A válási mediáció a bírósági eljárás alternatívája – 15% mediációs díjkedvezmény egyesületi tagjainknak

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület együttműködési megállapodást kötött Szántó Eszter mediátorral, ennek eredményeként tagjaikat érintően 15% kedvezményt biztosít mindkét fél számára mediációs szolgáltatási áraiból a több mint 10 éves gyermekvédelmi tapasztalattal rendelkező szakember. Szántó Eszter tanulmányai során gyakorlati tapasztalatokat szerzett többek közt a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályán, évekig dolgozott a Fővárosi Gyermekvédelmi Központban is. Esztert arra kértük, osszon meg velünk praxisából néhány esetet – íme a két gyermekes anyuka, az egykori gyámhivatali ügyintéző, aki 2003 óta szerepel az országos közvetítők szakétői névsorában, avagy bármelyik hazai bíróság, gyámhivatal kirendelheti.

A szülőség, szülővé válás nagy feladat. Jobb esetben a házasságban született gyermek is új kihívások elé állítja a felnőtteket, ez még nagyobb kihívásokat állít az egyedül maradt szülőknél. Egy gyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez hozzátartozik a biztonságos nevelkedés, amelynek alapja: a kiszámíthatóság. A kiszámíthatósághoz elszántságra, határozottságra, kreativitásra és sok-sok szeretetre van szükség a szülők részéről. A következetességgel megkönnyítik a gyermek szituációkhoz való viszonyulását, helyes magatartás kialakítását. A korai *behaviourizmus (*pszichológiai irányzat, amely a tanulást helyezi központba a viselkedés tanulmányozásában) követői, annak egyik legismertebb úttörője, Pavlov is rámutat arra, hogy bizonyos viselkedésformák tanulhatók mintakövetéssel, iránymutatással. Kicsit lesarkítva, a szülők válnak gyermekei „citromjaivá”, amikkel automatikussá tehetik gyermekeikben a helyes vagy kívánt viselkedés módot.

Mivel különböző családi háttérből, különböző értékrenddel jönnek a szülők, vagy személyiségükben különböznek egymástól, meglehet a szülők között is szükség van egy közös nevelési módszer kialakítására. Ehhez mindkét szülő részéről nyitottság, kompromisszumkészségre van szükség. Ahogy két pont között legrövidebb út az egyenes, úgy hozza létre két nézőpont közötti közös nevezőt a kommunikáció, az egyenes kommunikáció. Felnőttként is összezavarodunk, ha a munkahelyünkön többféle iránymutatás alapján kell elvégeznünk a munkát vagy ellentétes instrukciókat kapunk ugyanarra vonatkozóan. A gyermek ugyanígy van ezzel. Ha apa és anya másképp áll hozzá, igyekszik mindkét szülő kedvére tenni, megfelelni, ami feszültséghez vezethet. A feszültség pedig azt eredményezheti, hogy nem tudja elvégezni a kapott feladatot, vagy később levezetésre kerül más módon. Idősebb korban esetleg úgy akarja megúszni ezt a feszültséggel járó helyzetet, hogy kilép belőle, s egyáltalán nem végzi el, amit kérnek tőle vagy ellenére tesz.

Gyakorló szülőként azt gondolom, hogy önmagában is nehéz következetesnek maradnunk, ha az ember saját gyermekéről van szó, de ha kétféle értékrend ütközik a nevelés során, még nehezebb kialakítani egységes értékrendet a gyermekünkben. Ez kiváltképp gondot okoz az elvált szülők gyermekeinél, amikor a szülők látóköréből átmenetileg kikerül a gyermek s annak érdeke, s a harcban lévő szülők igyekeznek egymás ellen tenni, sokszor bevonva a játszmáikba a gyermeket is.
Gyermekvédelmi, - kapcsolati mediátorként a leggyakrabban használt mediációs technika ezeknél a szülőknél az, hogy visszatükrözzem számukra, hogy mekkora kárt okoznak a gyermeknek az ellentétes iránymutatásukkal.

Így történt azoknál, a nemrég hozzám forduló szülőknél is, ahol bár házasságban éltek, a gyermeknevelésben nem találják azt a bizonyos közös nevezőt és az egyeztetés során is szinte kézzel fogható volt a közöttük feszülő konfliktus. Ranschburg Jenő, a neves magyar pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa kategorizálta a nevelési stílusokat, s amely alapján ez a két szülő a két végleten elhelyezkedő stílusba tartozik. 

Az édesanya az autokratikus (tekintélyelvű) nevelői stílus képviselőjeként szereti meghozni önmaga a döntéseit, kérései inkább utasításoknak tűnhetnek, ragaszkodik a szabályok betartásához, kevésbé figyelembe véve a gyermek igényeit, érzéseit. Az Laissez–faire (ráhagyó) nevelési stílus képviselőjeként az édesapa az inkább ráhagyóbb, megengedőbb a szülők közül. Nem vagy kevés korlátot állít a gyermek elé, általában az irányítást átadja a gyermeknek.

A 8 éves gyermek magatartási zavarokkal küzd, agresszív. Fontos, hogy lássuk, mennyire tervezték a születését illetve a születési körülményeket. Á. mesterséges segítséggel született, sokat betegeskedett, ami miatt sokat volt kórházban. A szülők tehát sokat küzdöttek azért, hogy életük része legyen a gyermek. Látszódott rajtuk, hogy mindketten előre helyezik a gyermek érdekeit s mindent megtennének azért, hogy gyermekük részére biztonságos családi hátteret nyújtsanak. Ennek ellenére, a szülők más-más családi helyzetből érkeztek, ami szintén befolyással lehet a nevelési attitűdjeikre. Az apa szenvedélybetegséggel érintett édesapja miatt már állt kapcsolatban gyermekvédelmi intézménnyel, ezért nehezebben fogad el segítséget illetve saját élettapasztalatai miatt, megengedőbb a gyermekkel. Az anyát az anyai nagyszülő nevelte, így az ő életében a két generációval korábbi értékek az erősebbek.

A szülők a következő problémákat fogalmazták meg:

  • A gyermek enkropézis betegséggel (széklet ürítési zavar) és a mértéktelen édességevéstől túlsúlyos.
  • Monitor függőségét és indulatkitöréseit nehezen kezelik.
  • A beszélgetés közben kiderült, hogy évek óta párkapcsolati gondok is jelen vannak a szülőknél, ami szintén súlyosbíthatja a gyermek magatartászavarát és engedetlenségét.
  • A szülők eltávolodtak egymástól, ami sok feszültséget okoz, így az apa a munkájába menekül, kicsit magára hagyva az anyát a gyermekkel kapcsolatos problémáival.

A mediátor nem ad tanácsot, de általánosan, objektív tájékoztatást adhat. Az illetékességi határok betartása fontos a közvetítésben, így megegyeztek abban, hogy a gyermek állapotán segíthet, ha a szülők kivizsgáltatják a gyermeket szakorvossal illetve foglalkoznának párkapcsolati problémáikkal is. Ezen probléma területek más szakembert igényelnek, így a közvetítő továbbirányíthatja a szülőket a megfelelő szakemberhez: jelen esetben gasztroenterológus, gyermekpszichiáter és pár/családterepeuta az illetékes. Mivel fentebb írtam, hogy a párkapcsolati problémák befolyással lehetnek a gyermek lelki állapotára is, a szülők megegyeztek abban, hogy felkeresik a megfelelő szakembereket. Párkapcsolati problémájukból fakadóan megegyeztek abban a szülők, hogy amennyiben nézeteltéréseik vannak nem a gyermek előtt beszélik meg, kerülik a kiabálást. A gyermek indulatkezelési nehézségeinek csökkentése céljából fontos lehet a pozitív minta, azaz az apa befejezi a viták hevében alkalmazott kiabálást.

Az együttélés és gyermeknevelés területén konkrét témákban sikerült megegyezniük a szülőknek:

  • A tévénézést, elektronikus játékidőt korlátozták és sporttevékenységhez kötötték.
  • A gyermek nap elleni védekezésében is egyezségre jutottak, miszerint elegendő a napkrém alkalmazása, nem szükséges hosszú ujjú viselése.
  • A védekezés megvalósulásért az apa vállalta a felelősséget.
  • A háztartási munkákat megosztják egymás között a szülők: az anya írásban készít emlékeztetőt az apa részére, amelyet a konyha központi helyén helyez el.
  • A közös étkezések alkalmával senki nem áll fel, amíg nem fejezte be mindenki és a kávézás az étkezés után valósul meg.
  • Az apa kérésére az anya ruha vásárlási szokásairól született egyezség.

Következetesnek lenni fárasztó, állandó koncentrálást igényel. Kőkemény munka. A gyermek keresi a réseket, próbálja kitolni a határokat.

Hogy mennyire válnak be a megállapodások? A két szülőtől függ. Az első lépést megtették az együttműködés és a gyermek érdekében: felismerték, hogy baj van és felkerestek egy objektív szakembert, akitől elfogadták a segítséget. Kontroll megbeszéléshez a szülők fognak jelentkezni, hogy átbeszéljük, hogy hogyan alakult a gyermek viselkedése, megbeszéljük a vizsgálati eredményeket s, hogy azokat hogyan használhatják a szülők a további előrelépés céljából.

Fontos, hogy a mediáció során van után követés. A felek bármikor visszatérhetnek, ha a tapasztalataik más megoldásért kiáltanának, ha változnak a körülmények, igények. A közvetítő az aktuális helyzetből kiindulva segíti hozzá a szülőket a maguk megoldásához. Tapasztalat, hogy minél jobban benne vannak a felek a megoldások kidolgozásában, annál jobban fogják tudni betartani is azokat.

Szántó Eszter elérhetősége: szantoeszter.hu

Oszd meg az oldalt!

Légy Ai tag!

- Szeretnél hozzáférni tagjainknak fenntartott tartalmakhoz? (Végzések, állásfoglalások, sablonok)
- Csatlakoznál belső facebook csoportunkhoz?
- Részt vennél a rendszeres apatalálkozókon, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz tapasztalt tagjainktól?
- Szeretnéd támogatni az egyesület céljait?

Csatlakozz most!

Amy Baker & Paul Fine: A szülői elidegenítésről könyv MEGJELENT


 A szülői elidegenítésről

Megrendelhető az Apák az Igazságért Egyesület gondozásában MEGJELENT könyv: A könyv hatékony stratégiákat vázol fel a szülők számára, akik elidegenített gyermekeikhez szeretnék a visszavezető utat megtalálni.


 06 80 630155

Apák Az Igazságért

Az egyesületünk célja, hogy a különélő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. Ezen jog hatékony érvényesítéséhez próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak.

Tovább...

Ai Ruházat


Ai Ruházat

Vásárolj logónkkal ellátott ruházatot, mely minden helyzetben erőt ad!