Alkotmánybíróság: át kell adni a kapcsolattartásra a gyermek személyi okmányait, ruházatát, tanszereit is
„Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szolnoki Törvényszék és a Jászberényi Járásbíróság támadott végzéseit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozónak a kérelmezettel közös gyermekével történő kapcsolattartását bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség szabályozta. Az indítványozó azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint a kérelmezettnek felróható okból hiúsult meg meghatározott időszakra vonatkozóan az időszakos kapcsolattartás, mert nem adta át a gyermek személyi igazolványát és TAJ kártyáját.
Az elsőfokú bíróság elutasította az indítványozó kérelmét és megállapította, hogy a kérelmezett nem szegte meg a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat. A bíróságok eljárása az indítványozó szerint a kapcsolattartáshoz való jog korlátozását és a kapcsolattartás jogszabály által meghatározott tartalmának csorbítását eredményezte, ezáltal sérült az indítványozó kapcsolattartáshoz és tisztességes eljáráshoz való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok azon jogértelmezése, amely szerint a TAJ-kártya és a személyi okmány átadásának elmaradása nem valósítja meg a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegését, egyértelműen korlátozza az indítványozó Alaptörvény által védett kapcsolattartáshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság a vizsgált üggyel összefüggésben ezért azt állapította meg, hogy a bíróság nem ismerte fel az ügy alapjogi relevanciáját, és a jogértelmezésével alaptörvény-ellenesen akadályozta a kapcsolattartáshoz való jognak a maga teljességében történő, az egyezség szerinti gyakorlását. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott végzéseket megsemmisítette” – írja az alkotmanybirosag.hu
Az Alkotmánybíróság szerint
„A gyermek átadása magába foglalja a gyermek személyén túl a gyermek ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai (például állandó vagy eseti gyógyszerek, tanszerek, biztonságérzetet növelő alvójáték) átadásának a kötelezettségét is. Ennek elsődleges indoka, hogy a józan ésszel, de legfőképpen a gyermek legjobb érdekével bármilyen más értelmezés ellentétes lenne. A Ptk. 4:178. § (1) bekezdése értelmében a gyermeket nevelő szülő (vagy más személy) köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Eszerint a gondozó szülő nemcsak, hogy nem gátolhatja a kapcsolattartást, de az érintkezés puszta – passzív – engedélyezésén kívül a kiskorú gyermeket érzelmileg és fizikailag fel is kell készítenie arra. A fizikai felkészítésbe értelemszerűen beletartozik mindazon tárgyaknak az összekészítése, amelyekre a gyermeknek a kapcsolattartás ideje alatt szüksége lehet, és amelyekkel csak a gondozó szülő rendelkezik.
Mindez megfelelően igaz a gyermek okmányaira is: amennyiben a különélő szülőt megilleti az elvitel joga, és azt éppen jogszerűen gyakorolja – a kapcsolattartás idejére magával viszi a gyermeket –, akkor kézenfekvő, illetve a kapcsolattartás céljának megvalósulása és zavartalansága érdekében szükséges a gyermek azon igazolványainak átadása, amelyekre a konkrét kapcsolattartás ideje alatt szükség lehet. Ez olyannyira magától értetődő, hogy ennek külön előírására nincs feltétlenül szükség az egyezségben, vagy a hatósági/bírósági határozatban. A kapcsolattartás zavartalanságának a követelménye lefedi ezt (Abh3., Indokolás [55]-[57])”.
Az ügy adatlapja:
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=90FF40C3E527A6F6C125890800605E5A
Az Alkotmánybíróság IV/2102/2022. sz. döntése:
