Fővárosi Törvényszék: Nem lehet a gyermek kedvére hivatkozással mellőzni a kapcsolattartást
Jogerős lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.205/2023. sz. azon döntése, melyben a gondozószülő felróhatóságát állapította meg, mivel a gyermek ellenkezésére, sajátos nevelési igényére, iskolai beilleszkedési problémájára hivatkozott a meghiúsult kapcsolattartás kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.636.684/2023/5. sz. végzésével többek közt azzal egészítette ki az első fokú bíróság döntését, hogy nem szolgálja a gyermek érdekét ha a kedve szerint megy kapcsolattartásra, a gondozó szülőt felkészítési kötelezettség terheli.
A Fővárosi Törvényszék döntéséből kiemelendő
[35] Alappal hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy az a gondozószülő feladata a következetes bírói gyakorlat szerint, hogy a gyermeket a kapcsolattartásra mind mentálisan, mind fizikailag felkészítse. A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint - amelyet a BH2021.228 számú eseti döntésében is rögzített - a gondozó szülő a kapcsolattartásra zavartalanságának biztosítására vonatkozó kötelezettségét a Ptk. 4:178. § (1) bekezdése szerint, a gyermek nyilatkozatára hivatkozással nem mentheti ki.
[36] Utal arra a másodfokú bíróság, hogy a kérelmezett felróhatósága kimentése körében nem tudta azt igazolni, hogy az elmaradt kapcsolattartásokat megelőző kapcsolattartáson olyan kirívó esemény történt volna, amely megalapozná a gyermeknek az apai kapcsolattartással szembeni ellenállását, a 2023. június 23-ától kezdődő kapcsolattartáson a történtekről a felek eltérően nyilatkoztak. Ahogyan erre a kérelmező helyesen hivatkozott, a kérelmezett nem adott elő arra vonatkozóan semmit és azt nem is igazolta, hogy mit tett meg annak érdekében, hogy a gyermeket az apai kapcsolattartásra felkészítse, a 2023. június 29-i e-mailje is azt támasztja alá, hogy 2023 nyarán esedékes apai kapcsolattartások megvalósulását nem támogatta.
[37] A kérelmezett hivatkozásával szemben nem lehet a gyermek valós érdekeként elfogadni azt, hogy eltérő nevelési elveket valló szülők esetében a kapcsolattartás a gyermek és a különélő szülő között ne működjön. A gyermek érdekét ugyanis az semmiképp sem szolgálja, hogy ő határozza meg aktuális kedve szerint az édesapjával való kapcsolattartását. A gyermek érdeke az, hogy mindkét szülőjével érdemi időt tölthessen és élő kapcsolata maradjon.
