értelemszerűen nem róható fel neki, így azt pótolni kell. Sőt, ha a gyermek betegsége nem súlyos, akkor az nem képezi a kapcsolattartás akadályát.
Pótolható-e a kapcsolattartás, ha az valami iskolai rendezvény miatt marad el?
A kapcsolattartás idejében történő iskolai rendezvény látogatásról alapvetően a különélő szülő dönt. Célszerű ez esetben figyelembe venni a rendezvény jellegét és azt, hogy az mennyire kötelező jellegű. Ha az iskolai rendezvény a kapcsolattartás idejét teljes egészében, vagy nagyrészt lefedi, kérheti a kapcsolattartás pótlását tekintve, hogy a rendezvény nem felróható neki.
Pótolható-e az időszakos kapcsolattartás?
Időszakos (iskolai szünetekre eső) kapcsolattartás pótlását jogszabály lehetővé teszi.
Pótolható-e az ünnepekre eső kapcsolattartás?
Az ünnepnapokra eső kapcsolattartások pótlását jogszabály nem teszi lehetővé, erre akkor van lehetősé ha a szülők a pótlásról külön megegyeznek.
Van-e beleszólása a gondozó szülőnek, hogy a kapcsolattartási idő alatt hova viszem a gyermeket, illetve kivel találkozik?
A tényleges szülői felügyeleti jogot a kapcsolattartás ideje alatt a különélő szülő gyakorolja, az ő felelőssége eldönteni hova viszi a gyermeket, kivel találkozik vagy éppen a gyermekre ki felügyel. A gyermeket nevelő szülő tehát arra való hivatkozással nem tagadhatja meg a kapcsolattartást, mert nem akarja, hogy a gyermek az új partnerrel találkozzon esetleg ő vigyázzon rá vagy mert a gyermeket elviszik a nagyszülőkhöz.
Igaz-e, hogy a különélő szülőnek a gyermek életébe semmilyen tekintetben nincs beleszólása, ha a szülői felügyeleti jogot kizárólag a másik szülő gyakorolja?
Válás során gyakori eset, hogy mindenféle szülői felügyeleti jog gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítja fel a bíróság. Ennek során – bizonyos esetek kivételével – a másik szülő a szülői felügyeleti jogát nem gyakorolhatja. Ezek a kivételek az alábbiak: a gyermek életpályájának megválasztása, a gyermek nevének megváltoztatása, a gondozó szülőtől való harmadik helyen történő tartózkodás, külföldre költözés – ezeket illetően a különélő szülőnek beleszólása van a gyermek életébe. (A szülői felügyeleti jog „nem gyakorlása” nem keverendő össze azzal, ha valamilyen súlyos mulasztás miatt a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság felfüggeszti vagy megszünteti!)
Jogszerűen teszi-e gyermekem iskolája, hogy nem ad tájékoztatást arra hivatkozva, hogy nincs szülői felügyeleti jogom?
A köznevelési törvény nem különbözteti meg a szülőket szülői felügyeleti jog gyakorlása szempontjából. Sőt, mivel a különélő szülőnek döntési joga van a gyermek életpályáját illetően, az iskola tájékoztatása elengedhetetlen, hogy ezen jogát gyakorolni tudja. A fentiek alapján jogszerűtlen és indokolatlan az iskola visszautasítása.
Nemrég elköltözött a párom a gyerekekkel és megtiltotta, hogy a gyermekemet elhozzam az óvodából. Sőt, még azzal is megfenyegetett, hogy kihívja az óvoda a rendőrséget, ha megpróbálom elhozni onnan. Megteheti ezt?
Ahogy fentebb írtuk: a szülői jogok közösek, mindaddig amíg ezzel ellentétes döntés nem születik. Ebből kifolyólag egyik szülő sem tilthatja meg a másiknak a gyermek elhozatalát, vagy az óvodát nem kötelezheti arra, hogy megtagadja a gyermek átadását. Az óvoda természetesen hívhat rendőrt, aki szintén nem akadályozhatja meg a gyermek elvitelét, legfeljebb az óvoda jogsértő viselkedését dokumentálhatja.
Igaz-e, hogy a gyermek 14 éves kora után önmaga eldöntheti, szeretne-e a kapcsolattartásokra elmenni?
Alapvetően nem igaz. A kapcsolattartási szabályozás lényegében a gyermek 18 éves koráig kötelező, 14 éves kora felett az elmaradt kapcsolattartásra beadott végrehajtási eljárás kerül felfüggesztésre, amennyiben a kapcsolattartás a gyermek befolyásmentes, önálló döntése miatt hiúsul meg és a szülők igénybe vesznek mediációs eljárást vagy valamelyikük kéri a kapcsolattartás módosítását.
Igaz-e, hogy a nagyszülői kapcsolattartást csak akkor szabályozhatja a gyámhivatal, ha a szülők között a válóper véget ért, és a kapcsolattartás, szülői felügyeleti jog, hivatalosan is szabályozva van?
A nagyszülői kapcsolattartás független jog a szülői kapcsolattartásától, ezért a gyámhivataltól lehet kérni annak szabályozását, függetlenül a szülők között folyamatban levő pertől.
Készítette: Szarka Levente
